HTFSZ kiadvány3_DRAFT

A dokumentum tartalma

A
munkavédelem szerepe, jelentősége a munkáltató
és a munkavállaló szempontjából
a katasztrófavédelmi állomány körében,
a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek
felelőssége, teendői a munkavédelem terén.1

b
evezető 3
1. alapfogalmak 4
1./ 1. A munkavédelem fogalma, célja 4
1./ 2. A munkáltató munkavédelmi szerepe 5
1./ 3. Munkavállaló munkavédelmi szerepe 8
1./ 4. Tűzoltók és a munkavédelem
(a munkavédelem megjelenése a katasztrófavédelem,
a tűzoltóságok szervezetében) 10
2. balesetek és kivizsgálásuk 13
2./ 1. A balesetek bejelentése, kivizsgálása 16
2./ 2. Baleseti statisztika 19
3. érdekképviseletek 24
3./ 1. Munkáltatói érdekképviselet 24
3./ 2. Munkavállalói érdekképviselet 27
3./ 2. 1. Munkavédelmi képviselők 27
3./ 2. 2. Szakszervezetek 34
4. gyakorlati segédanyagok, útmutatók 51
4./ 1. Munkavédelmi oktatások, képzések 51
4./ 2. Kockázatértékelés, -becslés 56
4./ 3. Üzemi Tanács 63
bibliográfia 64t
artalomJegyzék2

3
b
evezetés
E tájékoztató kiadvány a GINOP-5.3.4-16-2017-00033
Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése a
Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás keretében
foglalkoztatottak részére elnevezésű projekt keretében készült.
Kiadványunk célja a közigazgatás, védelem; kötelező
társadalombiztosítási ágazaton belül kiemelten a
katasztrófavédelmi állomány tájékoztatása, figyelmének felhívása
a munkavédelem témaköréhez tartozó, a munkavállalók napi
szintű egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzését támogató, jogszabályok által meghatározott
munkavédelmi előírások, munkáltatói és munkavállalói
kötelezettségek ismertetése.
A kiadvány elolvasása után reméljük, hogy mind a munkavállalók,
mind a munkáltatók egy kicsit fontosabbnak érzik majd a
munkavédelem területét. Bízunk benne, hogy a munkavállalók
átérzik, a munkáltató által hozott munkavédelmi szabályok az ő
érdekükben születnek, azért, hogy egészségüket és biztonságukat
szolgálják. Közös az érdek: mindenki ugyanolyan egészségi
állapotban térjen haza a munkahelyéről / szolgálati helyéről, mint
ahogyan oda megérkezett.
A kiadványban kiemelten foglalkozunk a munkáltató és a
munkavállaló munkavédelmi szerepével, a szolgálati-, illetve
munkabalesetek kivizsgálásával, valamint a munkáltatói- és
munkavállalói érdekképviseletek szerepével.

4
1
. alapfogalmak
1./ 1. a munkavédelem fogalma, célja
Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és
méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.1
A munkakörnyezet és a munkafeltételek kihatnak a munkavállalók
egészségére, életfeltételeire, valamint a gazdasági eredményekre
is.
A munkavédelem alapvető célja a munkát végzők
B egészségének és
B munkavégző képességének megóvása,
B a munkakörülmények humanizálása,
MEGELŐZVE ezzel
Ba munkabaleseteket és
B a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.
Avagy minden munkavállaló megőrizze azt az egészségi
állapotát, ahogy munkaerejét felajánlotta.
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóságának (a továbbiakban: BM OKF) munkavédelmi
tevékenységére vonatkozó előírásokat elsősorban a
munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
Mvt.), valamint a 70/2011. (XII.30.) BM rendelet2 (a továbbiakban
BM r.), illetve a belső Humán Szabályzat tartalmazza. Ezeken kívül
számos munkavédelmi tartalmú jogszabály, illetve szabvány
szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés feltételeit.
1 Magyarország Alaptörvénye XVII. cikk (3) bekezdés
2 a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai,
valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól

5
1./ 2. a munk
áltató munkavédelmi szerepe
A fentiekben nevezett jogszabályok, szabványok és belső
szabályzatok a munkáltatók számára számos feladatot határoznak
meg, annak érdekében, hogy a munkahelyen az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzést megvalósítsák.
A munkáltató munkavédelmi feladatai (a teljesség igénye nélkül):
BA munkavédelmi feladatok ellátására munkavédelmi és
munkaegészségügyi szakképesítésű személyeket kell
foglalkoztatnia és biztosítania kell a munkavállalók foglalkozás-
egészségügyi ellátását. A BM OKF 2012. év óta a Humán Szolgálat
Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó
Központot (OEPMEK) üzemeltet, mely irányítása alatt területileg
munkabiztonsági főfelügyelőket, felügyelőket és közegészségügyi-
járványügyi főfelügyelőket, felügyelőket foglalkoztat, valamint saját
orvosi rendelőket alakított ki.
BA munkavállalók előzetes, illetve időszakos, valamint záró
egészségügyi alkalmasságáról (egészségi-, pszichikai- és fizikai
alkalmasságáról) rendszeresen meg kell győződnie.
BA munkavégzés során fellépő pszichoszociális kockázatok3
által előidézett igénybevétel megelőzésére az emberi tényezőket
tekintetbe kell vennie, például a munkahely kialakításánál, a
munkaeszközök kiválasztásánál, a feladat kijelölésénél,
a munkaidő megválasztásánál.
BKockázatértékelés, -becslést kell végeztetnie, amelyben
minőségileg, valamint amennyiben arra szükség van,
mennyiségileg kiértékelik a dolgozók egészségét és biztonságát
veszélyeztető kockázatokat, így például a munkavégzés során
használt munkaeszközöket, a veszélyes anyagokat / keverékeket, a
munkavállalókra ható terheléseket és a munkahelyek kialakítását.
3 a munkavállalót a munkahelyén érő olyan hatások (konfliktusok, munkaszervezés,
munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége amelyek befolyásolják
az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki
eredetű szervi megbetegedés következhet be (forrás: Wikipédia)

6
A
kockázatértékelés alapján olyan preventív intézkedéseket
szüksége meghoznia, amelyek biztosítják a munkakörülmények
javulását. Gyakorlati útmutatót lásd a 4.2. fejezetben.
BMunkavédelmi szabályzatot kell készítenie, melynek
minimálisan tartalmaznia kell a vonatkozó BM r.-ben előírtakat.
BMunkavállalói részére a megfelelő utasításokat és
tájékoztatást a szükséges időben és pontossággal meg kell adnia.
Munkavédelmi oktatásokról, képzésekről bővebben a 4.1.
fejezetben írunk.
BMeg kell határoznia a munkavédelmi vizsgára kötelezettek
körét. A vizsgát a beosztásba helyezést követő 60 napon belül kell
teljesíteni, azt követően 5 évenként meg kell újítani és
dokumentálni.
BRendszeres időközönként meg kell győződnie arról, hogy a
munkahelyen a munkakörülmények megfelelőek-e, a
munkavállalók betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat.
BA munkavállalók részére megfelelő állapotú
munkaeszközöket kell biztosítania.
BA biztonságos használat, üzemeltetés és a balesetek,
megbetegedések megelőzésének érdekében a bevetési és
kiképzési célra használható tűzvédelmi technika időszakos
felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről, esetleges karbantartásáról,
javításáról gondoskodnia kell.
BÚj technológia bevezetése előtt meg kell tárgyalnia a
munkavállalókkal, munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük
egészségre és biztonságra kiható következményeit.
BHa rendellenesség, vagy egészséget veszélyeztető, nem
biztonságos információ jut a tudomására, azt azonnal ki kell
vizsgálnia. Közvetlen veszélyeztetés esetén a munkavégzést
azonnali hatállyal le kell állítania mindaddig, amíg a közvetlen
veszély fennáll.
BA szolgálati (munka)baleseteket, foglalkozási
megbetegedéseket, fokozott expozíciós eseteket nyilvántartásba
kell vennie, ki kell vizsgálnia, a hatóság felé be kell jelentenie.

7
B
A munkavállalók számára a megfelelő egyéni védőeszközöket
meg kell határoznia, azokkal el kell látnia őket és a
használhatóságát biztosítania kell.
BMeg kell tennie minden szükséges intézkedést a
munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében,
figyelembe véve a változó körülményeket is. Törekednie kell a
munkakörülmények folyamatos javítására.
BGondoskodnia kell a munkahely létszámától és
veszélyességétől függően az elsősegélynyújtás feltételeiről.
A tűz
oltók számára meghatározott és
biztosított egyéni védőeszközök közül
1-2 példa a sok közül.

8
B
Veszély esetén köteles megtenni minden indokolt
intézkedést a munkahely kiürítésének érdekében a tűzvédelmi,
katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához alkalmas
munkavállalókat kijelölni, létszámukat meghatározni,
felkészítésüket és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásukat
biztosítani.
BMunkavédelmi oktatások, képzések – előzetes, ismétlődő,
rendkívüli – tartása dokumentált módon. Fajtája: elméleti,
gyakorlati valamint a nem rendszeres munkavégzés kockázati
tényezőinek oktatása.

9
1./ 3. munk
avállaló munkavédelmi szerepe
A munkavállaló az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés érdekében jogosult:
Ba munkavégzéséhez szükséges eszközöket, felszereléseket,
egyéni védőeszközöket, védőitalt és a tisztálkodási lehetőséget
megkapni,
Baz önhibáján kívül történt szolgálati (munka) baleset esetén,
amennyiben kár érte, kártérítést igényelni,
Ba munkájához szükséges munkavédelmi ismeretek
rendelkezésre bocsátását és az elsajátításukhoz szükséges idő,
illetve a betanulás feltételeinek biztosítását igényelni,
Ba szolgálati törvényben4 és az esküben foglaltak kivételével
jogosult a munkát megtagadni, ha ezzel saját életét, egészségét,
vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztetné.
4 2015. évi XLII. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának
szolgálati jogviszonyáról

1
0A munk
avállaló kötelességei:
BCsak a biztonságos munkavégzéshez megfelelő állapotban, a
rá irányadó szabályok megtartásával végezhet munkát.
BKötelezett arra, hogy meggyőződjön a munkaeszközök
biztonságos állapotáról, illetve hogy azokat rendeltetésszerűen
használja és karbantartsa.
BKöteles a számára előírt (és biztosított) egyéni
védőeszközöket rendeltetésszerűen használni és tisztántartani.
BMunkavégzés során köteles az egészséget, testi épséget nem
veszélyeztető ruházatot viselni (ha szükséges, az ékszereket
levenni, hosszú hajat összekötni, vagy levágatni).
BKöteles a szolgálati (munka)területén a fegyelmet, a rendet
és a tisztaságot megtartani.
BA biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket
köteles megismerni és azokat a szolgálat ellátása, munkavégzése
során alkalmazni.
BKöteles az előírt alkalmassági vizsgálatokon (előzetes,
időszakos, soron kívüli, valamint záró orvosi, fizikai,
pályaalkalmassági vizsgálatokon) részt venni.
BA szolgálat ellátása, illetőleg a munkavégzés során észlelt
veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról köteles a
munkairányítóját / felettesét azonnal tájékoztatni, és azt,
amennyire tudja, orvosolni, valamint arra intézkedést kérni.
BHa sérülést, balesetet, rosszullétet észlel, köteles azt a
munkairányítójának, felettesének azonnal jelenteni.
BHa munkavégzésével más személy életét, egészségét, vagy
testi épségét közvetlenül veszélyeztetné, köteles azt megtagadni.

1
11./ 4. t
űzoltók és a munkavédelem (a munkavédelem
megjelenése a katasztrófavédelem, a tűzoltóságok
szervezetében)
A tűzoltók munkája a legveszélyesebb tevékenységek közé
tartozik. Az ő hivatásuk más foglalkozásokhoz abszolút nem
hasonlítható. Munkavédelmi szempontból sokkal komplikáltabb a
szituáció, mivel a tűzoltók az életmentési, tűzoltási, kárelhárítási
tevékenységeiknél szinte az összes lehetséges kockázati tényezővel
találkozhatnak.
A veszélyhelyzeteket csökkentheti a körültekintő felderítés, a
megfelelő egyéni védőeszközök kiválasztása és azok
rendeltetésszerű használata, a jó minőségű és állapotú, modern
oltástechnikai felszerelések használata, a gyakori oktatások,
felkészítések, kiképzések és gyakorlatozások, valamint a megfelelő
pszichikai állapot és a fizikai állóképesség.
Rendhagyó esetekben előfordul, hogy a fent nevezett felszerelések
híján, vagy csak némelyik megléte esetén is be kell avatkozni a
káreseménynél. Ekkor a munka irányítását végző parancsnok
(tűzoltás-, mentésvezető) csak alapos körültekintést, átgondolást
követően hozhatja meg felelősségteljes döntését, mikor is a
tűzoltó hivatástudata szerint, az esküjében meghatározottak
alapján jár el.
A tűzoltók az elképzelhető szinte valamennyi veszélyes helyzetben
találhatják magukat és a veszélyes körülmények minden egyes
feltételezhető fajtájában helyt kell állniuk.

1
2
Munkavédelmi szempontból az alábbi elemi kockázati tényezőket
határozhatjuk meg:
Bláng,
Bfüst, gáz,
Bvíz
Bés egyéb (roncsok, épület összeomlás, hulló szilánkok, forró
víz, lecseppenő anyagok, parázs, éles, hegyes anyagok,
szigeteletlen elektromos vezetékek, csúszásveszély, szűk átjárók,
sötétség, közúton való mentés, stb.)
Ezáltal és azért mert a tűzoltók a saját életük, egészségük és
biztonságuk kockáztatásával is mentik embertársaikat, különböző
baleseteket, egészségkárosodásokat szenvedhetnek. A tűzoltó a
sokrétű veszélyforrás miatt a legkülönfélébb sérüléseket
szerezheti, azonban a legjellemzőbb: a húzódások, zúzódások,
rándulások, ficamok, törések, a füstmérgezés, vágások és
horzsolások, égések és a kimerülés, kiégés.
Néhán
y átlagos kockázat a tűzoltók életében:
sötétség, füst, gáz, az egyéni védőeszközök
viseléséből fakadó többletterhelés.

1
3A
magyar statisztika alapján a sérülések túlnyomóan a riasztással
kapcsolatban, a tűzoltó járműből történő kiszálláskor, a helyszínen
való közlekedéskor, 2 méter felett végzett tevékenységnél, leeső
anyagoktól, szúró-, vágó tárgyaktól és a környezet nem várt
meghibásodásától és / vagy a felszabaduló ártalmas energiáktól
történnek meg.
A sérülések 70-80 %-a emberi mulasztásra, hanyagságra vezethető
vissza. Legtöbbször az alábbi mulasztások ezek: figyelmetlenség,
testi indiszponáltság5, stressz (idegfeszültség), megfelelő
képzettség hiánya, gyakorlatlanság, fáradtság, kimerültség,
izgalom, rohanás, kapkodás (amellyel veszélybe hozza saját magát
és másokat), kiszámíthatatlanság a káreseteknél valamint a
meggondolatlanság. A fiatalabb, újonc kollégáknál többségében a
következő okok miatt következnek be a balesetek: túlzott
vagányság, bátorság, nagyfokú önbizalom, bizonyítási vágy,
elszántság, az önkontroll hiánya, a nem megfelelő szakmai
felkészültség, tapasztalat, a veszélyhelyzeteket még nem
rutinosan ismerik fel, a saját és mások iránti felelősségérzet még
nem alakult ki, a kollégákra utaltság figyelmen kívül hagyása.
E kezdeti problémák, tapasztalatlanságok a munkavégzés során
megfelelő gyakorlatozással, felkészítéssel és képzéssel elmúlnak.
Tapasztaltabb tűzoltóknál kockázati tényező lehet a szakmai
vakság, a megszerzett tapasztalatokra való túlzott támaszkodás.
A tűzoltókban ki kell fejlődnie, majd a későbbiekben folyamatosan
meg kell maradnia egy szükséges, egészségesnek mondható
veszélyérzetnek, veszélytudatnak, amely szüntelenül magabiztos,
higgadt, összeszedett, körültekintő, elővigyázatos munkavégzésre
ösztönzi.
5 átmeneti állapot, amikor valaki nem a szokott teljesítményét nyújtja

1
4A tűz
oltók igénybevétele az alábbiakból áll:
Bnagy fizikai, pszichikai igénybevétel, mely impulzus jellegű,
Bállandóvá vált stresszhatások,
Bmaga a tevékenység veszélyessége.
Számottevő sérülés a kapkodás miatt következik be, ezért már a
riasztáskor higgadtan kell viselkedni. A balesetek kellő
összeszedettséggel, fegyelmezettséggel, önkontrollal és a kipihent,
biztonságos szolgálatra alkalmas állapottal megelőzhetőek
lennének. A prevenció természetesen a munkavállalótól is függ: az
alapos, szakszerű kiképzés, felkészítés, a gyakori, rendszeres
gyakorlatozás, az alkalmasság és a kipihentség megvéd(het)ik a
veszélyektől, de legalább lecsökkentik azok hatását.

1
52
. balesetek és kivizsgálásuk
Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás,
amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid
idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki)
egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett
munkavégzés alatt vagy a kapcsán éri, annak helyétől és
időpontjától, a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül.
Munkavégzéssel kapcsolatban történik a baleset, ha a
munkavállalót a munkavégzése során munkafeladattal összefüggő
közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás,
szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás
vagy a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás, stb.
igénybevétele során következik be.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező
balesetnek, azaz munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a
lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, és fordítva történő
közlekedés során éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját
tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá
egyéb megállapodás alapján biztosított járművével történt.
Szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset: a munkavédelemről
szóló törvényben meghatározott munkabaleseten túl az a baleset,
amely a hivatásos állomány tagját éri, illetve azzal összefüggésben
következik be vagy erősen súlyosbodott. Ilyen például, ha:
− azonnali szolgálatba, munkába hívás során a rendelkező
parancs, utasítástól a szolgálatteljesítés, munkavégzés
helyszínére való megérkezéséig és visszafelé a lakóhelyre
menet közben,
− gyakorlati foglalkozásokon,
− szervezett sportfoglalkozásokon,
− azokon a sportversenyeken, speciális rendezvényeken,
bemutatókon következik be, amiket a rendvédelmi szerv szervez.

1
6Súly
os munkabaleset, amely:
Ba munkavállaló halálát (illetve amikor a sérült a baleset a
bekövetkezésétől számított egy éven belül a balesettel
összefüggésben elhalálozott),
Ba sérült magzatának vagy újszülöttjének elhalálozását, vagy
önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta;
Bvalamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós
képesség elveszítését vagy nagymérvű károsodását idézte elő;
Borvosi szakvélemény alapján életveszélyes sebesülést,
egészségkárosodást okozott;
Bhüvelykujj vagy a kéz, illetve a láb 2 vagy több ujjának
nagyobb részét elveszítésével járt, továbbá ami még ennél is
súlyosabb csonkolást okozott;
Billetve a beszélőképesség elveszítését vagy feltűnő
eltorzulását, bénulását, elmezavart eredményezett.
Fontos megjegyezni, hogy a fentiekben az Mvt. által megnevezett
súlyos munkabaleseteket soroltuk fel, a BM r. baleseti
jegyzőkönyve szerint súlyosság alapján a következő baleseteket
különböztetjük meg:
– könnyű (a szolgálat / munkavégzés alóli felmentési naptári
napok száma 1-8 között van);
– súlyos (8 napnál több a szolgálat / munkavégzés alóli
felmentési naptári napok száma);
– súlyos csonkolásos;
– halálos.
Egy-egy baleset bekövetkezéséhez számtalan nem biztonságos
körülmény vezet. A cél az, hogy már ezeket a nem biztonságos
körülményeket felismerjük, jelentsük, és ezáltal a munkáltató még
időben megfelelő megelőző intézkedéseket hozhat.

1
7
A munkavédelemben ismerjük még a kvázi baleset (majdnem
baleset) fogalmát. A kvázi baleset, az a baleset, amikor maga az
esemény megtörténik (pl.: leesik valami a magasból), de a
szerencsének köszönhetően nem jár sérüléssel (nem rám esett,
hanem mellém).
A kvázi baleseteknek jelentős szerepük van a valóban
bekövetkezett balesetek elkerülése szempontjából, ezért fontos,
hogy ezeket a baleseteket is kivizsgálja és nyilvántartsa a
munkáltató, ugyanakkor minderre a jogszabály nem ír elő
kötelezést.
A tűz
oltók munkájuk során sok olyan eszközzel
dolgoznak, melyek súlyos sérülést is okozhatnak.

1
82./ 1. a baleset
ek bejelentése, kivizsgálása
A szervezett munkavégzés során vagy a szolgálati kötelmekkel
összefüggésben bekövetkezett balesetet a sérült munkavállaló
haladéktalanul köteles bejelenti a munkavégzését közvetlenül
irányító vezetőjének vagy szolgálati elöljárójának, aki az
eseményről azonnal tájékoztatja az állományilletékes
parancsnokot és a munkavédelmi felügyelőt is.
Aki a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, azzal szemben az
állományilletékes parancsnok fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
Ha a munkavállaló / szolgálatot teljesítő a sérülése, vagy más
elháríthatatlan akadály miatt nem tudja végrehajtani a
bejelentést, akkor ez a kötelezettség a balesetet észlelő személyre
hárul.
Ha a sérült a baleset bejelentését elfelejtette megtenni, akkor
később őneki kell bizonyítania azt, hogy balesete,
egészségkárosodása a szolgálat ellátása alatt vagy azzal
kapcsolatos tevékenység során következett be.
Amennyiben a bejelentés megtörténik, a baleset kivizsgálásáról,
nyilvántartásáról az állományilletékes parancsnok gondoskodik.
Az állományilletékes parancsnok a felé jelentett felmentési nappal
járó szolgálati vagy munkabaleset esetén a tudomására jutástól
számított 72 órán belül cselekszik a baleseti jegyzőkönyv
felvételéről (amennyiben az vélhetően szolgálati kötelmekkel vagy
munkavégzéssel összefüggésben következett be). Minden sérültről
1-1 db baleseti jegyzőkönyvet kell kitölteni aszerint, amit a
kivizsgáláson megállapítottak. A jegyzőkönyvet a baleset
bejelentésétől számított 30 napon belül kell kiállítani.
A baleseti jegyzőkönyvet 5 példányban kell elkészíteni, melyből
1 darabot a sérültnek (amennyiben halálos esemény történt,
a hozzátartozójának), 1 példányt a társadalombiztosítási
kifizetőhelynek (ha nincs, az egészségbiztosítási pénztárnak), 1-et
az irattárnak, 1-et a sérült egészségügyi dokumentációjába, és 1-et
pedig a személyi anyagába kell elhelyezni, elküldeni.

1
9A
baleset minősítése során vizsgálni szükséges az esemény
megvalósulásában közreható körülményeket, valamint azt is meg
kell határozni, hogy azért kit és milyen mértékben terhel
felelősség. Intézkedést kell hozni a hasonló balesetek elkerülésére,
illetve ha a baleset bekövetkezésében felelős személye
megállapítható, fegyelmi vagy büntetőeljárás megindításáról kell
gondoskodni. A baleset kivizsgálásában az érintett rendvédelmi
szerv munkavédelmi felügyelőjének, valamint ha van, az
egészségvédelmi megbízottnak is részt kell vennie.
A baleset kivizsgálása és az orvosi szakvélemény alapján az
állományilletékes parancsnok a jegyzőkönyv kézhezvételétől
számítva 15 napon belül határozatban minősíti azt szolgálati
kötelmekkel összefüggő vagy nem összefüggő balesetnek.
Döntést kell hoznia arról is, hogy a baleset a szolgálatellátás
folyamán vagy azzal összefüggésben érte-e a munkavállalót.
Amennyiben a nem hivatásos állomány tagját érte sérülés, az
állományilletékes parancsnok azt határozatban munkabalesetnek
vagy nem munkabalesetnek minősíti. E határozatnak is
5 példányban kell elkészülnie és ugyanazokra a helyekre kell
eljuttatni, mint a jegyzőkönyveket.
A sok egy
éni védőfelszerelés ellenére is előfordulnak
balesetek a munkavégzés során.

2
0A határo
zatban a jogorvoslati felhívást is fel kell tűntetni.
Az állományilletékes parancsnoknak 5 nap áll rendelkezésére,
hogy a meghozott határozatát a sérülttel közölje és eljuttassa az
alapellátó orvosnak.
Amennyiben a sérült maradandó károsodásával lehet számolni, az
alapellátó orvos kötelezettsége, hogy a balesetet szenvedett
személy egészségkárosodásának mértékét megállapíttassa.
Amennyiben a sérültnek balesetével összefüggésben kára
keletkezett, a baleset minősítéséről szóló határozat
kézhezvételétől számolt 30 napon belül nyújthatja be kárigényét a
BM r. 10., 11., vagy 11/A melléklete szerint.
Attól függetlenül, hogy a baleset hány felmentési nappal járt, a
szolgálati és munkabalesetekről baleseti naplóban nyilvántartást
kell vezetni, melyet kötelező megőrizni a baleset helyszíne szerinti
rendvédelmi szervnél.
Súlyos szolgálati kötelmekkel vagy munkavégzéssel összefüggő
baleset esetén haladéktalanul meg kell tenni a bejelentést az
illetékes munkavédelmi hatóságnak is. A helyszínre történő
kiérkezésükig és a vizsgálat megkezdéséig az állományilletékes
parancsnoknak el kell rendelnie a baleseti helyszín változatlan
állapotban történő megőrzését. Csak abban az esetben szabad a
helyszínt megváltoztatni, ha az további életet, testi épséget
veszélyeztető helyzetet idézhet elő, illetve számottevő anyagi
kárral járhat.
Azonban ebben az esetben is törekedni kell a baleseti helyszín
fénykép-, videofelvételekkel vagy egyéb módon történő
dokumentálásáról.
A munkavédelmi főfelügyelő (vagy a munkavédelmi felügyelő) a
halálos és súlyos balesetekről azonnal informálja az illetékes
ügyeletet6 és a Belügyminisztérium munkavédelmi főfelügyelőjét,
majd a kivizsgálás és minősítés megtörténte után haladéktalanul
összefoglaló jelentést küld számára.

2
12./ 2. baleseti statisztik
a
A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott 2017. évben
bekövetkezett munkabalesetek alakulásáról szóló tájékoztató
alapján a 2 karakteres TEÁOR 08’ szakágazatonként történő
vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy a közigazgatás, védelem;
(kötelező társadalombiztosítási) ágazatban bekövetkezett
munkabalesetek száma messze az átlagot meghaladó. Az Európai
Parlament és Tanács 1893/2006/EK rendeletében meghatározott,
összesen 99 szakágazat közül csak a kiskereskedelem (kivéve:
gépjármű), az élelmiszergyártás és a fémfeldolgozási termék
gyártása elnevezésű nemzetgazdasági ágazatban következett be
számszerűen több munkabaleset 2017-ben, mint itt.
6 Terrorelhárítási Központ Ügyeleti és Objektumvédelmi Igazgatóság Ügyeleti Főosztály
BM Ügyeleti Osztály

2
2
2017. évben a közigazgatás, védelem összes munkabalesetéből
(1307 db) 4 súlyos és azon belül 3 halálos munkabaleset
következett be.
7 Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium: Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról a
feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján, 2017., Munkavédelmi Főosztály 8., Letöltés
dátuma: 2019. január 17. http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=223
9
664
341
3072
631
5521
561
416 14355
181
28Ö
sszes munkabalesetMunk
abalesetek megoszlása nemzetgazdasági áganként
(a teljesség igénye nélkül) a feldolgozott munkabaleseti
jegyzőkönyvek alapján a 2017. évben7

2
3
A közigazgatás, védelem ágazaton belül a katasztrófavédelem
hivatásos szervei és a nem hivatásos tűzoltóságok (önkormányzati
és létesítményi tűzoltóságok) állományát vizsgálva, őket 2017.
évben összesen 219 felmentési nappal járó szolgálati-, illetve
munkabaleset érte.
2017. évben a munkavédelmi törvényben meghatározott
súlyos munkabaleset egy esetben következett be.
8 Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium: Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról a
feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján, 2017., Munkavédelmi Főosztály 8., Letöltés
dátuma: 2019. január 17.0
2 4 6 8 10 12Oktatás
Vendéglátás
Közigazgatás, védelem; kötelező…
Épületek építése
Kiskereskedelem (kivéve…
Bútorgyártás
Fémfeldolgozási termék gyártása
Élelmiszergyártás
Mezőgazdaság
Erdőgazdálkodás
H
alálos-, súlyos munkabalesetHalálos
munkabaleset Súlyos munkabaleset2017. é
vben bekövetkezett halálos, illetve súlyos
munkabalesetek megoszlása nemzetgazdasági
áganként8

2
4
Tevékenység megoszlása alapján a balesetek jelentős része –
53 eset (24,2%) – kötelező sportfoglalkozás közben történt.
A tűzoltói beavatkozások alkalmával 48 (21,9%) baleset
következett be. Ez az összesen megtörtént felmentési nappal járó
szolgálati-, illetve munkabaleset közel felét teszi ki. A statisztikai
adatok alapján elmondható, hogy a kötelező sportfoglalkozások és
a tűzoltói beavatkozás során jelentős kockázati tényezővel kell
számolni.
9 Forrás: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_munkavedelem_fobb_feladat
ok, Letöltés dátuma: 2019. január 17.226
213 180
195
219
0
50
100
150
200
250
2
013 2014 2015 2016 2017Felmentési nappal járó balesetek száma az
elmúlt 5 évbenFelment
ési nappal járó balesetek száma az elmúlt 5 évben
a katasztrófavédelem hivatásos szervei és a nem hivatásos
tűzoltóságok állományában9

2
5
10 Forrás: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_munkavedelem_fobb_feladat
ok, Letöltés dátuma: 2019. január 17.53
48
118
A
balesetek tevékenység
szerinti megoszlása (2017. év)Kötelező
sportfoglalkozás Tűzoltói beavatkozás Egyéb tevékenységA baleset
ek tevékenység szerinti megoszlása 2017. évben a
katasztrófavédelem hivatásos szervei és a nem hivatásos
tűzoltóságok állományában10

2
63
. érdekképviseletek
Mivel a személyes érdekek érvényesítése nem kellően hatékony,
ezért létrejöttek az érdekképviseleti szervezetek. Kezdetben csak
üzemi szinten tevékenykedtek, aztán megalakultak az országos,
ágazati szinten működő szervezetek is, hiszen így még
hatásosabban tudják képviselni tagjaik érdekeit.
Az érdekképviseleti szervezet vázat ad, összetartja, támogatja az
érdekek feltérképezését, kifejezését, megvitatását, ezenfelül
védelmet és képviseletet biztosít tagjai számára.
A tagság együttműködve már partnerként szerepelhet a
munkavállalói oldallal szemben. Érdekképviselete értelemszerűen
a munkaadói és a munkavállalói oldalnak is létezik.
3./ 1. munkáltatói érdekképviselet
A munkáltatók leginkább különféle szövetségekbe, egyesületekbe
vagy kamarákba tömörülnek (pl.: Munkástanácsok Országos
Szövetsége, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Mérnöki
Kamara, stb.) az önkéntesség elve szerint.
A munkáltatói egyesülések célja, hogy a munkaadói érdekeket
irányítsa, közös álláspontra hozza, hogy egyöntetűen lépjenek fel a
kormányzati és/vagy a munkavállalói oldallal szemben is.
Jelen kiadványunkban azonban a munkáltató – BM OKF –
munkavédelemmel kapcsolatos belső érdekeinek képviseletével
foglalkozunk.
Mint ahogy azt már az 1.2. fejezetben leírtuk: A munkáltatónak
kötelessége a munkavédelmi feladatainak ellátásához megfelelő
számú és képesítésű munkavédelmi és munkaegészségügyi
szakképesítéssel rendelkező személyeket foglalkoztatnia.
kötelező szakfoglalkoztatás
Mielőtt a kötelezően előírt munkavédelmi szakfoglalkoztatásról
beszélnénk, fontos tisztázni az alábbi – BM r. által megfogalmazott
– fogalmakat.

2
7Munk
avédelmi főfelügyelő: munkavédelmi szakfelügyeleti és
szakirányítási teendők elvégzésére alkalmazott, felsőfokú
munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy.
Munkavédelmi felügyelő: munkavédelmi feladatok elvégzésére
alkalmazott, közép- vagy felsőfokú munkavédelmi
szakképzettséggel rendelkező személy.
Egészségvédelmi megbízott: a Belügyminisztérium által
kibocsátott tematika szerint a rendvédelmi szerveknél kiképzett,
valamint helyi szerveiknél részmunkaidőben – napi két órában –
alkalmazott személy.
Az OKF számára a munkavédelmi felügyelet és szakirányítás
ellátásához 2 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel és
felsőfokú szakmai végzettséggel (pl.: felsőfokú tűzvédelmi
szakképesítéssel) rendelkező munkavállaló – OKF munkavédelmi
főfelügyelő – teljes munkaidőben történő foglalkoztatása az
előírás.
A munkavédelmi tevékenység ellátásának személyi feltételei:
– Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál minimálisan 1 fő
teljes munkaidőben, valamint 2 fő részmunkaidőben
foglalkoztatott közép- és felsőfokú munkavédelmi
szakképesítéssel rendelkező munkavédelmi felügyelő
foglalkoztatása, azzal a kikötéssel, hogy a BM r. 1. számú
melléklete szerinti munkavállalói létszámhoz igazítani szükséges.
– Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságoknál minimálisan
1 fő részmunkaidős felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel
rendelkező munkavédelmi felügyelő foglalkoztatása, azzal
a kikötéssel, hogy a BM r. 1. számú melléklete szerinti
munkavállalói létszámhoz igazítani szükséges.

2
8-
A katasztrófavédelmi állományt érintő egyéb szerveknél (pl.:
Katasztrófavédelmi Kirendeltségek, Hivatásos
Tűzoltóparancsnokságok) a veszélyességi osztályba sorolás és a
beosztotti (munkavállalói) létszám függvényében a BM r. 1. számú
melléklete szerint meghatározott képesítéssel, létszámban és
órában,
– A hivatásos katasztrófavédelmi szervek területi és helyi
szerveinél az előírt munkavédelmi szakképesítés mellett legalább
középfokú szakmai végzettséggel rendelkező személy
foglalkoztatható.
A fentiekben nevezett munkavállalók foglalkoztatásával a
munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásának
eleget tesz, azonban emellett még a munkaegészségügyi
szaktevékenység ellátását is biztosítania kell. A rendvédelmi
szervek egészségügyi alapellátó egységeket hoztak létre, amely –
többek között
– a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot is magába foglalja
(feladatait a BM r., a Mvt., az 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM
együttes rendelet11, illetve a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet12
szabályozza).
A munkavédelmi főfelügyelők, a munkavédelmi felügyelők,
valamint az egészségvédelmi megbízottak munkavédelemmel
kapcsolatos feladatait, tevékenységüket a BM r. részletesen
szabályozza.
11 egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai
alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a
szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról
12 a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról

2
93./ 2. munk
avállalói érdekképviselet
A munkaviszonyban állók a munkáltatóhoz viszonyítva
alárendeltebb (védtelenebb) státuszban vannak.
A munkajog éppen ezért a személyes jogok gyakorlása mellett a
csoportos munkajog területén a kollektív alku és a szervezkedési
szabadság esélyének megteremtésével, valamint a részvételi
(tájékoztatási és tanácskozási) jogok intézményesítésével törekszik
egyensúlyba hozni az egyébként egyenlőtlen hatalmi állapotot és
segíteni a dolgozók pénzügyi és társadalmi érdekeinek védelmét.
3./ 2. 1. munkavédelmi képviselők
Ki is az a munkavédelmi képviselő?
a munkavédelmi képviselő: olyan, a munkáltató által
foglalkoztatottak révén megszavazott személy, aki a
munkáltatóval történő kooperáció során képviseli az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos
munkavállalói jogokat és érdekeket.
munkavédelmi képviselők választása
A választás lebonyolítása és az ahhoz előírt, elengedhetetlen
követelmények megteremtése a munkáltató feladata.
A munkavédelmi képviselő választást valamennyi olyan
munkáltató esetében meg kell tartani, ahol a foglalkoztatott
személyek létszáma minimum 20 fő.
A 20 főnél alacsonyabb munkavállalói létszámmal rendelkező
munkáltató esetén is lehetséges munkavédelmi képviselőt
választani, ha a munkáltatónál tevékenykedő szakszervezet, üzemi
megbízott vagy ezek híján a munkavállalók zöme indítvá-
nyozza azt.

3
0Az
oknál a munkáltatóknál, ahol nem választottak munkavédelmi
képviselőt, a munkáltatónak direktben a munkavállalókkal kell
megvitatnia az összes olyan munkavédelmet érintő kérdést,
amelyekben egyébként a munkavédelmi képviselőkkel kellene
tanácskoznia.
A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen
szavazással öt évre választják.
A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a
munkavállalókat informálni szükséges.
A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása
megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az
Mt.-nek (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény) az
üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ki lehet munkavédelmi képviselő?
Az a cselekvőképes munkavállaló választható munkavédelmi
képviselővé, aki – az újonnan alakult munkáltatót kivéve – legalább
hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott
telephelyen dolgozik.
Nem lehet munkavédelmi képviselő, aki:
– munkáltatói jogot gyakorol (azaz munkaviszonyt
létesíthet, módosíthat, megszüntethet)
– a vezető hozzátartozója
– a választási bizottság tagja
– a munkáltatónál munkaviszony keretében
főtevékenységként a munkáltató megbízásából
munkavédelmi feladatokat lát el
Ki választhat munkavédelmi képviselőt?
Az a munkavállaló, aki:
– az adott munkáltatóval munkaviszonyban áll és
– az adott telephelyen végez munkát.

3
1munk
avédelmi képviselők jogai
A munkavédelmi képviselő jogosult:
– a munkahelyen történő valamennyi munkavédelmet érintő
intézkedésről – még mielőtt azt bevezetnék – információt kapni
a munkáltatótól;
– a munkáltató valamennyi munkaterületére bemenni és az ott
dolgozóktól munkavédelemmel összefüggő információkat
gyűjteni;
– a munkáltatótól valamennyi, a munkavédelemmel kapcsolatos
kérdésben felvilágosítást kérni;
– amennyiben úgy ítéli meg, a munkáltató valamennyi
munkavédelmet érintő döntésének előkészítésébe belefolyhat;
– észrevételeit munkavédelmi ügyekben előadhatja a munkáltató
számára és indítványozhatja azon intézkedések meghozatalát,
amiket fontosnak tart;
– amennyiben úgy ítéli meg, a munkavédelmi hatóságot
felkeresheti;
– a szolgálati kötelmekkel összefüggő, valamint munkabalesetek
és foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában közreműködhet;
– egy esetleges munkavédelmi hatósági ellenőrzésen a hatósági
személynek felhívhatja figyelmét saját észrevételeire;
– munkavédelemmel kapcsolatos ügyekben – a munkáltatóval
előzetesen megbeszélve – szakértőt vehet igénybe, valamint ilyen
ügyekben a munkavédelmi hatósággal egyeztetni;
– amennyiben nem ért egyet a munkavédelmi szabályzat
tartalmával, azt nem lehet kiadni;
– a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése érdekében
munkavédelmi program kidolgozását javasolhatja.
A munkavédelmi képviselő általi tájékoztatás kérésére a
munkáltatónak 8 napon belül válaszolnia kell, valamint a
képviselő javaslataira intézkednie vagy szintén 8 napon belül
válaszolnia kell.
Amennyiben a kezdeményezéssel a munkáltató nem ért egyet,
álláspontjának indokait – kivéve az azonnali intézkedést követő
esetben – írásban köteles közölni.

3
2a
munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogainak gyakorlása
közben nem szabad akadályozni, illetve jogainak gyakorlása
okán őt hátrányban nem részesíthetik.
a munkavédelmi képviselő jogainak gyakorlásához
a munkáltatónak az alábbi feltételeket kell biztosítania:
– havi munkaidejének minimum 10 %-ában munkaidő
kedvezmény illeti meg, mely során elláthatja a munkavédelemmel
kapcsolatos teendőit, erre az időre távolléti díj jár;
– a munkáltatónak biztosítania kell a munkavédelmi
feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen eszközöket, technikai és
anyagi feltételeket, valamint a munkavédelmi tartalmú
szakanyagokat, szabványokat;
– a megválasztott képviselőt első évében 16 órás
munkavédelmi képzésben, majd minden évben (újraválasztás
esetén az első évben is) 8 órás továbbképzésben kell munkaidő
alatt részesíteni.
munkavédelmi képviselő feladatai
A munkavédelmi képviselő feladata, hogy meggyőződjön az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek érvényesüléséről.
A munkavédelmi szabályzat kiadásához a munkavédelmi
képviselő (bizottság) egyetértése szükséges.

3
3
munkahelyi munkavédelmi bizottság
Ha a munkahelyen a munkavédelmi képviselők száma eléri a
hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak
létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt
megillető jogokat – ha azok a munkavállalók összességét érintik –
a bizottság gyakorolja.
A bizottság tárgyalásán – a bizottság kezdeményezésére –
a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles
részt venni.
munkavédelmi bizottság
A munkavédelemmel összefüggésben lévő országos
érdekegyeztetést a munkavállalók, a munkáltatók érdekképviseleti
szervezetei és a Kormány képviselőiből álló, saját ügyrend szerint
működő Munkavédelmi Bizottság látja el.
A munk
avédelmi képviselő jogosult ellenőrizni, hogy az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
feltételei teljesülnek-e.

3
4A
Munkavédelmi Bizottság működésével kapcsolatos titkársági,
adminisztratív feladatokat a munkavédelmi hatóság látja el.
A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető
tevékenysége keretében:
– véleményt alkot a Mvt. 11. §-ban leírt jogszabály-koncepciók
és más szabályok, rendelkezések tervezeteiről, a beszámolókról,
jelentésekről és az alkalomszerű programokról;
– közreműködik a munkavédelem nemzeti politikájának
kidolgozásában, valamint az elvégzéséhez szükséges intézkedési
és ütemterv elkészítésében, majd az értékelésében és az
ellenőrzésében;
– tanácskozik, véleményt formál, illetve javaslatot vagy
állásfoglalást ad ki munkavédelmi ügyekben;
– javaslatokat ad a munkavédelemhez kapcsolódó
szabályokban előírtakon felül a munkavédelmi követelményekről;
– tevékenységéről a közvéleményt informálja;
– amennyiben szükség van rá, belső információival,
észrevételeivel hozzájárul a munkavédelmi információs rendszer
működéséhez;
– döntést hoz a nevelés, oktatás, valamint a szakképzés
területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos
életvitelhez, munkavégzéshez kapcsolódó tananyagok, előírások
meghatározásában.
paritásos munkavédelmi testület
Amelyik munkáltatónál minimum 20 személyt foglalkoztatnak és
munkavédelmi képviselőket választottak, a munkáltató paritásos
munkavédelmi testületet létesít, ahol ugyanannyi munkavállaló
vesz részt, mint a munkáltató képviselője (azaz mindkét részről
pontosan annyi tagja és póttagja van).

3
5A
testületbe a munkavállalók képviselőit (mind a rendes, mind a
póttagot) a megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül
titkos szavazás útján döntik el.
A munkáltató kezdeményezése alapján alakítják meg a testületet,
a szavazás lebonyolításának, majd a működésének feltételeit is ő
biztosítja.
A munkáltató kötelezettsége, hogy a testületbe döntéshozásra
jogosult vezetőt, és munkavédelmi tevékenységet ellátó személyt
is kiválasszon.
A testület rendes és póttagjainak megbízatása öt évre szól.
A testület elnöki pozícióját egyszer a munkavállalók, egyszer pedig
a munkáltató képviselői gyakorolják.
A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége
keretében:
– rendszeresen, de egy évben minimum egyszer értékeli a
munkahelyi munkavédelmi helyzetet;
– megtárgyalja a munkahelyi munkavédelmi programot, követi
annak valóra váltását;
– a munkavédelmet érintő belső utasításokat véleményezi.
A testület működése nem befolyásolja a munkavédelmi képviselő,
a munkahelyi munkavédelmi bizottság jogállását, valamint a
munkáltatónak a munkavédelmi követelmények megvalósításáért
az Mvt.-ben, valamint a BM r.-ben meghatározott felelősségét.

3
63./ 2. 2. sz
akszervezetek
a szakszervezet fogalma
A szakszervezet fogalmának meghatározása több jogág
(alkotmányjog, polgári jog és munkajog) szabályainak, így
különösen Magyarország Alaptörvénye, az egyesülési jogról,
a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. hatályos szabályainak
együttes értelmezésével és alkalmazásával lehetséges.
mindezek figyelembevételével a szakszervezet fogalmi elemeit
az alábbi megállapítások alkotják:
– az Alaptörvény az egyesülési jog két részjogosultságát,
a szervezet létrehozását és a szervezethez csatlakozást
nevesíti,
– az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető
szabadságjog,
– az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban
meghatározott céljának folyamatos megvalósítására
létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy,
– szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete,
amelynek elsődleges célja a munkavállalók
munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és
megvédése.
a szakszervezet a mindenkit megillető alapvető szabadságjog,
az egyesülési jog alapján létrehozott olyan érdekvédelmi
egyesülés, amelynek célja a munkavállalók munkaviszonnyal
kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, illetve
tagjainak képviselete.
rendvédelmi szakszervezet, katasztrófavédelmi szakszervezet
jogai, lehetőségei

3
7A
szakszervezetek egy különleges csoportját alkotják a
rendvédelmi szakszervezetek, ezek különös szabályait ugyanis
nem a Munka törvénykönyve, hanem az adott jogviszonyra
releváns jogszabály, vagyis a rendvédelmi feladatokat ellátó
szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
2015. évi XLII. törvény (röviden: Hszt.) rögzíti.
Ezen rendelkezésből is megállapíthatóan tehát a
Katasztrófavédelem szervezetében működő szakszervezetre nem
egyetlen jogszabály hatályos. Arra az adott jogviszonyban álló
tagjára releváns jogszabályhelyeket kell alkalmazni. A hivatásos
szolgálati viszonyban álló tagjait érintő körben a Hszt.-t,
a közalkalmazott tagjait érintően a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (röviden:
Kjt.), a kormánytisztviselő tagjait érintően a közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt (röviden: Kttv.),
munkavállaló tagjait érintően a munka törvénykönyvéről szóló
2012. évi I. törvényt (Mt.).
Tekintettel arra, hogy a katasztrófavédelemben rendszeresített
beosztások (munkakörök) túlnyomórésze (2018. júniusában 11.752-
ből 10.980) hivatásos, így a tárgykör jelen vizsgálatának alapját a
Hszt. és az ebben rögzített szakszervezeti jogosultságok képezik.
A jelenlegi Hszt. 2015. július 1-jével lépett hatályba, melynek több
rendelkezése a rendvédelmi szakszervezeteket, érdekvédelmi
tevékenységüket jelentősen korlátozta, s azokat mind a korábban
(2011. december 31-ig) hatályos Hszt.-hez, mind az Mt. hatálya alá
tartozó szakszervezetekhez képest kedvezőtlenebb helyzetbe
hozta.
a szakszervezeti jogosultságok csökkentése és az
érdekérvényesítési lehetőségük csorbítása azonban nem
érintheti a szakszervezetektől – elsősorban a tagságuk által –
elvárt feladatok teljesítésének csökkenését, vagyis a
munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek
előmozdítását, megvédését, illetve tagjainak képviseletét.

3
8Ennek
keretében eljárásuk lehet kollektív érdekeket előmozdító,
megvédő és lehet egyéni képviseletet biztosító. Tárgyát tekintve
azonban tucatnyi elem lehet, így irányulhat különösen a
munkabérre (illetményre), annak védelmére, emelésére,
a munkaidő egyes kérdéseire, a szolgálati idő számítására,
a munkavédelmi előírások megsértésére, a jogviszonyt érintő
(jogviszony megszüntetése, módosítása) munkáltatói
intézkedésekre, a fegyelmi, kártérítési felelősséget vizsgáló,
alkalmassági kérdéseket felvető, összeférhetetlenséget
megállapító konkrét eljárásokra, munkáltatói gyakorlatra, illetve
egyéb intézkedés tervezetekre.
az érdekképviseletek egyik legfontosabb, jellemzően kollektív
érdekeket előmozdító és védő területe a hivatásos szolgálati
jogviszonyban állók egészséges és biztonságos
szolgálatteljesítésének feltételeihez való jog biztosítása.
Korábban ezen szakszervezeti feladatok egy részét képezte az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeit megteremtő munkáltatói kötelezettségek
ellenőrzése, a munkáltató e körben tett intézkedésével,
mulasztásával szemben benyújtott kifogás benyújtása, illetve az
ezen tárgykörben a szakszervezetet megillető egyeztetési és
véleményezési jogosultság, illetve a munkáltatót terhelő
egyeztetési és véleményezési kötelezettség. Sajnálatos módon
ezen eszközök közül a jelenleg hatályos szabályok alapján
azonban már csak a legutóbbiak szerepelnek a közvetlen
szakszervezeti jogosultságok között.
a) A 2011. december 31-ig hatályos Hszt. az ellenőrzési lehetőségét
egyértelműen biztosította, hiszen kimondta, hogy a szakszervezet
a szolgálati és munkakörülményekre – ennek keretében az
egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés betartására –
vonatkozó szabályok megtartását hivatali munkaidőben, illetve
indokolt esetben szolgálatteljesítési időben ellenőrizheti, azok
végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg
kell adni. Az ellenőrzés korlátja volt, hogy az a szolgálati feladatok
ellátását nem veszélyeztethette, illetve nem akadályozhatta.

3
9A
korábbi szabályozás rögzítette továbbá azt is, hogy a
szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra
a végrehajtásért felelős szerv vezetőjének a figyelmét felhívhatta.
Ha az a szükséges intézkedést kellő időben nem tette meg, a
szakszervezet a megfelelő eljárást kezdeményezhette. Ennek
eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet
tájékoztatni volt köteles. Ezen jogosultság keretében a
szakszervezet a tagjai, jellemzően tisztségviselői közül
munkavédelmi bizottságot alakíthatott ki, s ún. munkavédelmi
bejárásokon ellenőrizhette például a munkahelyiségek állapotát, a
munkavédelmi követelmények érvényre juttatását, az öltözködési,
tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési
lehetőségeket, a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok,
valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri
nyomás mértékét, a munkavédelmi eszközök meglétét, minőségét,
a munkafolyamatok egészségre gyakorolt hatását, vagy éppen az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
személyi feltételeit.
Ehhez képest a hatályos Hszt. és Mt. alapján ilyen nevesített
közvetlen ellenőrzési joga a szakszervezeteknek jelenleg nincsen.
Egyéb (egyeztetési, tájékoztatási, véleményezési, helyiség belépési)
jogai révén nyilvánvalóan a fentiek megismerése, ellenőrzése –
tagjain keresztül – a gyakorlatban szinte változatlanul
kivitelezhető.
b) A szakszervezet a korábban hatályos szabályok alapján a
fennálló ellenőrzési, tájékoztatási jogosultságai révén megismert
munkáltatói intézkedésekkel, mulasztásokkal szemben jogosult
volt kifogást benyújtani.
Ez egy nagyon erős érdekérvényesítési eszköz volt a
szakszervezetek kezében, mert a helytelenített intézkedést az
egyeztető folyamat sikeres lezárásáig vagy a jogerős bírósági
határozatig teljesíteni nem szabadott, illetőleg annak elvégzését
fel kellett függeszteni. A kifogást az állományilletékes
parancsnoknak kellett leadni a jogellenes intézkedésről történő
értesüléstől számított 5 munkanapon, de legfeljebb 1 hónapon
belül.

4
0Ha
az állományilletékes parancsnok a kifogást nem hagyta jóvá,
abban az esetben tanácskozásnak volt helye. Az eljárás mielőbbi
lezárásához hozzájárult, hogy az egyeztető tárgyalást a kifogás
beadásától számított 3 munkanapon belül el kellett indítani.
Ha az egyeztetés 7 napon belül nem hozott eredményt,
az eredménytelenség tényétől számolt 5 napon belül a
szakszervezet a bírósághoz fordulhatott. A bíróság pedig 15 napon
belül, nemperes eljárásban határozott.
A kifogás egy hagyományos kollektív érdekérvényesítő módszer
volt, ugyanis annak nem volt helye, ha az intézkedés ellen a
hivatásos állomány tagja egyéni jogvitát kezdeményezhetett,
vagyis jellemzően szolgálati panaszt nyújthatott be.
A hatályos munkajogi szabályok azonban a kifogás
jogintézményét már nem ismerik, gyengítve a szakszervezetek
érdekérvényesítési lehetőségeit.
c) A szakszervezeti feladatellátást nagymértékben nehezítik a
2012. január 01-től, illetve az új Hszt. hatálybalépésével hatályba
lépő szervezkedésre és operatív működésre vonatkozó
jogszabályváltozások is.
ca) A hatályos törvények jelentősen korlátozzák a munkáltató
esetlegesen diszkriminatív intézkedéseivel (a tisztségviselő
átrendelése vagy vezénylése, a szolgálatteljesítési helyének
megváltoztatása, továbbá szolgálati viszonyának a rendvédelmi
szerv által felmentéssel történő megszüntetése) szemben
védelmet élvező szakszervezeti tisztségviselők számát.
A Hszt. ugyanis kimondja, hogy a tisztségviselői védelemre a
szakszervezet szervezeti egységenként13 (például egy megyei
katasztrófavédelmi igazgatóság) legfeljebb csak egy fő jogosult
(Hszt. 314.§ (2) bekezdés).
13 a rendvédelmi szervnek a rendvédelmi szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedő,
különböző szervezeti elemekből álló, önálló feladatra és működésre létrehozott,
meghatározott székhellyel vagy telephellyel rendelkező, az állományilletékes parancsnok által
vezetett szervezete

4
1A k
orábbi szabályozás ilyen létszámkorlátot nem tartalmazott.
Így például, ha egy szervezeti egységnél (egy megyei
katasztrófavédelmi igazgatóság állományában) dolgozik,
teljesít szolgálatot az adott tagszervezet titkára és a szakszervezet
egy másik tisztségviselője (főtitkára, elnöke stb.), akkor vagy a
tagszervezeti titkár vagy a másik országos tisztségviselő élvezhet
védelmet, de mindkettőt nem lehet megjelölni védelemre.
A védelemre jelölt tisztségviselő helyett történő választás is
korlátozott, arra ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha az érintett
tisztsége vagy jogviszonya megszűnik. Ez az előírás gyakorlatilag
lehetetlenné teszi, hogy a védelemre jogosult tisztségviselő
távollétében (pl. betegsége idején) más szakszervezeti
tisztségviselő járjon el helyette, hiszen ez esetben – védelem
hiányában – a fellépésével a szolgálati beosztását, illetve végső
soron az állását kockáztathatja. Ez a szabályozás különösen egy
olyan jogviszonyban, ahol gyakorlatilag folyamatosak az
átrendelések, vezénylések, védtelenné teszik az eljáró
szakszervezeti tisztségviselőt.
cb) A módosítások csökkentették a szakszervezeti tisztségviselők
munkaidő-kedvezményének mértékét is. E csökkentés nyomán a
kedvezmény jelenlegi mértéke immár olyan alacsonynak
minősíthető, hogy az már nem feltétlen biztosítja megfelelően a
szakszervezeti munka gyors és hatékony elvégzését.
Még a több ezer fős taglétszámmal rendelkező rendvédelmi
szakszervezetek esetén sincs lehetőség tehát az egyes
tisztségviselők részére járó munkaidő-kedvezmények
összevonására, megakadályozva ezáltal azt, hogy egy-egy
tisztségviselő a teljes munkaidejében csak szakszervezeti
tevékenységet lásson el. Ezen jogszabályi környezetből fakadóan a
szakszervezetek vezető testületei sem tudnak megfelelően
működni.

4
2A
fentiek következménye tehát az is, hogy a szakszervezeti munkát
végzők vagy szabadidejükben látják el érdekvédelmi
tevékenységüket, melynek hatékonysága és eredményessége
nyilvánvalóan korlátozottabb, vagy ezen szakszervezeti feladatokat
végzők immár külön (jellemzően munka vagy megbízási)
jogviszonyban állnak szervezetükkel, de ennek jelentős
többletköltségei a szakszervezeteket terheli.
cc) Az általános munkajogi szabályok szerint (a munkavállalói
érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX.
törvényre figyelemmel) biztosítja, hogy a szakszervezeti tag erre
irányuló nyilatkozata alapján a munkáltató a szakszervezeti
tagdíját levonja, és azt költségmentesen átutalja a szakszervezet
részére. A Hszt. hatálya alá tartozó szakszervezetekre azonban ezt
a törvényt nem kell alkalmazni, a munkáltató a szakszervezeti
tagdíjat csak megállapodás esetén lenne köteles levonni (Hszt. 312.
§ (5) bekezdés alapján). A rendvédelmi szerv ilyen tárgyú
beleegyezése, megállapodásra kötése azonban jogi úton nem
kikényszeríthető, vagyis jelentősen nehezebbé vált, hogy a
szakszervezetek hozzájussanak legfőbb bevételi forrásukhoz,
a tagdíjhoz, másrészt a tagdíjfizetés elmaradása a taglétszámok
drasztikus csökkenését is eredményezte.
A rendvédelmi közalkalmazottak esetében szintén érvényesült a
hátrányos megkülönböztetés, hiszen a Kjt. a fegyveres szerveknél
működő szakszervezetek esetében a szakszervezeti tagdíj
levonását nem tette kötelezővé, s az csak a munkáltató és a
közalkalmazott megállapodása esetén valósulhatott (volna) meg.
cd) A szakszervezetek érdemi működésének nehezítését okozza
a helyiséghasználat és az infrastruktúra biztosítását
térítésmentesen rögzítő rendelkezés hatályon kívül helyezése is.
A helyiséghasználati jog megszüntetése az Mt. hatálya alá tartozó
szakszervezetekhez képest jelentős hátrány, hiszen ezen utóbbi
szakszervezetek – a munkáltatóval történt megállapodás szerint –
jogosultak arra, hogy munkaidő után vagy munkaidőben a
munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából
használhassák.

4
3Ez
en szakszervezetek így a munkavégzés helyén, vagyis a
probléma forrásánál megtalálhatók, s a leggyorsabb
információáramlást és reakciót teszik lehetővé.
A jelenleg hatályos szabályok tehát a rendvédelmi
szakszervezeteknek ilyen lehetőséget nem biztosítanak, így ezen
szakszervezeteknek ezt is saját maguknak, saját vagyonukból
fedezve kell mindezt biztosítani.
Kiemelendő továbbá, hogy a rendvédelmi szerv szintje felett
működő szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség nem
rendelkezik azokkal a jogokkal, amelyeket a törvény a
szakszervezetek számára biztosít. Csak azok a szervezetek
tartoznak ide, amelyek a szerven belül (a munkáltatón belül)
képviseletükre jogosult szerveket működtetnek, illetve
tisztségviselővel rendelkeznek. A szakszervezet tehát csak a
munkáltatóval kerülhet kapcsolatba, munkáltatói szint felett
nincsenek jogai (Hszt. 309. §), eltekintve a közszféra egészét átfogó
Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban való
részvételtől (Hszt. 317. §).
A közalkalmazottakra (1992. évi XXXIII. törvény) és a magánszféra
munkavállalóihoz (2012. évi I. törvény) kapcsolódó jogszabályok
jelentősebb mértékű szakszervezeti tisztségviselő esetén
engedélyezi a tisztségviselők védelmére vonatkozó előírások
felhasználását és nagyobb munkaidő-kedvezményt is határoznak
meg. Ezek a jogszabályok garantálják a tagdíjlevonás és a
helyiséghasználat jogát is. A szakszervezeti jogosultságokhoz
kapcsolódó fenti témájú előírások (a Hszt. 314.§ (2), és (3), 315.§,
312.§ (5), 309.§ és 317.§) a rendvédelmi szervek hivatásos állományú
tagjait és közalkalmazottait, valamint az ő szakszervezeteiket
emiatt nyilvánvalóan kedvezőtlen megkülönböztetésben
részesülnek más közalkalmazottal, illetve a munkaviszonyban álló
munkavállalókkal, valamint az ő szakszervezeteikkel szemben.
ce) A magyar rendvédelmi kar (MRK) 2012. január 01-jével történő
bevezetésével, illetve annak „szakszervezeti” jogokkal történő
felruházása elvileg szintén gyengíti a szakszervezeteket,
s a dolgozók szervezkedési szabadságát.

4
4Az
MRK a közös értékalapú, egységes rendvédelmi hivatásrend
megerősítése érdekében a rendvédelmi szervek hivatásos és
közalkalmazotti állománya önszabályozásával, szakmai
továbbképzésével, a rendvédelmi szervek tevékenysége
minőségének jobbításával kapcsolatos feladatokat lát el
(rendvedelmikar.hu).
A rendvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszony vagy
rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony alapján a hivatásos
állomány tagja és a közalkalmazott automatikusan az MRK
tagjává válik.
Az MRK tagozata ennek megfelelően
a) a rendőrség,
b) a büntetés-végrehajtási szervezet,
c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá
tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek,
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint
f) az Országgyűlési Őrség
hivatásos állománya tagjainak és rendvédelmi igazgatási
alkalmazottainak a)-f) pont szerint elkülönülő résztestülete.
Az MRK jogai között vannak olyan jogosultságok, amelyek a
szakszervezetek hagyományos jogai közé tartoznak. Például:
1. javaslattételi jog: a rendvédelmi szervek munkájának
minőségi javítása miatt,
2. a miniszteren keresztül indítványozhatja a Kormánynál a
tagjai munkafeltételeit, foglalkoztatási körülményeit és a
hivatás gyakorlását érintő törvények, rendeletek létrehozását,
megváltoztatását,
3. konzultációs jog: részt vesz a tagjainak foglalkoztatását és
hivatásgyakorlását szabályozó feltételek, az előírt szakmai
vizsgákkal összefüggő, valamint az MRK-t érintő törvények,
rendeletek létrehozásában,

4
54.
véleményezési jog: a szolgálati, valamint a közalkalmazotti
jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben ki kell kérni
a véleményét,
5. kezdeményezési jog: a miniszter előtt indítványozhatja a
szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő
jogszabálysértő gyakorlat módosítását,
6. felterjesztési jog: a feladat- és hatáskörét érintő ügyekben,
7. megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, létrehozza az
etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja azt,
8. a példátlan munka jutalmazásaként díjakat alapíthat és
adakozhat,
9. a Kormánynál, a miniszternél, az országos parancsnoknál és
az országos főigazgatónál kitüntetés vagy más jutalom,
dicséret átadását indítványozhatja,
10. szakmai konferenciákat rendezhet, tudományos
tanácskozásokat, felkészítő- és továbbképzéseket bonyolíthat
le,
11. pályázatokat írhat ki és bírálhat el, közleményeket tehet
közzé a rendvédelem korszerűsítésére, gyakorlatának
egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek
előadására, a rendvédelem hagyományainak gondozására,
12. tagjainak kedvezményeket biztosíthat,
13. tagjai szakmai számonkérésén és továbbképzésén jelen lehet,
amennyiben az megalapozott, törvényességi vagy más
intézkedést kérhet,
14. tagjai közül rendelhet ki a Rendészeti Alap- és Szakvizsga
Bizottság elnökségébe.

4
6Az
MRK jogi státusa szerint köztestület, de tipikus szakszervezeti
jogosultságokkal rendelkezik. E jogok gyakorlásának előfeltétele a
tájékoztatás és a konzultáció is. A Hszt. azonban semmilyen
kötelezettséget nem állapít meg az MRK számára annak
szervezete és a tagsága közötti viszonyra nézve, azaz a karok a
fenti funkciókat anélkül látják el, hogy a tagsággal bármilyen
módon kommunikálniuk kellene.
d) A jelenleg hatályos szabályok alapján, így a szakszervezet
legerősebb kollektív jogosultsága, miszerint a munkáltatónak vele
szemben egyeztetési, tájékoztatási kötelezettsége áll fenn (Hszt.
313.§). A rendvédelmi szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggő
érdekegyeztetésben a rendvédelmi szerv kijelölt képviselője és a
szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. Ennek során a
szakszervezet a rendvédelmi szervtől a hivatásos állomány
tagjainak szolgálati viszonnyal összefüggő gazdasági és szociális
érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet, s a szakszervezet
jogosult a hivatásos állomány tagját érintő munkáltatói
intézkedéssel, döntéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos
véleményét a rendvédelmi szervvel közölni.
Ez a munkavédelmi tárgykörre vonatkoztatva kiterjedhet
különösen a szolgálati balesetek számainak, az okainak, az
egészségügyi alkalmatlanságra alapított felmentések számának,
azok okainak megismerésének jogára, de vonatkozik az ezekkel
összefüggő munkáltatói intézkedések megismerhetőségére is.
A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe akár
szakértőket is bevonhatnak. Az állományilletékes parancsnok a
szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó
álláspontját, valamint a tájékoztatásra adott válaszát legkésőbb
harminc napon belül, indokolásával együtt közölni köteles.
A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az
érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő
kérdésekben tájékoztatni.
A hatályos szabályok alapján a rendvédelemben tevékenykedő
szakszervezeteket nem kötelező azonban bevonni például az
egyeztetés egy speciális eljárásába, a foglalkoztatást érintő
jogalkotásba, konzultációs jogaik e körben ugyanis megszűntek.

4
7e)
A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagját érintő
munkáltatói intézkedéssel, döntéssel vagy annak tervezetével
kapcsolatos véleményét a rendvédelmi szervvel közölni. Ezen
véleménynyújtás figyelembevételének munkáltatói kényszere
azonban hiányzik. A véleményezés lehetősége a tájékoztatási
joggal összefüggésben a már kiemelt munkavédelmi területekre
egyaránt kiterjedhet. A Hszt. azonban nem ismeri az Mt.-ben
alkalmazott konzultáció jogintézményét, így a rendvédelmi
szakszervezetek kezében nincsen halasztó hatályú eszköz a
vitatott, munkáltató által tervezett intézkedések végrehajtására.
f) A munkáltató felé a szakszervezet egyeztetési, tájékoztatási,
véleményezési jogra épített konkrét jogosultságait, a munkáltatót
terhelő valamifajta kötelező szabály-jelleget a kollektív
szerződésben lehetne rögzíteni. A Hszt. azonban az Mt.-vel
ellentétben nem ad lehetőséget kollektív szerződés kötésére.
g) A szakszervezet a tagság körében legnépszerűbb, legalapvetőbb
és leghatékonyabb joga és fegyvere, miszerint tagjait a
rendvédelmi szervvel vagy annak érdek-képviseleti szervezetével
szemben a szolgálati viszonyt érintő körben, anyagi, szociális,
valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és
kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje. A Hszt. szerint a
szakszervezet jogosult a tagját – meghatalmazás alapján –
szolgálati viszonyát érintő ügyben, valamint gazdasági és szociális
érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek
előtt képviselni. Ezen szabály a korábbiakhoz képest szintén
leszűkült, hiszen erre és a hatályos polgári perrendtartásra
tekintettel a képviselet lehetősége immár kizárólag csak a tag
szolgálati viszonyával, munkaviszonyával kapcsolatosan áll fenn, s
így 2018. január 01-től a jogi képviselet biztosítása például polgári
jogi vagy családi jogi ügyekben már közvetlenül nem lehetséges.

4
8egy k
onkrét jogi helyzet tanulságai
A 2018. január 01-től (az új polgári perrendtartás
hatálybalépésével) történő jogi képviselet biztosítása sem történt
azonban zökkenőmentesen. Az eljáró bíróságok egy része ugyanis
a szakszervezet kamarai jogtanácsosát nem tekintette jogi
képviselőnek és ezért az általuk benyújtott keresetleveleket
visszautasította.
Ezen bírósági végzésekben foglaltak elfogadása és helyessége
esetén tehát a szakszervezeti kamarai jogtanácsosok nem
lennének jogi képviselők, csak egyszerű meghatalmazottak, és
ezzel gyakorlatilag egy laikus hozzátartozóval váltak volna
egyenlővé. Mindez azt eredményezné, hogy még a munkaügyi
perben is jelentősen korlátozott lenne a szakszervezetek
képviseleti lehetősége, hiszen az nem terjedhetne ki pl. a Kúria
előtti eljárásra (felülvizsgálati kérelmet benyújtó félként), de egy
közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben (pl. hivatásos
szolgálati jogviszonyban) már a másodfokú eljárásban sem lenne
lehetséges a szakszervezeti képviselet jelenléte (a Kp. 27.§ (1)
bekezdése alapján).
Nyilvánvaló, hogy a fenti munkajogi jogszabályhelyek által
biztosított jogosultságot e végzések tartalmában foglalt
korlátozások kiüresítenék, s ellehetetlenítenék a szakszervezet
képviseleti jogát, lehetőségeit. A fentieken túl a Pp. 246. § (1)
bekezdése szerint a járásbíróság (munkaügyi bíróság) hatáskörébe
tartozó perekben a jogi képviselő nélkül eljáró félnek a
keresetlevelet a Pp. 257. § (2) bekezdése alapján a keresetet
tartalmazó iratot jogszabályban meghatározott, erre
rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie. Ezen
nyomtatvány (amely a 21/2017.(XII.22.) számú IM rendelet
mellékletében található) 25 oldalas, ami már önmagában is
indokolatlanul nehezítette volna a szakszervezetek bíróságok
előtti képviseleti eljárását.

4
9A
szakszervezetek ügyvéd általi foglalkoztatása sem oldaná meg a
fenti elvi és gyakorlati problémát, hiszen ezzel a szakszervezetek
joga nem állt volna helyre, az, hogy egy munkavállaló, mellesleg
szakszervezeti tag meghatalmazhat egy ügyvédet (s azt esetleg a
szakszervezet finanszírozza), az nem kegy és az érdek-képviselet
fenti lényegét nem érinti, ráadásul nyilvánvalóan költségesebb és
pontosan a szakszervezetek szerepét teszi kétségessé, személyét
formálissá.
Az is egyértelmű, hogy a hatályos eljárásjogi szabályok (a polgári
perrendtartás) indokolása és kommentárja alapján nem volt, nem
lehetett cél a szakszervezeti képviseleti jog munkaügyi perekben
történő csorbítása, korlátozása.
Így azt a több évtizeden át kialakult és fenntartott gyakorlatot,
miszerint a szakszervezet (kamarai) jogtanácsosa (kötelező) jogi
képviselőnek minősül, vitathatatlanná volt szükséges tenni, mert
ezzel nyert tényleges értelmet és valós tartalmat a szakszervezetek
képviseleti joga.
A szakszervezet kamarai jogtanácsosa ugyanis nyilvánvalóan a
szakszervezet (mint saját munkáltatója) számára (is) gyakorolja az
ügyvédi tevékenységnek minősülő jogi képviselet ellátását, hiszen
a szakszervezet rendeltetése, célja és társadalmi funkciója nem a
saját maga, hanem a tagjainak a képviselete. A kamarai
jogtanácsosok közül nem érheti hátrány a szakszervezetek
kamarai jogtanácsosait pusztán azért, mert adott esetben nem a
munkáltatójukat, hanem a szakszervezet rendeltetésének, céljának
és társadalmi funkciójának megfelelően, de a munkáltató
szakszervezet érdekében, annak részére, esetlegesen annak tagjait
képviselik.
Mindezen elveket és gondolatokat a Fővárosi Törvényszék is
elfogadta, s a Ptk. 11.§ (6) bekezdését, az ügyvédi tevékenységről
szóló 2017. évi LXXXVIII. törvény 27.§ és 66.§-t is beidézve, valamint
az érintett szakszervezet alapszabályában foglaltakkal is indokolva
a visszautasító végzéseket hatályon kívül helyezte (pl. 7.Mpkf.
690.062/2018/5. számú végzésében), mellyel a szakszervezetek
kamarai jogtanácsosait jogi képviselőnek minősítette.

5
0új jogvisz
ony bevezetése, a rendvédelmi igazgatási
alkalmazottak szolgálati jogviszonya
A 2019. február 01-jével hatályba lépő Hszt. módosítás (a 2018. évi
CXV. törvény) alapján a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott
közalkalmazott és kormánytisztviselő közalkalmazotti és
kormányzati szolgálati jogviszonya – az érintett hozzájárulásával –
rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá, illetve az „A” és „B”
fizetési osztályba sorolt, valamint az érettségi végzettséghez nem
kötött, a Kjt. 61. § (1) bekezdés c) pontja szerinti „C” fizetési
osztályba sorolt közalkalmazottak jogviszonya az Mt. szerinti
munkaviszonnyá alakult át.
Így ezen időponttól, illetve a hozzájárulás elfogadását követően a
rendvédelmi közalkalmazottak a Hszt. és az Mt. személyi hatálya
alá tartoznak, jogviszonyuk szabályozását már nem a Kjt., hanem
elsősorban a Hszt. XXVIII. és XXVIII/A. fejezete tartalmazza. Itt
találhatók meg különösen a jogviszony jellegére, alanyaira, a
létesítésre, a kinevezésre, a módosításra, a jogviszony
megszűnésére, a jogviszony tartalmára vonatkozó szabályok.
A jogviszony váltás az alkalmazottak egy részénél
illetményemeléssel jár, de jelentős hátrányokat is eredményez.
Utóbbihoz sorolhatók például a szigorúbb összeférhetetlenségi és
ellenőrzési szabályok, az alapvető jogok korlátozása, a kinevezéstől
eltérő foglalkoztatás kiszélesítése, egyeseknél a szabadságnapok
csökkenése.
A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak érdekképviseletére és
érdekvédelmére pedig immár a Hszt. vonatkozó szabályait kell
alkalmazni, illetve a korábban érvényes 2019. január 31-én hatályos
kollektív szerződés közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseit
csak 2019. december 31-éig kell alkalmazni.

5
1a k
atasztrófavédelem területén működő szakszervezet
munkavédelem tárgykörű lehetőségei
A fentiek alapján a szakszervezet amennyiben az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit nem
látja biztosítottnak, akkor a hatályos szabályok alapján
tájékoztatást kérhet, egyeztetést kezdeményezhet, közölheti a
véleményét, egyéni jogvitában képviselheti tagjait, illetve végső
soron demonstrációt szervezhet. A rendvédelmi szakszervezeteket
sztrájkjog, tehát munkabeszüntetéshez való jog nem illeti meg.
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3.§ (2) bekezdése alapján
ugyanis nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél,
a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.
Amennyiben a szakszervezet valamely tagját akár a fenti
tárgykörben közvetlen jogsérelem éri, akkor annak ügyében jogi
képviseletet biztosíthat. Ennek két jellemző tárgyköre a szolgálati
kötelmekkel összefüggő baleseti minősítés kérdése és a kártérítési
igények érvényesítése.
a rendvédelmi szakszervezetnek a munkavédelem területén
jelentkező egyeztetési, tájékoztatási és véleményezési joga
különösen:
a) a munkavédelmi képviselő választásával,
b) a munkavédelmi felügyelő foglalkoztatásával, munkakörében
végzett feladataival és egészségvédelmi megbízott
kijelölésével,
c) a munkavédelmi szabályzat készítésével, tartalmával
d) a munkavédelmi oktatásokkal,
e) a munkavédelmi vizsgával,
f) a kockázatértékelésekkel,
g) a biztonságtechnikai felülvizsgálatokkal,
h) az egyéni védőeszközzel történő ellátással, annak
minőségével és mennyiségével,
i) a munkára képes állapot ellenőrzésével, hiánya esetén annak
szankciójával,
j) az egészségügyi alkalmassági kérdésekkel,

5
2k)
a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi
követelményeivel,
l) a szolgálati (munka) balesetek kivizsgálásának gyakorlatával
összefüggésben jelentkezhet.
Ezen munkáltatói kötelezettségeknek és a korábban ismertetett
rendelkezésre álló rendvédelmi szakszervezeti jogoknak az
összevetése alapján, illetve az egyes munkáltatói feladatok során
esetlegesen biztosított további szakszervezeti jog
figyelembevételével határozható meg a szakszervezet szerepe
a munkavédelem területén.
Nem csak az egy
éni védőeszközöket, hanem a
munkaeszközöket is fontos rendszeresen ellenőrizni.

5
34
. gyakorlati segédanyagok, útmutatók
4./ 1. munkavédelmi oktatások, képzések
A munkavállalók számára a munkavédelmi oktatások, képzések,
tájékoztatók az egyik legfontosabb prevenciós eleme a
munkavédelemnek.
A munkavédelmi szakembernek szabályoznia kell az oktatások
rendjét, tartalmát annak érdekében, hogy az adott munkáltatónál
a munkavállalók szervezett munkavégzés során fellépő
veszélyeket, kockázati tényezőket, a technológiából adódó
munkafogásokat megismerjék és mindennapi munkavégzésük
során készség szintjén tudják alkalmazni az oktatás, képzés során
megszerzett munkavédelmi tudást.
Az oktatások, képzések jó alkalmat kell, hogy nyújtsanak arra is,
hogy az oktatásban részesülők különféle katasztrófavédelmi
helyzetekre fel tudjanak készülni.
A munkavédelmi oktatásban, képzésben kell részesíteni a
munkavállalót. A munkavédelmi oktatások fajtái:
Belőzetes (munkába állás, újfelvételes),
Bismétlődő,
Brendkívüli
– ha a munkahelyében, vagy a munkakörében változás
következik be,
– ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményei változnak (pl.: új veszélyes
anyag / készítmény bevezetésekor). Balesetek, foglalkozási
megbetegedések, fokozott expozíció bekövetkezésekor,
– ha valamilyen munkaeszközt átalakítottak,
megváltoztattak, vagy új gép, berendezés, munkaeszköz
használatát rendelik el,
– ha eddig nem alkalmazott technológiát vezetnek be.

5
4
Gyakran gondot okoz, hogy a munkavállalók gyakorlati oktatása
mire terjedjen ki?
A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány gondolatot, ami
hasznos információ lehet a gyakorlati munkavédelmi oktatások
során:
Ba technológia bemutatása,
Baz ártalmas, veszélyes termelési tényezők ismertetése,
Ba munkaeszközök kezelési, műveleti, karbantartási
utasításainak ismertetése,
Ba munkaeszközök egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos kezelése, kiszolgálása,
Bfeszültségmentesítés lépései,
Az egy
éni védőfelszerelések
rendeltetésszerű használatát
oktatni és gyakoroltatni szükséges.

5
5B
munkaeszközök veszélyforrásai, védelmi rendszerük,
biztonsági berendezéseik,
Begyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatának
elsajátítása,
Baz egyéni védőeszközök használatából /viseléséből fakadó
többletterhelés, igénybevétel gyakoroltatása,
Bfeladatok a munka megkezdése előtt, alatt és után,
Bmunkaeszközök, szerszámok és egyéb eszközök
meghibásodása esetén teendő feladatok,
Bmunkahelyek, külső helyszínek, munkafolyamatok sajátos
veszélyforrásainak ismertetése,
Bveszélyes munkaeszközök üzembe helyezése, a nem
veszélyesek használatba vétele,
Btöbbfunkciós és cserélhető munkaeszköz vagy kiegészítő
berendezés fel- és leszerelése, működése,
Bmunkaeszköz, szerszám meghibásodási lehetőségei, a
munkavállalónak a hibák elhárításával kapcsolatos feladatai,
Brendkívüli körülmények bekövetkezése esetén a szükséges
teendők,
Bkülönböző alkalmazási célú kollektív védelemül szolgáló
védőburkolatok, biztonsági berendezések,
Bmunkaeszközök rendellenes használatából és annak
következményeiből adódó veszélyek, ártalmak, kockázatok,
Bveszélyes terek megközelítése, védelmi módok, megoldások,
Ba munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási, ellenőrzési
feladatai,
Ba technológia, munkaeszköz használatához szükséges egyéni
védőeszközök és használatuk elmulasztásának
következményei,
Ba munkaeszköz üzemeltetéséből, használatából adódó helyi
sajátosságok,

5
6B
robbanóképes, tűzveszélyes légtér veszélyei,
Banyagmozgatás (teher tömege, alakja, egyenetlen
teherelosztás, súlypont, csoportos anyagmozgatás szabályai,
veszélyforrások).
az oktatást, képzést tartók számára
Megkerülhetetlen követelmény, hogy a munkavállalók a szóbeli
oktatás és a gyakorlati képzés során az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges
jártasságot és készséget megszerezzék.
Készség: A munkatevékenység végzéséhez szükséges tudatos
cselekvések mintegy automatikussá váló módja. A készség
gyakorlással és tanulással alakul ki. A készség kialakulása lehetővé
teszi a figyelem egy részének felszabadulását munkavégzés
közben.
Tehát annak a dolgozónak a munkavégzése, aki a munkavédelmi
oktatás során szerzett ismereteket készség szintjén elsajátította,
biztonságosabbá válik.
Jártasság: A gyakorlás és oktatás során megszerzett felkészültség a
munkatevékenység magasabb szintű és biztonságosabb
végzésére. Lényegében közbenső fok az ismeret és a készség
között.
Az a munkavállaló, aki az elméleti oktatás, képzés során az
ismereteket jártasság szintjén elsajátította – visszakérdezések,
beszámoltatások, vizsgák során – megfelelt eredménnyel
értékelhető és önállóan foglalkoztatható az Mvt. 55. §-a alapján.
A gyakorlati oktatás akkor tekinthető megfelelt eredményűnek,
ha a képzés, oktatás megfelelő készséget eredményez.
Az oktatás, képzés során az információkat úgy kell átadni, hogy a
munkavállaló azt elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama
alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel,
megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat, információkat.

5
7Az
oktatásokat, képzéseket munkaidőben kell megtartani és
szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új
kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg
kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és
az oktató, valamint a résztvevők aláírásával ellátva írásban – erre
rendszeresített oktatási naplóban, vagy jegyzőkönyvben –
kell rögzíteni. Az oktatást és annak visszakérdezési eredményét az
oktatást végzőnek kell dokumentálni.
Munkavédelmi oktatást, képzést az oktatási tematika alapján az
végezhet, akit a munkáltató megbíz – javasolt írásbeli megbízás -,
kivétel a munkavédelmi szakképesítéssel (közép-, vagy felsőfokú)
rendelkező személy, azaz a katasztrófavédelmi szervnél
munkavédelmi szaktevékenységet ellátók (munkavédelmi
főfelügyelő, munkavédelmi felügyelő, egészségvédelmi megbízott,
illetve munkaegészségügyi területen a munkaegészségügyi
szaktevékenységet ellátó személyek).
Újfelvételes munkavállalót a munka megkezdése előtt kell
munkavédelmi oktatásban, képzésben részesíteni. Az oktatási
tematikában előírt anyag ismertetése kötelező, kivételt képeznek
azon speciális részek, amik az adott munkavállaló munkakörét,
tevékenységét nem érintik.
Amennyiben az oktatás, képzés során a munkavállaló az előírt
szintű ismereteket nem szerezte, nem sajátította el, önállóan nem
foglalkoztatható. Ebben az esetben a munkáltatónak felügyelet
mellett kell foglalkoztatnia a munkavállalót mindaddig, amíg a
megfelelő jártassággal, készséggel nem rendelkezik a
munkavégzésének biztonságos ellátásához és erről a munkáltató
meg is győződött.
Gyakorlati munkavédelmi oktatást javasolt tartani minden olyan
munkavállaló részére, aki a munkavégzése során nem szellemi
tevékenységet végez. Az oktatást, képzést ismétlődően, rendszeres
gyakorisággal kell elvégezni.

5
8A
munkavállalókkal ismertetni kell az adott munkaterületre /
tevékenységre vonatkozó:
– sérülést, balesetet, foglalkozási megbetegedést
– munkahelyi kockázatelemzést, értékelést
– munkavédelmi ellenőrzések megállapítását.
Azon munkavállalókat, akik munkavégzésük során emelőgépet
kezelnek, vagy szolgálnak ki, illetve kötözést végeznek, az
ismétlődő munkavédelmi oktatást éves gyakorisággal meg kell
ismételni és az elsajátított ismereteikről dokumentált módon meg
kell győződni.
4./ 2. kockázatértékelés, -becslés
Ebben az alcímben a munkáltató kockázatértékeléssel,
kockázatbecsléssel kapcsolatos kötelezettségére térünk ki, illetve
annak elvégzéséhez kívánunk általánosságban egy kis segítséget,
támaszt nyújtani.
A kockázatértékelés ma a legjelentősebb, legmodernebb
megelőző eszköze a munkahelyek veszélyforrásainak,
veszélyhelyzeteinek. A kockázatértékelésnek, -becslésnek mindig a
valós állapotból kell kiindulnia – munkakörnyezet, munkahely.
A kockázatértékelés, -becslésnek tárgyilagosan fel kell tárnia, meg
kell határoznia mindazokat az esetlegesen bekövetkezhető
egészségkárosodásokat, veszélyeket, veszélyhelyzeteket, melyek a
munkát végző munkavállalókra bármiféle egészségkárosodást,
veszélyt jelenthetnek.
A kockázatértékelés tartalmi elemeit a Mvt. 54. (2) bekezdése
tartalmazza.
A kockázatértékelés megkezdése előtt a munkáltatónak célszerű
egy kockázatértékelési tervet készítenie, melyben szabályozza a
kockázatértékelés, -becslés lépéseit, pl.: szakemberek kiválasztása:
belső és/vagy külső szakember, esetleg szakértő, mérések (pl.: zaj,
légszennyezettség, megvilágítás mérés).

5
9A
kockázatértékelési terv fontos részét kell, hogy képezze a
kockázatértékelés céljának, módszereinek meghatározása.
Mikor kell kockázatértékelést készíteni?
Ba munkáltató tevékenységének megkezdése előtt,
B3 évenként, kivételt képeznek az ettől eltérő jogszabályi
rendelkezések (pl.: zajexpozíció, biológiai kockázatértékelés
évente, rákkeltő anyagok 2 évente),
Búj kockázati tényezők kialakulása esetén,
Btechnológiai változás során (pl.: új gép, berendezés
használatba vétele esetén; új veszélyes anyag / keverék
bevezetése esetén; új munkakör, tevékenység létrehozása
esetén),
Bfokozott expozíció, foglalkozási megbetegedés,
munkabaleset munkavédelmi mulasztással összefüggésben
történő bekövetkezése esetén,
Bkötelezés esetén.
A kockázatértékelés célja a munkavégzés során fellépő, kialakult
veszélyek, veszélyforrások beazonosítása, a munkát végző
személyekre, valamint a hatókörben tartózkodókra, illetve a
szolgáltatást igénybevevőkre valamilyen veszélyt,
egészségkárosodást jelenthetnek. Kiemelten fontos a kockázat
mértékének, szintjének a meghatározása, valamint javaslat tétele
a megállapított kockázat csökkentésére, pl.: jogi, szervezési,
műszaki, vagy egyéb más módon történő biztosításával – javasolt
intézkedési terv kidolgozása a végrehajtandó feladatokra
felelősökkel és határidők megadásával.

6
0A
kockázatok felmérésének, elemzésének módszerei lehetnek
például:
Ba munkavédelmi szakemberek, munkavédelmi képviselők,
munkavállalók minél szélesebb körben történő bevonása,
Ba munkáltató létesítményeinek szemléje, bejárása során a
technológia, munkaeszközök, veszélyes anyagok,
készítmények, mérési jegyzőkönyvek, egyéb dokumentációk –
pl.: gépkönyvek, gépkezelési utasítások, munkavédelmi
minőségtanúsítások, stb. – meglétének ellenőrzése.
A kockázatértékelés folyamatát sokféleképpen lehet szakaszokra
osztani, elvégzésére számtalan lehetőség kínálkozik
(pl.: különböző munkakörökre, tevékenységekre találunk az
interneten fizetős, esetleg ingyenes úgynevezett kockázatfelmérő
lapokat). Azonban az elmondható, hogy a kockázatértékelés
legfontosabb elemei az alábbi sorrendben a következők:
1) a veszélyeknek, kockázatoknak kitett személyek
megállapítása,
2) a kockázatok mennyiségi értékelése, illetve minőségi
sorrendjének felállítása,
3) megelőző intézkedések
4) cselekvés
5) felülvizsgálat
a veszélyeknek, kockázatoknak kitett személyek és
veszélyhelyzetek megállapítása:
A veszélyek, veszélyhelyzetek azonosítása a kockázatértékelés
alapja. Fontos, hogy ez a meghatározás kiterjedjen a nem
mindennapi, illetve a nem rutinszerű tevékenységekre is,
mint például a karbantartás, hibaelhárítás, valamint a kiegészítő
jellegű tevékenységekre is, mint például a takarítás, anyagtárolás,
sportfoglalkozás. Emellett gondolni kell a különböző évszakokra,
ebből fakadóan az időjárási körülményekre, valamint a
napszakokra is.

6
1
Milyen veszélyek fordulhatnak elő a munkahelyeken?
Ba munkaeszközök használatából adódóan pl.:
– forgó-, mozgó alkatrészek
– gépek, berendezések stabilitása, szilárdsága
– gépek, járművek mozgása
– anyagok, tárgyak elmozdulása
– feszültség alatti részek
– veszélyes felületek (éles, sorjás, forró, stb.)
Ba munkakörnyezetből, klímából adódóan pl.:
– személyek, vagy tárgyak leesése
– szűk munkahely
– zárt terekben, tartályokban végzett munka
– oxigénhiányos légtér
– meleg vagy hideg klímakörnyezet
Az egy
éni védőeszközök tisztán tartásáról és higiénés
tárolásáról gondoskodni szükséges.

6
2B
fizikai tényezők pl.:
– elektromos zárlat
– elektrosztatikus feltöltődés
– tűz és/vagy robbanás
– elektromágneses sugárzás, vagy tér
– zaj, rezgés
Bbiológiai tényezők pl.:
– baktériumok
– vírusok
– gombák
Bkémiai tényezők pl.:
– gyúlékony, robbanékony, oxidáló anyagok
– instabil vagy erősen reakcióképes anyagok
– rákkeltő, mutagén, utódkárosító anyagok
Bmagából a munkavégzésből adódóan pl.:
– anyagmozgatás
– változó munkavégzési hely
– feszültség közelében végzett munka
– túlzott igénybevétellel járó fizikai munka
– az egyéni védőeszközök használatából fakadó
többletterhelés
– fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők pl.:
– nagy koncentrációt igénylő munka
– túl intenzív munka
– éjszakai, hétvégi munkavégzés, családtól távol levés
– felelősség, döntési helyzetek, időkényszer,
konfliktushelyzete, érzelmi megterhelés, életveszélyes
szituációk
– emberi kapcsolati tényezők

6
3B
egyéb tényezők pl.:
– megfelelő munkavédelmi oktatás(ok) hiánya
– folyamatosan változó munkafeladatok
– szakképzettség hiánya
– gyakorlatlan munkavállalók.
a kockázatok mennyiségi értékelése, illetve minőségi
sorrendjének felállítása:
Azaz a kockázatok becslése, vagy a kockázatok mértékének a
meghatározása. Egy estlegesen bekövetkező „esemény”
(munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció)
valószínűségét – mely nyilvánvalóan a veszélyeztetettség
gyakoriságától és időtartamától függ – szorozzuk meg a „kár
értékével” (pl.: egészségkárosodás nem történt csak anyagi kár
keletkezett, 3 napot meghaladó munkaképtelenséggel járt,
súlyos egészségkárosodás következett be).
Minden v
eszélyforrást szükséges megvizsgálni, főleg egy
ilyen kiemelt munkakörben.

6
4Ez alapján r
angsorolhatjuk a már feltárt kockázatokat, pl.:
Balacsony kockázati szint → nem feltétlenül szükséges
intézkedést hozni,
Bközepes kockázati szint → intézkedés szükséges, rövid vagy
középtávon
Bmagas kockázati szint → azonnali kockázatcsökkentő
intézkedés szükséges!
Természetesen a kockázatértékelés, -becslés készítői maguk
döntik el, hogy a súlyossági, fontossági sorrendet tovább
boncolgatják-e.
a kockázatok megelőzésére vagy csökkentésére hozott
intézkedések:
A jelenlevő kockázatok megelőzése, csökkentése az Mvt.-ben
foglalt elvekkel összhangban történhet.
Amennyiben a kockázatbecslés alapján mérsékelni szükséges a
kockázatokat, úgy szem előtt kell tartani, hogy olyan intézkedés
szükséges, amellyel nem keletkezik újabb járulékos veszély.
A kockázatcsökkentésnél a mértékadó sorrend:
1. a veszélyforrásokat meg kell szüntetni,
2. a veszélyest helyettesíteni veszélytelennel, vagy kevésbé
veszélyessel,
3. a veszélyeket már a keletkezési helyükön leküzdeni,
4. inkább kollektív műszaki védelem (ha nem lehetséges
egyéni védelem) alkalmazása,
5. a munkavállalók megfelelő információval történő ellátása
(oktatás, képzés)
Cselekvés:
Ahogy már írtuk, az egyes meghozott intézkedésekhez rendkívül
fontos felelősöket és határidőket is rendelnünk, hiszen különben
félő, hogy a feltárt munkavédelmi hiányosságok, kockázatok
megelőzésére hozott intézkedések csak papíron léteznek,
megvalósításuk egyáltalán nem, vagy részlegesen következik be.
Utolsó lépésként a felülvizsgálatot, vagy nyomon követést a
megadott határidőket követően célszerű elvégezni, azaz valóban
sikerült-e csökkenteni a kockázatokat.

6
54./ 3. Üz
emi tanács
A szakszervezetről, mint érdekképviseletről, azok tevékenységéről,
feladatairól bővebben ejtettünk szót, éppen ezért szükséges
megemlíteni az Üzemi Tanács intézményét is, annak ellenére,
hogy maga az Üzemi Tanács nem kimondottan érdekképviselet.
Rossz szóhasználattal élve az Üzemi Tanácsot a munkáltató
meghosszabbított karjaként is szokták emlegetni. A jogalkotás jó
pár dolgot az Üzemi Tanács jogkörébe utal (pl.: együttdöntési jog a
szociális jóléti döntésekben, előkészítésekben, a munkáltató által
tervezett és a munkavállalók nagyobb csoportját érintő döntések,
az ugyancsak általa előterjesztett szabályzatok, elképzelések,
intézkedési tervek véleményezése, információs jog). Ahol nem
választottak Üzemi Tanácsot, ott az Üzemi Tanács adta jogi
lehetőségeket nehezebben lehet érvényesíteni, éppen ezért a
Szakszervezet(ek)nek valamelyest érdekükben is állna az Üzemi
Tanács munkahelyi választása, mert ha az Üzemi Tanácsba saját
szakszervezeti tagjait tudja bejuttatni, akkor tagjain keresztül
jobban tudnák garantálni a jogszabályok érvényre juttatását a
munkahelyen, munkahelyeken. Az Üzemi Tanács választását az Mt.
szabályozza.
Jelen szakanyag összeállításának célja, hogy az olvasó
olvasmányos formában bepillantást nyerhessen a munkavédelem,
munkabiztonság világába. Hozzájárulva talán ahhoz, hogy a
munkahelyeken illetve szabadidő során is jobban tudjunk figyelni
önmagunkra, környezetünkre. Ha ez sikerül, sokat tettünk az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
érdekében.

6
6b
ibliográfia
o Nemzetgazdasági Minisztérium: Tájékoztató a
munkabalesetek alakulásáról a feldolgozott munkabaleseti
jegyzőkönyvek alapján, 2017
http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=223
o Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság honlapja (Humán Szolgálat Országos
Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó
Központ)
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szerve
zet_munkavedelem_fobb_feladatok
o 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt kerettanterv –
Rendészet ágazat, 9. évfolyam: Speciális munka-, baleset és
környezetvédelmi szabályok tantárgy, oktatói segédlet
https://mrszki.hu/images/docs/rendeszetiagazati/segedanyag
ok/katved/katved_09_jegyzet_20150710.pdf
o Czuglerné Ivány Judit – Kun Attila – Szabó Imre Szilárd: Az
alternatív vitarendezés alanyai a munkavállalói oldalon; Mitől
kollektív egy érdekvita? (Szakszervezet, Üzemi Tanács),
Magyar Iparszövetség, OKISZ, 2017
https://www.jogpontok.hu/download/AV1_Munkavallaloi.pdf
A bibliográfiában szereplő online anyagok letöltési ideje: 2019.
január 17.
A felhasznált képek a szerzők magánarchívumából származnak.

6
7Jogsz
abálygyűjtemény
o 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről,
o 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993.
évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról,
o 70/2011. (XII.30.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá
tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai,
valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának
szabályairól,
o 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó
szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról,
o 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet az egyes
rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi,
pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és
köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a
szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról,
valamint az egészségügyi alapellátásról,
o 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi
szolgáltatásról,
o 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,
o Magyarország Alaptörvénye,
o 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról,
o 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről,
o 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó
szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról,
o 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról,
o 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről,
o 1991. évi XXIX. törvény a munkavállalói érdekképviseleti
tagdíjfizetés önkéntességéről,
o 1989. évi VII. törvény a sztrájkról.

6
8