A dokumentum tartalma
A
munkahelyi egészségmegőrző,
munkaképesség fejlesztő programok
lehetséges tartalma a katasztrófavédelmi
állomány körében, alkalmazási területeik, a
részvételt elősegítő, ösztönző megoldások1
1. Bevezetés
4
2. a munkahelyi egészségmegőrzés jelentősége 5
2./ 1. Az egészség 5
2./ 2. Az egészségfeljesztés, egészségnevelés 5
3. a katasztrófavédelem szervezeti jellemzői 6
3./ 1. A katasztrófavédelem szervezeti felépítése 6
3./ 2. Munkaidő beosztás a katasztrófavédelemnél 7
3./ 3. Az egészségvédelem a katasztrófavédelemnél 8
3./ 4. Egészségvédelmi érdekvédelem 8
4. munkakörnyezetre jellemző stresszorok 9
4./ 1. Hivatali munkarend stresszorai 9
4./ 2. A készenléti stresszor 12
4./ 3. A vonulási stresszor 14
4./ 4. A beavatkozási stresszor 16
4./ 5. A stressz hatásai 17
4./ 6. Burnout (kiégés) szindróma 17
5. stresszkezelés pszichológiája 20
6. munkahelyi egészségterv 20
6./ 1. Egészségfejlesztési terv kialakításának lépései: 20
6./ 2. Munkavédelmi stratégia 21
6./ 3. Egészségfejlesztő programok 22
6./ 4. Munkahelyi egészségfejlesztő programok 27
6./ 5. Egészségmegőrző, munkaképességfejlesztő
programok a katasztrófavédelmi állomány körében 28
6./ 6. A katasztrófavédelem egészségmegőrző tevékenysége 28
6./ 7. Sporttiszti hálózat 29t
artalomjegyzék2
7. Munkaképesség megtartása
az idősödő munkavállalók számára 30
7./ 1. Az időskor meghatározása 31
7./ 2. Demográfiai helyzet 31
7./ 3. Idősödő munkavállalók munkaképessége 33
7./ 4. A beavatkozó tűzoltók munkaképessége 33
7./ 5. A tűzoltók munkaképességének megtartása 34
8. Motiváció 35
8./ 1. Munkabér 36
8./ 2. Szociális védőháló 36
8./ 3. Munkahelyi légkör 37
8./ 4. Sport 37
8./ 5. Képzés 38
8./ 6. Probléma kezelés 38
8./ 7. Hogyan tovább? 39
8./ 8. Motivációs eszközök csoportosítása 40
9. Irodalomjegyzék 413
4
1. Bevezetés
A közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítási ágazat
munkavédelmi szempontból a III. veszélyességi osztályba – azaz
a legveszélytelenebbe – sorolt, azonban ezen ágazaton belül a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei, az önkormányzati
tűzoltóságok, valamint a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok
az I., azaz a legveszélyesebb veszélyességi osztályba tartoznak,
megelőzve ezzel még a rendőrség, a belügyminiszter által
irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-
végrehajtás szervei, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
és területi szervei, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
szervének területi jogállású szervei és a rendészeti
szakközépiskolák által folytatott tevékenységeket.
Jelen kiadványunkban a közigazgatás, védelem; kötelező
társadalombiztosítási ágazaton belül kiemeltebben a
katasztrófavédelemi állomány munkahelyi egészségmegőrzésével,
a munkaképesség fejlesztésére szolgáló lehetséges programokkal
foglalkozunk. E területen alkalmazott munkavállalók számos
veszélyforrással és kihívással szembesülnek a napi munkavégzésük
során. A megvalósítás alatt álló – GINOP-5.3.4-16-2017-00033
számú, a Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex
fejlesztése a Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
keretében foglalkoztatottak részére elnevezésű – projekt célja a
munkavállalók, valamint a munkáltatók munkavédelmi
tudatosságának fejlesztése.
5
2
. a munkahelyI egészségmegőrzés jelentősége
Az egészégügyi állapotot nagyban befolyásolják a környezeti
tényezők. Ezt felismerve szükségessé vált kialakítani az egészség
és az egészségfejlesztés alapelveit.
2./ 1. az egészség
Ádány Róza – A megelőző orvostan és népegészségtan című
kötetében az egészséget így definiálta: „Az egészség a teljes testi,
szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség vagy
fogyatékosság hiánya.”
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO)
az egészségfejlesztés alapelveit összefoglaló témakörében
konferenciasorozatot indított, melynek során a résztvevő
tagországok egyetértésüket fejezték ki, belátva az egészségügyi
alapellátás fontosságát.
2./ 2. az egészségfejlesztés, egészségnevelés
Az egészségfejlesztés egy átfogó társadalmi és politikai
tevékenység, amely valójában nem csak egészségügyi feladat.
Az egészségfejlesztés mint fogalom, valamint ennek fontossága
1986. november 21-én Ottawában fogalmazódott meg.
Az egészségnevelés feladata, hogy kellő információt biztosítson az
egészséges életforma kialakításához és annak fenntartásához,
tájékoztassa a felmerülő kockázatokról és ezáltal az esetlegesen
kialakuló egészségkárosodások következményeiről a lakosságot.
Felmerülő betegség esetén az egészség mielőbbi helyreállítását, a
súlyosbodás elkerülését szolgálják.
6
A
fő feladat az egészség megőrzése. Ennek leghatásosabb eszköze
a megelőzés (prevenció) maga a preventív szemlélet.
Az egészségmegőrzés fontos színterei közé soroljuk a
munkahelyeket. A munkahelyi egészségfejlesztés nagyban
hozzájárul a munkavállalóik életminőségének javításához, ami
létfontosságú kérdés a munkaképes közösség fenntartásához.
7
3
. a katasztrófavédelem szervezetI jellemzőI
3./ 1. a katasztrófavédelem szervezeti felépítése
A katasztrófavédelem centralizált szervezet. Országos irányító
szerve a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság (továbbiakban BM OKF).
A katasztrófavédelmi szervezet területi szervei a fővárosi és a
megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (továbbiakban MKI),
a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ, a Katasztrófavédelmi
Oktatási Központ. Munkáltatói és gazdasági szempontból is ezek
önálló szervezeti egységek. A munkáltatói jogkört a megyei
igazgató látja el. Egyes kiemelt munkáltatói jogköröket a
Belügyminiszter,
illetve a BM OKF főigazgatója gyakorolja. Ezek főleg a tiszti és a
főtiszti állományt érintik.
A megyei igazgatóságok részeként, annak alárendeltségében
működnek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei, mint
a Katasztrófavédelmi Kirendeltségek, a Hivatásos
Tűzoltóparancsnokságok és a Katasztrófavédelmi Őrsök is.
Ezeknél az alegységeknél is a munkáltatói jogokat a megyei
igazgató gyakorolja. Szolgálati elöljáróként rész munkáltatói
jogkörrel rendelkeznek a kirendeltségvezetők,
a tűzoltóparancsnokok, az őrsparancsnokok.
A szervezeti egységeknél szervezhető beosztásokat és az azokhoz
kapcsolódó paramétereket a szervezeti állománytábla
tartalmazza. Ebben található meg a felvétel feltételeként a
munkakörhöz rendelt iskolai végzettség, az orvosi alkalmassági
besorolás és a munkarend is.
8
3./ 2. munk
aidő beosztás a katasztrófavédelemnél
A katasztrófavédelemnél a szolgálati feladatok jellegéhez
igazodóan többféle munkaidő beosztást alkalmaznak.
3./ 2. 1. hivatali munkaidő
A vezetők, az irodai munkát végzők hivatali munkarendben
dolgoznak. Ez heti 40 órás munkaidőt jelent, hétfőtől csütörtökig
8,5 órás, pénteken 6 órás munkaidővel.
3./ 2. 2. váltásos munkarendek
A vonulós tűzoltói állomány 24/48 órás készenléti jellegű
szolgálatot lát el a tűzoltólaktanyában. Ennek keretében 24 órás
munkaidejükben napirend szerint végzik tevékenységüket. Nappal
továbbképzés, eszköz karbantartás, sport és szabadidős
tevékenység a jellemző, éjszaka még alhatnak is.
A szolgálatváltásra 30 perc áll rendelkezésre és ez munkaidőnek
van elismerve. A változó munkabeosztásra tekintettel fél éves
munkaidőkeret van. Ez jellemzően 1224 óra, heti 48 órás
munkahéttel számolva. Ezt a munkarendet 3 szolgálati csoportra
osztva (A, B, C) adják ki.
Ennek 4 csoportos változata a 24/72 órás váltásos szolgálati
időrendszer. Jelenleg a BM OKF főügyeletének állománya ilyen
módon látja el a készenléti jellegű szolgálatot. Ebben a szolgálati
időrendszerben a munkaidő keret jellemzően 1102 óra, így nem éri
el a 43 órát az arányosított heti munkaidő.
9
A
megyei főügyeletek állománya 12/24, 12/48 órás ügyeleti jellegű
szolgálatot látnak el a Tevékenység Irányító Központban (TIK).
Korábban 24/72 órás készenléti jellegű szolgálatot láttak el,
de a rendőrségi TIK-kel való integráció után át kellett állni a
rendőrségi ügyeleti munkarendre. Az ügyeleti munkarendben
nincs lehetőség alvásra, csak munkaközi pihenők vannak.
Ebben a szolgálati időrendszerben a munkaidő keret jellemzően
1010 óra, mely heti 40 órás munkaidőnek felel meg.
3./ 2. 3. munkaidő utáni készenlét
A tűzvédelem, az iparbiztonság, a polgári védelem, a vízügy
szakterületein bizonyos esetekben munkaidőtől függetlenül
vannak intézkedési, beavatkozási, irányítási feladatok, ezért a
feladattal megbízott tűzoltóknak munkaidő után otthoni
készenlétet kell vállalni. Ilyen készenlét a tűzoltásvezetői
készenlét, a katasztrófavédelmi mobil labor készenlét és az
igazgatói készenlét.
3./ 3. az egészségvédelem a katasztrófavédelemnél
A katasztrófavédelem egészségvédelmi feladatait a BM OKF
humán szolgálata fogja össze és központilag szervezi.
A humán szolgálat felel a katasztrófavédelem személyügyi és
állományszervezési feladataiért. Végrehajtja a hatáskörébe tartozó,
illetve felügyeli az MKI-k hatáskörébe tartozó személyügyi,
munkaügyi, szociális, fegyelmi és oktatási feladatokat.
A humán szolgálat felel az állomány egészségi és mentális
állapotáért, valamint a közegészségügyi, járványügyi és
munkavédelmi feladatok végrehajtásáért is.
1
03./ 4. egészségv
édelmi érdekvédelem
Jelenleg a katasztrófavédelmi dolgozók érdekében több
szakszervezet is tevékenykedik. A legnagyobb a Hivatásos Tűzoltók
Független Szakszervezete, de mellette kisebb tagsággal más
szakszervezetek is képviselik a tűzoltók érdekeit. Budapesten a
Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete dominál. A katasztrófavédelmi
igazgatóságokon jelen van még a Belügyi, Rendvédelmi és
Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Tettrekész Magyar
Rendőrség Szakszervezete, illetve az Egységes Tűzoltó
Szakszervezet is.
A jogszabálymódosítások következtében érdekérvényesítő
képességük csökkent, ugyanakkor a véleménynyilvánítás,
javaslattétel lehetősége még megvan.
3./ 4.1. érdekegyeztetés
A szakszervezetekkel különböző szintű érdekegyeztető fórumok
vannak mind országos, mind ágazati szinten. Ezek jelenleg eléggé
formálisak, főleg a kormányzati, a minisztériumi, a főigazgatósági
terveket, döntéseket, érdekeket képviselik.
Országos szintű a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF)
Ágazati szintű érdekegyeztető fórum a Belügyi Érdekegyeztető
Tanács (BÉT).
1
14
. munkakörnyezetre jellemző stresszorok
Munkahelyi stresszoroknak nevezzük azokat a hatásokat, amik
biológiai stresszt indikálnak – ezek külső ingerekből, munkahelyi
körülményekből adódnak. A hivatali munkarendben dolgozó
tűzoltóink esetében a fokozott pszichés terhelés stresszorai a
jellemzők. A vonulós tűzoltóállományra vonatkozóan
szakmaspecifikus stresszor típusokat különböztetünk meg:
készenléti, vonulási és a beavatkozási stresszorok.
A hivatásos állomány alá-, fölé rendeltségben, parancsuralmi
rendszerben dolgozik. Az elvégzendő munka mennyisége és a
követelményszint nagy. Minden tevékenységet szigorú
szabályrendszer alapján kell végezni.
4./ 1. hivatali munkarend stresszorai
A hivatali munkarendben dolgozó tűzoltók esetében a
munkafeladathoz kapcsolódóan több tényező is fokozott
stresszhatást okoz.
4./ 1. 1. mennyiségi, vagy minőségi túl- vagy alulterhelés
A feladatmegoldások rutinszerűvé válnak. A feladat mennyisége
időterhet is okoz, mivel nincs elég idő az átgondolt
munkavégzésre. A túlterhelést a pályakezdőknél a gyakorlatlanság
is okozhatja. A hivatali munkarendben dolgozókat minőségi
alulterhelés is éri. A szakmai munka mellett nekik kell elvégezni az
iktatási, illetve a gépelési feladatokat is.
Ezek nem szakmai feladatok és alacsonyabb iskolai végzettségű
ügykezelők is el tudnák végezni.
1
24./ 1. 2. hatásk
ör, kontroll
Az alacsony hatáskör lehetséges stresszor.
A hivatásos állomány jelentős részének a feladat elvégzésekor a
magas követelményhez alacsony döntési jogkör társul, melyet
ráadásul időnyomásban kell végrehajtani. Gyakran kell kérni a
felettes jóváhagyását egyes részfeladatokhoz. Ezek együtt magas
stresszt okoznak és ahogy csökken a dolgozó támogatottsága a
rendszer iránt, úgy növekszik a stresszkockázat.
4./ 1. 3. túlvállalás
Előfordul, hogy a megbecsültség érdekében az egyén fokozott
erőfeszítéseket tesz, mely nagyobb teljesítményigényt is jelent
részéről. A rendszer a fokozott teljesítményt kevésbé tudja
jutalmazni, ugyanakkor az egyén túlhajszolttá válik és
hajlamosabb lesz pszichoszomatikus megbetegedésre.
4./ 1. 4. munka értelmessége
A szerteágazó feladatrendszer bonyolult szervezetrendszert
eredményezett. A túlszabályozott rendszerben előfordul, hogy
olyan tevékenységeket is kell végezni, melynek értelmét a
munkavállaló nem látja. Ez szintén stresszor.
1
34./ 1. 5. jutalma
zás, bérezés
A hivatásos állomány a tevékenységéért az új életpálya modell
szerinti bérezést kapja 2019. január 1-jétől.
A tiszti, főtiszti állománycsoport 350.000 – 550.000 Ft-os bruttó
bére a besorolás szintjétől és a beosztásban töltött időtől függ.
Az illetmény nem tükrözi a munkaterhelést.
Vannak közismerten fokozott munkaterhelésű beosztások és
vannak lazább munkaterhelésű beosztások.
A vezetők bérezése bruttó 500.000 – 850.000 Ft.
Ehhez a bérhez fokozottabb stressz párosul és a jelentési,
intézkedési kötelezettségük miatt feletteseik szinte folyamatos
készenlétet várnak el tőlük.
Sajnos a tiszthelyettesi beosztásokban a minimálbér erőteljes
emelkedése elerodálta a korábbi közel 50%-os emelést.
A bruttó 230.000 Ft-os kezdő fizetés a 195.000 Ft-os szakmunkás
minimálbérhez túl közel van, így motiváló erővel nem rendelkezik.
Az évente két alkalommal járó teljesítmény juttatást az állomány
nem érzi motiváló erőnek, mivel nem minden esetben függ a
tényleges teljesítménytől. A korábban meglévő 13. havi illetmény
és az év végi teljesítményjutalom megszűnt.
Jellemző, hogy oklevelekkel, kis összegű (10.000 Ft-os)
ajándékutalványokkal honorálják a kiemelkedő teljesítményt, mely
nem bír motiváló erővel. Szintén a stresszt növeli, hogy a
jutalmazások esetében sem mindig a tényleges teljesítmény
dominál.
1
44./ 1. 6. t
ámogatás felettestől
Az alá-, fölé rendeltségből adódóan minden hivatásos rendelkezik
felettessel. A támogatás és felelősségvállalás nem minden
felettesnél egyforma. Az alacsony támogatás egy lehetséges
stresszor.
4./ 1. 7. előreláthatóság
A katasztrófavédelemnél a munkatervek biztosítanák az
előreláthatóságot. Az eljárásrendek, és az eljárási jogszabályok
egyre rövidebb határidőket szabnak, így a munka tervezhetősége
is egyre nehezebb. Vannak szakterületek, ilyen például a hatósági
szakterület, ahol a káreseményekhez kapcsolódóan azonnali
eljárási cselekmények vannak és ezek nem tervezhetőek.
Egy soron kívüli ellenőrzés, szemle felborítja a munkatervet.
1
54./ 1. 8. képern
yős munkavégzés
A hivatali munkarendben dolgozók jelentős része képernyős
munkát végez. A munkavégzést központilag meghatározott
szoftverekkel kell végezni. A tevékenységhez gyakran kapcsolódik
iktatási feladat, melyet mindenkinek saját magának kell
elvégeznie. Megszüntették a titkárnői rendszert, amikor titkárnő
segítette a gépelést, az iktatást. Jelenleg a hivatásos drága idejét
kell ezekre fordítani.
4./ 1. 9. emberekkel foglalkozás
A hivatásos állomány rendszeresen foglalkozik emberekkel.
A hatósági eljárások, ellenőrzések során rendszeresek a
konfliktusveszélyes helyzetek. A beavatkozás során pedig
a károsultakkal és sérültekkel kell foglalkozni.
4./ 1. 10. munkafeltételek
Jelentős stresszforrás, ha nem megfelelően kiépített a
munkavégzési háttér. Az állománynak kevés beleszólása van abba,
hogy milyen eszközökkel dolgozzon. Gyakran előfordul,
hogy forráshiány miatt a meghibásodott eszköz csak hosszas
jelentésírás után kerül kicserélésre, megjavításra.
1
64./ 2. a k
észenléti stresszor
A készenléti stresszor folyamatosan éri a készenléti jellegű
beosztást ellátó tűzoltókat. A vonulós tűzoltó állomány 24/48 órás
készenléti jellegű szolgálatot lát el a tűzoltólaktanyában.
Ennek keretében 24 órás munkaidejükben napirend szerint végzik
tevékenységüket. Nappal továbbképzés, eszköz karbantartás, sport
és szabadidős tevékenység a jellemző, éjszaka a készenléti pihenő
is engedélyezett.
4./ 2. 1. a tűzoltók készenléti stresszorai
Tűzoltóinknak, ha a riasztó csengő megszólal és a piros
riasztólámpa világítani kezd – időponttól függetlenül, éjjel nappal
– 2 percen belül le kell csúszni/menni a szertárba, fel kell öltözni a
tűzoltó bevetési ruhába és a tűzoltó gépjárművel meg kell kezdeni
a kivonulást a bejelentett káresethez.
Hasonlóan készenléti stresszor éri az otthoni készenlétben lévő
tűzoltásvezetői, illetve igazgatói készenlétet adó vezető beosztású
tűzoltókat is. Az ügyeleti szolgálatot ellátó ügyeletvezető az
eljárásrendekben megadott esetekben napszaktól függetlenül
jelentést tesz a készenlétet ellátó részére, aki értékeli az
információt. Szükség esetén azonnal dönt, intézkedik, tovább
jelent.
1
7
Bizonyos esetekben vonulásra kötelezik a készenlétest, akinek
ilyenkor azonnal meg kell kezdeni a szolgálati feladat
végrehajtását. Igaz, hogy otthon nincs riasztócsengő és piros
lámpa, de a bármikor megszólaló készenlétes telefon fenntartja a
készenléti stresszt.
Riaszt
ást követő 2 percen belül ezt a
készültséget kell a tűzoltóknak elérniük.
1
84./ 2. 2. a k
észenléti stresszt fokozó tényezők
Napjainkban a BM OKF több szinten is ellenőrzi a 2 perces
riasztási idő betartását. Egyrészt a parancsnokok részére meg van
határozva, hogy rendszeres időközönként próbariasztást kell
tartani. Szintén próbariasztást tart az állományt ellenőrző
Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat (KMSZ) és a Mobil Ellenőrző
Osztály (MEO).
4./ 3. a vonulási stresszor
Napszaktól függetlenül, a riasztástól számított két perc után a
vonulós tűzoltók megkezdik vonulásukat a káresethez, hogy
segítsék a bajba jutott embereket. Már a riasztástól számítva
figyelembe kell venniük a BM rendeletben kiadott tűzoltási és
műszaki mentési szabályzat, illetve a tűzoltást, műszaki mentést
szabályzó BM OKF szakutasítások vonatkozó előírásait.
A riasztás elrendelésekor legalább egy tűzoltásvezetőnek kell a
káresethez kivonulnia. A tűzoltókat beosztástól függően eltérő
stresszhatás éri vonulás közben.
1
94./ 3. 1. a gépk
ocsivezető
Minden leriasztott szert a gépkocsivezető beosztású tűzoltó vezeti,
akinek a KRESZ megkülönböztető jelzést használó járművekre
vonatkozó szabályai szerint minél hamarabb ki kell juttatnia a
kárhelyre a gépjárműfecskendőjében utazó raját és a közel
százmilliós technikát. Éjszaka ébredés után is csak az a 2 perc áll
rendelkezésére amíg felöltözik bevetési ruhájába, hogy vezetésre
alkalmas állapotba hozza magát. Induláskor tudja meg a címet és
felkészülési idő nélkül kell tudnia kiválasztani a megfelelő
útvonalat. Menet közben figyelembe kell vennie az út, a forgalmi
és az időjárási viszonyokat. Sajnos a közlekedésben résztvevők
nagy része nincs tisztában azzal, hogy mit kell tennie egy
megkülönböztető jelzését használó gépjármű érkezésekor, így sok
esetben a gépkocsivezetőnek kell hirtelen döntést hoznia a
baleset elkerülésére. Különösen nehéz helyzetben vannak azoknak
a szereknek a gépkocsivezetői, akik egyedül vannak a szerre
beosztva. Ilyenek például a vízszállítók, a gyorsbeavatkozók.
Helyszínre tartó, megkülönböztető jelzést
alkalmazó tűzoltó
2
04./ 3. 2. a v
onuló szer parancsnoka
A riasztócsengő megszólalása után a 2 perces riasztási idő alatt a
leriasztott szer parancsnokának még be kell mennie
a híradóügyeletre a riasztási lapért is. Ő tudja meg először a címet,
ahova vonulniuk kell és a feladatot is. A szerbe beülve, miután
számba vette legénységét engedélyezi az indulást és azonnal
segítenie kell a gépkocsivezetőt a megfelelő útvonal
kiválasztásában. Vonulás közben egyrészt figyelnie kell a
gépkocsivezető tevékenységét, másrészt fel kell készülnie
a várható feladatra. Minél közelebb van a tűzoltó laktanyához a
káreset, annál nehezebb dolga van a szer parancsnokának, mivel
a vonulási idő ekkor rövidebb. A riasztási lapon megadott
információk birtokában fel kell készítenie a mögötte ülő beosztott
tűzoltóit a várható feladatokra. Ekkor tudja felhívni a figyelmet,
hogy milyen egyéni védőeszközök kellenek. Menet közben rádión
további információkat kaphat. Kiérkezés előtt néhány száz
méterrel az esetek nagy részében már látható a kárhelyszín.
Ezalatt a néhány másodperc alatt kell eldönteni a felállítási helyet
és kiadni az elsődleges feladatokat a raj tagjainak.
Ha több szer vonul, akkor a tűzoltásvezető feladatot ellátó tűzoltó
a többi szer parancsnokának rádión feladatot határozhat meg.
4./ 3. 3. a beosztott tűzoltók
Az ő esetükben a vonulás alatti stresszt inkább az okozza, hogy a
szerben ülve, már ismerik a várható feladatot, de tehetetlenül
ülnek, mert még nem érkeztek ki a káreset helyszínére.
Közvetlenül átélik a gépkocsivezető és a szer parancsnokának
feladatait, de csak szóban tudják őket segíteni.
2
14./ 4. a bea
vatkozási stresszor
A sikeres mentés érdekében az állománynak gyors és hatékony
reakciókat kell produkálni, valamint felismerni és elhárítani a
veszélyforrásokat. Ennek feltétele az objektív szakmai döntéseken
alapuló munkavégzés, vagyis a környezeti stresszorok hatásaitól
független mentési tevékenység sikeres végrehajtása.
Beavatkozó folyamatok során a mentésben résztvevők számára
legmegrázóbb esemény: az idősek és gyerekek mentése, sérülése,
elhalálozása. A feszített munkatempó és igyekvés ellenére
bekövetkező tragikus kimenetelű esemény kudarca.
Rendhagyó életszituációkba való kényszerülés a mentendő
személyek vesztesége és a mentésben résztvevő társak
elvesztésének esélye.
A tűzoltók reakciója is meghatározó szerepet játszik a mentési
folyamatok sikeres végrehajtásában, ezért a kollegák szakmai
határozatlansága vagy közreműködésük hiánya, negatív
hozzáállása újabb stresszfaktorként hatnak a többi
munkavállalóra. A káresemény helyszínére kiérkezve a mentésre
érkező állomány az, aki elsőként szembesül a pusztulás
mértékével. A mentésben résztvevőkből a katasztrófa-esemény
fizikai és érzelmi válaszreakciókat váltanak ki.
Jellemző reakció a kiérkezést követően a verejtékezés, kézremegés.
A szélsőséges munkahelyi környezet fizikai jellemzői: rossz
fényviszonyok, kellemetlen szagok, mérgező füst, forró gőz,
hideg/meleg hőmérséklet, erős szél, hangos zaj, veszélyes anyagok
jelenléte, valamint az ismeretlen kockázatok.
2
2
Külön problémát jelentenek a téves jelzések, mivel ekkor nem
valósul meg a várt beavatkozás, pedig a tűzoltói szervezet
felkészült már, az adrenalin termelés elkezdődött.
4./ 5. a stressz hatásai
A stresszt megkülönböztetjük időbeli hatása alapján.
Először a fokozott adrenalin termelést eredményezi, amely az agy
aktivitását élénkíti, valamint az izmokat cselekvésre készteti.
Későbbi hatásuk: a fel nem dolgozott negatív események miatt
pszichés következményekkel jár. Szorongás, poszttraumás stressz,
magatartásbéli tünetek, csökkent teljesítőképesség, szociális
kapcsolatok kerülése, negatív szemlélet kialakulása,
burnout-szindróma.
A tűz
oltók munkájuk során számtalan környezeti
tényezővel küzdenek
2
34./ 6. Burnout (kiégés) szindróma
A burnout szindróma munkahelyhez kötött, nemzetközileg
elismert jelenség. Ez egy hosszú periódusú stresszhatás után
bekövetkező tünetegyüttes. Sajátos típusjegyei (Bergner, 2012)
szerint a túlzott aktivitás, lelkes munkavégzés. Ebben az esetben a
munkavállaló túlhajszolja magát a gyors, hatékony munkavégzés
érdekében.
Ennek hatására előfordul a fizikai és szellemi határ átlépése,
emiatt testi panaszok jelentkeznek. A túlvállalásból fakadóan
előforduló tünetek az alvászavar, szédülés, ingerültség,
hangulatingadozás, heves szívverés. Ezt követően jelentkezik a
második fázis, amikor a munkavállaló motiválatlanná válik,
teljesítőképesség csökkenése tapasztalható.
Rugalmatlan munkavégzés. Harmadik periódusban az abszolút
passzív hozzáállás jellemző. Ebben az esetben nem csak a
munkavégzés esetén mutatkozik ez a fajta magatartás, hanem a
magánéletben is bekövetkezik az érzelmileg bénult állapot.
Burnout bekövetkezése esetén a munkavállaló állapotát nehézkes
kezelni, ezért elsődleges cél a betegség kialakulásának
megakadályozása és a betegség kialakulásnak okainak feltárása.
2
4A kiégés megelő
zésének és kezelésének lépései:
CA valóság elfogadása
CErőforrásgyűjtés
CÖnmegértés (önreflexió)
CFüggetlenedés az időtől
CÖnbizonyosság
CTartós elégedettség
CStressztolerancia
CKettős kompetencia
CHelyzettolerancia
CSzerepbiztonság
CCélfelismerés
CCélmegközelítés
2
5A
katasztrófavédelmi állomány számára jól képzett szakemberek
állnak rendelkezésre, azonban talán az egyik legfontosabb a biztos
családi háttér megteremtése.
Mindezek mellet nagy jelentőséggel bír, hogy a munkavállalók és
környezetük tisztában legyen azzal, mennyire különleges is ez a
hivatás. A tűzoltók nem másra, mint az emberi életek
megmentésére esküdtek.
Minden tűz
oltó kiemelkedő hivatást
választott
2
65
. stresszkezelés pszIchológIája
Egyéni kompetenciák fejlesztésével eszközölni lehet a
stresszfaktorok ránk gyakorolt hatásának mértékét.
A megküzdési technikák egyénenként eltérők. A stresszkezelésnek
Atkinson-Hilgard (2005) két fő formáját különbözteti meg:
az érzelem – és a problémaközpontú megküzdési stratégiákat.
Az érzelemközpontú stratégia a negatív gondolatok kizárása,
a stresszor(ok) által kiváltott reakció elemzése, enyhítése.
Ez a stratégia hatásosabban működhet akkor, ha a szorongást
kiváltó eseményt megosztjuk egy második féllel.
A problémaközpontú stratégia elve a problémás terület elemzését
jelenti, ami az előnyöket és hátrányokat súlyozza.
Ez a módszer segít fókuszba helyezni a konkrét probléma
okozóját, előre mozdítva így a megoldásban.
A stressz tényező általában gátló funkcióval bír, viszont tudatos
gondolkodásmóddal ezt hasznosítani tudjuk.
A pozitív szemlélet lehetővé teszi, hogy a stressz okozta negatív
értelmű tényező kedvező hatást gyakoroljon életünkre.
2
76
. munkahelyI egészségterv
Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító
eljárás, ami összesíti a korszerű egészségnevelés, a prevenció,
a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés,
az önsegítés feladatait, módszereit.
6./ 1. egészségfejlesztési terv kialakításának lépései:
6./ 1. 1. állapotfelmérés:
Eszköze kérdőívek kitöltetése, különböző szempontok alapján
(pl.: korcsoportok, munkavégzés helyszíne, beosztás jellege szerint
csoportosítva a bevetési osztályon dolgozókkal).
Átfogó képet kaphatunk így a munkavállalók demográfiai
adatairól, egészségi állapotáról, életmódjukról,
a munkakörnyezetükről és annak infrastruktúrájáról, a foglalkozás
egészségügy állapotáról, mentálhigiénés helyzetről,
munkahelyi fluktuációról.
Feltárjuk ezáltal a munkahellyel kapcsolatos munkavállalói
véleményeket, mely segítségével a konkrét intézkedési tervek
kidolgozása célzottá válik.
6./ 1. 2. cselekvési terv:
A cselekvési terv kidolgozása során az állapotleírás tényeire kell építkezni,
majd fontossági sorrend kialakítása történik a ráfordított költség, haszon,
hatékonyság szempontjából. Definiálni szükséges a célcsoportok igényei
szerinti feladatokat, meghatározni a megvalósítás módszerét és annak
eszközeit.
2
8Felt
érképezni a pénzügyi erőforrásokat és a fenntarthatóság
kérdését, valamint a munkafolyamatokat részletesen elemezni,
ezáltal megállapítani mi az, amin változtatni kell és érdemes.
6./ 1. 3. az egészségterv folyamatos külső – belső
kommunikációja:
A programmal kapcsolatos információ csere, valamint az
érintettek bevonása és érdeklődésének fenntartása szükséges.
A munkavállalók kérdéseinek megválaszolása, a felmerülő
problémák elhárítása, valamint a hatékonysági mutatók
összegzése, megfigyelése, elemzése fontos feladat.
6./ 1. 4. folyamatos értékelés, monitorozás és
visszacsatolás:
Az egészségfejlesztési program által kidolgozott eredmények
értékelése, konklúzió levonása, valamint az eredmények alapján
intézkedési tervek megalkotása hozza meg az egészségfejlesztési
terv gyümölcsét.
6./ 2. munkavédelmi stratégia
A munkahelyi egészségterv elkészítésével elvárható rövidtávú cél a
munkahelyi stressz csökkentése. Középtávon a vezető-beosztott
kapcsolat rendezése, valamint a beosztottaktól elvárt
követelmények pontos meghatározása, pontos
követelményrendszer felállítása.
Végül a munkahelyi infrastruktúrabővítés, a munkahely környezeti
jellemzőinek javítása jelentős mértékben befolyásolja a
munkavállalók egészségi állapotát.
2
9A
munkahelyi egészségmegőrző program sikeres megvalósítása
függ a munkavállalók egészségfejlesztési tervhez való
viszonyulásától is ezért célszerű érdeklődésük felkeltése és
bevonásuk a projektmunkába.
3
06./ 3. egészségf
ejlesztő programok
Egy munkahelytől a biztonság, a kreativitás támogatása,
a munkavállalók részvétele és a dolgozók iránti tisztelet lenne
elvárható. Ezzel szemben napjainkban sokak számára jelent a
munka bizonytalanságot, alacsony fizetést és romló
munkakörülményeket. Mindezen körülmények hozzájárulnak a
stressz kialakulásához. A stressz kihat a munkavállalók
teljesítményére és gyakran eredményezi a munkából való
hiányzást, hosszútávon pedig olyan komoly egészségügyi
problémákhoz vezethet, mint a szív- és érrendszeri
megbetegedések.
Az Európai Unió tagállamaiban 2014. évben végzett felmérés
szerint a munkavállalók a stresszt tartják az egyik legjelentősebb
foglalkozási kockázatnak (51%), mely több, mint 100 millió
munkavállalót érintő probléma. Az egyáltalán nem, vagy nem
megfelelően kezelt munkahelyi stressz Magyarországon évente
átlagosan 440 milliárd forintos veszteséget okoz. A munkából
kiesett napok megközelítőleg fele a stressznek tudható be.
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó
Központjainak pszichológusai segítenek a kárhelyszínen
bekövetkezett trauma feldolgozásában a későbbi pszichés
megbetegedések megelőzésében.
Magyarország és az Európai Unió sem rendelkezik egységes
krízisintervenciós protokollal, amihez jól felkészült
mentálhigiéniás pszichiátriai szakemberből álló csapat szükséges
a pánikhelyzetek hatékony kezelésére, amit helyszíntől és
kárhelytől függetlenül bárhol alkalmazni lehetne.
3
1A
Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) „Egészségjelentés
2016” címen átfogó jelentése szerint: „A dohányzással összefüggő
halálozás aránya az európai trendeknek megfelelően ugyan
csökkenő tendenciát mutat, de az EU15 országok értékének még
így is több mint 2,5-szerese. Az alkoholfogyasztással összefüggő
halálozási arányára is hasonló megállapítások tehetők.”
A magyar lakosság egészségtudatos magatartásáról a jelentés azt
fogalmazza meg, hogy a magyarországi egészségveszteségek
döntően a viselkedéssel összefüggő kockázatokra vezethetők
vissza. Ezt a magyar egészségmagatartási mutatók támasztják alá,
melyek az EU-hoz mérten kirívóan rosszak. Legtöbb teendő
azokon a területeken van, amelyek a legnagyobb kockázatot rejtik
magukban: étrendi kockázatok, dohányzás, alkohol- és kábítószer
fogyasztás.
6./ 3. 1. dohányzás visszaszorítására tett intézkedések
Magyarországon a dohányzásra visszavezethető betegségek és
halálokok vezető helyen vannak. A téma legfontosabb jogszabálya
az „1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes
szabályairól”. A törvény 4.§-ban foglaltak alapján a munkahelyet a
munkáltató nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nemdohányzó
munkahelyeken a nemdohányzó munkavállalók egészségtudatos
magatartása hatással lesz a dohányzókra.
A prevenció jegyében született a „2012. évi CXXXIV. törvény a
fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a
dohánytermékek kiskereskedelméről”.
A tűzoltók körében magas a dohányosok száma, mivel többen ezt
alkalmazzák az időszakos tétlenség okozta stressz oldására.
3
26./ 3. 2. egészségtudat
os táplálkozás
Az étrendi kockázatok is nagyon magasak a magyar lakosság
körében. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által
2015-ben megjelentetett kiadvány arról számol be,
hogy a felmérések szerint „hazánkban évről évre növekszik a
túlsúly és az elhízás gyakorisága minden korcsoportban, s ez –
egyéb helytelen táplálkozási szokásokkal egyetemben –
hozzájárul a már gyermekkorban fellelhető, kedvezőtlen egészségi
állapot mutatóihoz.” A tűzoltók körében előfordulnak túlsúlyos
emberek is, mivel egy részük az evést alkalmazza az időszakos
tétlenség okozta, illetve egyéb stressz oldására.
6./ 3. 3. mozgásprogramok
Az egészségmegőrző programok közül kiemelt hatékonyságúak a
különböző testnevelési programok, melyek nem csak fizikálisan
segítik a munkavállaló mindennapjait, hanem pszichológiai
értelemben is pozitívan hatnak. Tudományos folyóiratok
bizonyítják, hogy a fizikai aktivitás halálozás csökkentő hatással
bír.
A magyar lakosság körében a KSH végzett 2009-2010-ben olyan
felmérést, amelynek része volt a szabadidős tevékenyég is. A KSH
2009-2010-es időmérlege alapján napi 112 percet tesz ki a TV-
nézés. Az alábbi adatok aránya napjainkra vélhetően eltolódott az
internethasználat irányába.
3
3
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Kulturális aktivitás, 2003-2017
http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_10_2.html
Letöltés dátuma: 2019. 01. 22.
A fitnesz alapú egészségfejlesztési programok csökkentik a
túlsúlyból adódó megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Megelőzi az elhízás miatti szívelégtelenség, cukorbetegség,
valamint ízületi és csontozat sérülésének kialakulását.
Életmódváltás által a korai halálozás megelőzhető.
3
4Mo
zgásprogramok kidolgozását előzetesen dolgozói
állapotfelmérés előzi meg. Az állapotfelmérés megvalósítására
költséghatékony, gyors módszer javasolt, ami először átfogó képet
ad arról, milyen fittségi szintbe tartozik az adott munkavállaló és
életmóddal kapcsolatos információkat is szolgáltat.
A beavatkozói szektorban dolgozó állományról általánosságban
megállapítható a jó fittségi kategória. Azonban a program
kidolgozásakor a regionális különbségek is fontos szerepet
játszanak. Azokban a régiókban, ahol a stresszhatás kimagasló,
vagyis a munkahelyi légkör kedvezőtlenebb, ott nagyobb
hangsúlyt kell kapjon a munkakörnyezet pozitívabbá alakítása,
a csapatszellem fejlesztése.
A természetföldrajzi tulajdonságok is meghatározó tényezők a
program kidolgozásakor – például hegyi terep esetén a túrázás,
kerékpározás – azokat figyelembe véve kell a tervet elkészíteni.
A terv kidolgozása időrendben, pontosan meghatározott
szempontok alapján valósítható meg. Elsőként szükséges a
vezetőség pontos tájékoztatása a program fontosságát, pozitív
hatásait illetően. Ezt követően a részvevők hajlandóságának,
igényeinek felmérése történhet.
Első hónapban: állapotfelmérés készítése, munkavállalók fittségi
szint szerinti kategorizálása. Trénerek megállapításai alapján
edzésprogram kidolgozása.
Első negyedévben: tréningek indítása előtti előkészítő munkálatok.
Szükséges infrastruktúra biztosítása, a környezeti tényezők
figyelembevételével.
Első félévben: kidolgozott tréningek folytatása, az ehhez szükséges
infrastruktúra folyamatos fenntartása létfontosságú.
3
5Ut
olsó hónapban: program értékelése, újabb elemző vizsgálatok
készítése. A kapott pszichológiai, biológiai értékek összevetése a
kezdő értékekkel. Következtetések levonása, szükség esetén javító
intézkedések meghatározása. Záró értékelés készítése.
A napi szintű fizikai aktivitás biztosítása lehetőséget nyújt egyes
betegségek prevenciójában, azok kezelésében és
rehabilitációjában.
A csoportos mozgásforma preferálása motiválja a munkavállalót
az életmódváltásra és annak fenntartására. A tűzoltók többsége a
tűzoltólaktanya konditermében főleg erőgyakorlatokat végez.
Ugyanakkor szükségük lenne kardio jellegű edzésekre is az
állóképességük és folyamatos munkavégző képességük fejlesztése
érdekében. Azért is fontos ez, mert csökkenti a tétlenségi idő
mennyiségét, javítja a közérzetet és nem az otthoni szabadidőt
kell feláldozni a mozgás érdekében.
Különösen nagy figyelmet kellene szentelni a derék- és hátfájás
megelőzésére (pl.: hát- és derékerősítő gyógytorna gyakorlatok,
pilates, úszási lehetőség).
3
66./ 4. munk
ahelyi egészségfejlesztő programok
A munkahelyi egészségfejlesztés egy speciális területe az
egészségfejlesztésnek. Életünk jelentős részét töltjük a
munkahelyünkön, ezért fontos az ott előforduló szükségletekről is
szót ejteni.
Az egészség alapvetően biológiai szükséglet, melyekkel
kapcsolatban William D. Hitt az alábbiakat fogalmazta meg a
munkahelyi vezetés számára:
– Alakítson ki megfelelő, jó fizikai környezetet, mely megfelelő
a termelékeny munkavégzéshez
– Szüntesse meg a balesetveszélyt. Fokozottan és
felelősségteljesen ügyeljen a környezeti ártalmakra és a baleseti
veszélyekre. Vállaljon felelősséget embereiért.
– Akadályozza meg a túlzott feszültséget. Az enyhe feszültség
növeli a teljesítményt, de a túlzott feszültség ennek ellenkezőjét
váltja ki.
– Győződjön meg arról, hogy mindenki ki tudja venni a
szabadságát, ezzel előzze meg a munkahelyi kiégést. Fontos, hogy
egyszerre több napot vegyenek ki.
– Támogassa az egészségvédelmet. Legyen egészségvédő
program és legyen sportolási lehetőség. Évente szükséges orvosi
ellenőrzés is.
3
76./ 5. egészségmegőrz
ő, munkaképességfejlesztő
programok a katasztrófavédelmi állomány körében
A katasztrófavédelem állománya esetében az alábbi
egészségmegőrző és munkaképességfejlesztő programokra van
szükség.
– Stresszkezelő, lelki egészség megőrzésére irányuló tréningek
a munkavállalók részére, ahol szakember által teljeskörű
tájékoztatást kapnak a munkahelyi stressz jelentőségéről,
hatásairól.
– Konfliktuskezelő, egészségnevelő programok, relaxációs
tréningek indítása.
– A katasztrófa- és tűzvédelmi képesítést nyújtó intézmények
oktatói számára folyamatos továbbképzés lehetősége, ahol az
egészségtan, mentálhigiénia ismereteire is szert tesznek.
– Szabadidős programok, egészségnapok szervezése.
6./ 6. a katasztrófavédelem egészségmegőrző
tevékenysége
A katasztrófavédelemnél az elmúlt években jelentős előrelépés
történt az egészségügyi és a munkavédelmi szakterületen.
3
86./ 6. 1. munk
avédelmi, közegészségügyi felügyelet
2012-ben a BM OKF megnövekedett szervezeti méretéhez lett
igazítva a munkabiztonsági főfelügyelők és a közegészségügyi-
járványügyi főfelügyelői létszám. A megyei igazgatóságok
létszáma több száz fősre növekedett a hivatásos tűzoltóságok
egységes szervezetbe és állami fenntartásba integrálásával.
A humán szolgálat keretén belül minden megyei igazgatóságon
megjelent az állománytáblában a munkavédelmi státusz, melynél
már követelmény volt a legalább középfokú munkavédelmi
végzettség. Minden helyi szintű szervnél (hivatásos tűzoltóságon,
katasztrófavédelmi kirendeltségen) van munkavédelmi feladatokat
ellátó egészségvédelmi megbízott tűzoltó, akiknek belső képzésük
van, illetve 5 évente munkavédelmi vizsgát is tesznek.
6./ 6. 2. orvosi alkalmassági vizsgálatok
A BM OKF 2012. évben létrehozta országos hatáskörrel a Humán
Szolgálat Országos Egészségügyi, Pszichológiai és
Munkabiztonsági Ellátó Központot (OEPMEK), illetve több megyét
lefedő regionális ellátási körzetekkel a Területi Egészségügyi,
Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központokat
(a továbbiakban TEPMEK). Ennek köszönhetően a rendőrségi
orvosi hálózattól független saját orvosi rendelők lettek kialakítva.
A rendelők vonzáskörzete meghaladja a 100 km-t. 2018-ra a
távolságok csökkentése érdekében további orvosi rendelők lettek
kialakítva egyes megyeszékhelyeken.
Mindegyik TEPMEK-ben orvos, pszichológus, illetve az őket segítő
asszisztensek dolgoznak a OEPMEK vezető főorvosa
alárendeltségében. A TEPMEK-ek orvosa és pszichológusa végzi a
hozzá tartozó állomány foglalkozásegészségügyi vizsgálatait.
Minden tűzoltó évente vesz részt orvosi alkalmassági vizsgálaton
és kétévente pszichológiai vizsgálaton.
3
9A
TEPMEK pszichológusa az alkalmassági vizsgálatok mellett az
állománytagok részére ismeretterjesztő előadásokat tart, illetve
pszichológiai gondozási tevékenységet is végez. Ez a tevékenység
TEPMEK-enként eltérő.
A gépkocsivezetők 5 évenkénti, megkülönböztető jelzést használó
gépkocsi vezetéséhez szükséges pályaalkalmassági vizsgálatát
(PÁV I.), illetve a másodfokú eljárásokat az OEPMEK végzi
Budapesten.
6./ 7. sporttiszti hálózat
A fizikai felmérések megfelelő minőségű végrehajtása és az
állománytagok sporttevékenységének koordinálása érdekében
országosan szervezett sporttiszti hálózat működik a
katasztrófavédelem szervezeti egységeinél. Csatolt munkakörben,
beosztásának ellátása mellett külön ellentételezés nélkül minden
megyei igazgatóságon és kirendeltségenként 1-1 fő sporttiszti
feladatokat lát el. Részükre 1-2 évente országos továbbképzéseket
szerveznek. Feladatuk az éves fizikai felmérések lebonyolítása,
felügyelete, illetve a szabadidős sporttevékenységek szervezése.
Főleg a BM OKF pontszerző sportversenyeire toboroznak
résztvevőket. Ennek keretében szinte minden megye szervez
valamilyen sportágban versenyt és az év végén összesítik az
eredményeket, valamint kihirdetik a legsportosabb megyét.
A dobogós megyék sporteszközöket kapnak jutalmul.
4
0
Ebben a munk
akörben jelentős alkalmassági
tényező az állóképesség
4
17
. munkaképesség megtartása az Idősödő
munkavállalók számára
A XXI. század fő feladata a minőségi öregedés és öregkor
biztosítása. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2016-
17-re kampányt indított „Egészséges munkahelyet minden
életkorban” címmel.
Célja Európában az időskori munkavállalókkal kapcsolatos
információk gyűjtése, terjesztése, ösztönzőleg hatva ezzel a többi
tagállamra. Célja: megbizonyosodni arról, hogy a munkával töltött
élet fenntarthatósága megvalósítható.
7./ 1. az időskor meghatározása
Az időskor meghatározása tekintetében a különböző nemzetközi
szervezetek eltérő korhatárokat definiálnak.
Témánk szempontjából azonban leginkább a Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for
Economic Co-operation and Development, OECD) által használtat
célszerű alkalmazni. Eszerint a munkavállaló akkor számít idősnek,
ha már belépett munkában töltött éveinek második felébe,
de még nem érte el a nyugdíjkorhatárt. Praktikusan ez azt jelenti,
hogy az 50 év felett, még aktívan dolgozó korosztályt tekintik
olyan munkavállalói csoportnak, ahol az életkorhoz kötött
foglalkoztatás indokoltsága felmerülhet. Ettől eltér a sérülékeny
csoport meghatározás, mely alatt „az egyénre irányadó
nyugdíjkorhatárt betöltött” foglalkoztatott személyeket kell érteni.
A tűzoltók körében a 45-50 éves kor feletti állományra már
idősödő munkavállalóként kell tekinteni.
4
27
./ 2. demográfiai helyzet
A demográfiai változások a 2020-as években okozhatják a
legjelentősebb negatív munkaerő-piaci impulzust, ekkor ugyanis
11%-kal eshet vissza a munkaképes korúak állománya a megelőző
évtizedek átlagához képest. Ebben szerepet játszhatnak a munka-
képes korúak körébe belépő új korcsoportoknál lényegesen
nagyobb létszámú korábbi generációk („Ratkó korszak”) is, akik a
2017-2020-as években érik el a 65 éves kort.
Az is jól látható, hogy – a korábban inkább piramis alakú – korfa
egyre inkább urna alakúvá válik, azaz a fogyó népesség mellett a
kedvezőtlen korösszetétel változás is sújtja a magyar társadalmat
és nem utolsósorban a munkaerőpiacot.
4
3
Forrás: Kapitány Balázs: Demográfiai Fogalomtár, 2015. KSH
Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.
https://www.demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/11-korfa
Letöltés dátuma: 2019. 01. 22.
Magy
arország népessége korösszetételének
változása, 1910-2060
4
4A
katasztrófavédelmi állomány átlagéletkora 40,5 év (50 életév
felett jellemzően inkább felsővezetők vannak). A korengedményes
szolgálati nyugdíj lehetőségével a mostani 45 év feletti korosztály
nagy része élt. Ennek köszönhetően az idősödő munkavállalók
aránya egyelőre alacsony, de egyre több a 40 év feletti tűzoltók
száma, így e problémával a katasztrófavédelmi állomány körében
is hamarosan foglalkozni kell.
7./ 3. Idősödő munkavállalók munkaképessége
Az idősödő munkavállalók aktív életkorának kitolása abban az
esetben valósítható meg, ha a munkahelyi egészségfejlesztési
kultúra kialakított.
Az idősödő korosztályhoz tartozó munkavállalók foglalkoztatása
esetén különösen törekedni kell arra, hogy a kiadott munka jellege
a korcsoport sajátosságaihoz és az egyén munkára való
képességéhez igazodjon.
Az 55 év feletti munkavállalók munkában tartása gazdasági érdek,
viszont az életkor emelkedésével együtt a munkahelyi kockázatok
emelkedése is tapasztalható. Ennek függvényében az említett
korcsoport foglalkoztatásának megvalósulása biztonságos és
megfelelő munkakörülmények között mehet végbe.
Magyarországon a nehéz fizikai munkát végzők körében a
65. életévüket betöltött munkavállalók egészségi állapotuk miatt
már nem felelnek meg a munkakör betöltéséhez szükséges
minimum feltételeknek. Ez magyarázza a piacról való kivonulásuk
okát.
4
57
./ 4. a beavatkozó tűzoltók munkaképessége
A hivatásos állományban dolgozókat kimagasló stressz, készenlét,
kiképzés és megfelelési kényszer éri. A beavatkozó állományban
dolgozó tűzoltók morbiditási és mortalitási mutatói hasonulnak a
katonai nyugdíjkorhatárt elért tisztekével, tiszthelyettesekével,
vagyis 70%-a nem éri meg a 70. életévét.
A beavatkozó állományban dolgozó tűzoltók vezetőit
fokozottabban érinti a stresszterhelés.
Munk
avégzés során folyamatos a
stresszterhelés
4
67
./ 5. a tűzoltók munkaképességének megtartása
Magyarországon a beavatkozó állományok munkaéletkor
kitolásának feltétele az egészség megóvása, munkahelyi
egészségfejlesztési stratégiák kidolgozása, ezáltal az egészségben
megélt várható élettartam meghosszabbítása.
Általánosságban elmondható, hogy amennyiben az 50 év életkor
feletti dolgozók aránya megnövekszik az állományban, jelentősen
meg fog emelkedni a betegállományban tartózkodók száma is.
Fokozott figyelmet kell ezért fordítani az egészségügyi
intézmények fejlesztésére a rendvédelmi dolgozók számára.
Egy magasabb színvonalú egészségügyi háttérnek köszönhetően
ezek a betegállományos napok száma jelentősen csökkenthető.
A dolgozók korábban térhetnek vissza a munka világába, viszont
kellő egészségügyi háttér hiányában a betegállományok hossza
jelentősen megnő, amelynek csak negatív hatása lehet a
munkamorálra.
A feladatokat betegállomány ellenére is el kell végezni, ezért azt
az egészséges állomány fogja elvégezni. Ez viszont azt jelenti,
hogy az egészségesek kevesebbet tudnak szabadságra menni,
túlórát generálnak és megnő a konfliktus a kollégák között.
A TEPMEK pszichológusainak és orvosainak köszönhetően a
katasztrófavédelem ismeri állományának egészségi és mentális
helyzetét, ezt azonban nem hozzák nyilvánosságra.
4
78
. motIvácIó
A tűzoltók munkájának értelme sokszor fontosabb, mint az érte
járó fizetség. De mi is jár fizetségként az elvégzett munkáért?
Elsősorban a társadalom erkölcsi megbecsülése. Felmérések
alapján a tűzoltó hivatást a legelismertebbek között tartják nyilván
az egész világon. Így van ez Magyarországon is. A tűzoltók amerre
járnak, mindenütt szeretettel fordulnak feléjük, mert mindenki
tudja és elismeri, hogy ők a bajban segítenek. Viszont meg kell
említeni, hogy önmagában erkölcsi megbecsüléssel nem lehet
eltartani egy családot sem.
Minden nap élet
eket mentenek,
és segítenek, ahol baj van
4
88./ 1. munk
abér
A tűzoltók fizetéséről az elmúlt években sokat lehetett hallani
különböző médiumokban. Talán a legtöbbet azt hallhattuk, hogy
mennyi béremelést kaptak. Arról viszont nem hallott az
állampolgár, hogy az valójában mennyi is. Nos, egy átlagos vonulós
beosztott tűzoltói bér adókedvezmény nélkül nettó 160 és 170 ezer
Ft között van napjainkban. Béren kívüli juttatásként 2018-ban
kaptak bruttó 200 ezer Ft cafeteria-t (SZÉP kártyán). 2019-től az új
belügyi életpályamodellhez tartozó új besorolása szerint fogja
kapni a munkabérét, mely átlagosan 50 %-al több, mint a 2015.
június 30-i bére.
Időközben a versenyszférában kapható bérek jelentősen
megemelkedtek, így a tűzoltó bérnek nincs valós munkaerő
bevonzó képessége az előbbiekben említett jövedelem szint miatt.
Napjainkban a toborzásokon egyre kevesebb érdeklődő jelenik
meg.
8./ 2. szociális védőháló
Nem csak a rendkívül alacsony jövedelem jelent problémát. Nincs
megfelelő szociális védőháló az állomány mögött.
A nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedett, ezért nagyon kevés számú
fiatal választja ezt a hivatást. Ez viszont eredményezi az állomány
elöregedését. Persze mindent gazdasági, illetve demográfiai
folyamatok mozgatnak, de komolyan fontolóra kellene venni, hogy
vannak-e olyan kivételes területek egy társadalomban, ahol
engedményeket szükséges tenni. Az elöregedő munkaerő
nemcsak magukra a tűzoltókra, hanem a lakosságra is veszélyt
jelent.
4
9A
tűzoltói tevékenységet hagyományos értelemben nem lehet
összehasonlítani más munkákkal. Az állampolgár elvárása adott.
Ha baj van gyorsan és hatékonyan szeretne segítséget kapni.
Viszont foglalkozásegészségügyi orvosok egybehangzó véleménye
szerint 50 év felett ugyanazt a munkateljesítményt extrém
körülmények között nem tudja hozni a munkavállaló.
8./ 3. munkahelyi légkör
Anyagi és erkölcsi megbecsülés mellett meg kell említeni
rendkívül fontos tényezőként a megfelelő munkahelyi légkör
kialakítását. Ebben kulcs szerepe van a megfelelően képzett
munkahelyi vezetőknek. Erősíteni kell a vezetőkben, hogy a
beosztotti állományból képesek legyenek észrevenni és kiemelni
azokat, akik valamilyen területen erősek, akik valamihez a
társaiktól jobban értenek. Ezzel nagymértékben tudják erősíteni
az összetartozást, a csapatszellemet. Nem jó módszer folyton azt
keresni, hogy ki miben rosszabb, miben teljesít gyengébben
társainál.
Nagyon sok területen, így a tűzoltók körében is bevezették a
teljesítmény juttatás intézményét. Munkaügyi szakemberek
véleménye szerint ez a rendszer csak akkor lehet sikeres, ha a
vezető észreveszi, hogy ki számít húzó, kiemelkedő munkaerőnek,
és azt jutalmazza. Sajnos ez számos esetben nem megfelelően
kerül megállapításra, megjelenik a „pofa pénz” jelensége. Mi
történik, ha a vezető nem objektíven értékelve állapít meg
juttatást? A húzó csapattag teljesítményét lejjebb adva a
gyengébb teljesítményű társához igazodik.
Ezzel, a csapatszellemet nem hogy ösztönözné, hanem rombolja.
5
08./ 4. sport
A munkavállaló munkaképességének hosszabb fenntartására
áldozni kell a munkavállalónak és a munkáltatónak egyaránt.
Összességében elmondható, hogy az állomány sportolási
lehetősége a legtöbb esetben behatárolt, szegényes.
Meg kell teremteni a megfelelő szintű, színvonalú és minőségi
mozgás lehetőségét, valamint ösztönözni kell az állományt a
mozgásra, hogy kialakulhasson a belső igény az egészségesebb
életmód iránt. Ez nem egyszerű feladat, mert megmozgatni egy
olyan állományt, amely végletekig túl van terhelve, igen nehéz
feladat. A 24 órás szolgálat után szinte mindenki rohan tovább
dolgozni, hogy családjának megfelelő életszínvonalat tudjon
biztosítani. Ezért általánosan jellemző, hogy szolgálatba nem
kipihenten mennek a tűzoltók.
Ez munkavédelmi szempontból szintén aggályos!
Léteznek megyei szinteken támogatott pontszerző versenyek és
vannak az úgynevezett rekreációs versenyek, amelyeket csak
minimálisan, vagy egyáltalán nem támogatnak. Sportolásban
viszont pont az lenne a lényeg, hogy mindegy mit, csak örömmel
tegye az ember. Amennyiben lehetséges társaival, kollégáival,
esetleg családjával közösen. A lényeg, hogy csinálja!
5
18./ 5. kép
zés
A munkavállalók belső képzése során fontos szempont, hogy az
oktatók, mentorok naprakész képzettséggel rendelkezzenek,
valamint az oktatandó anyagok megfeleljenek a kor szellemének,
azokat rendszeresen aktualizálják. Pl.: lehetőséget kell teremteni a
leginnovatívabb, és intenzíven terjedő technológiák
megismertetésére – tűzjelző központok, elektromos és hibrid
járművek és egyéb új technológiák ismertetése – ezáltal elérhető a
szakma szeretetének mélyítése, illetve annak fenntartása.
Amennyiben viszont ritkán használt, elavult technikák elsajátítását
erőltetik a szakmai vezetők, ezzel akaratlanul is hozzájárulnak az
állomány kiégéséhez.
Általánosságban elmondható, amikor egy ember nem érzi jól
magát a bőrében, alig várja, hogy elteljen a munkaideje, nem lehet
konstruktív munkát tőle elvárni.
A megváltozott munkaerő piaci lehetőségek miatt nagyon fontos
szempont a fent említettek szem előtt tartása, hogy a 10-15-20
éves gyakorlattal rendelkező munkaerő érdeklődését fenntartsuk,
amely a fluktuációs számokat alacsonyan tartja.
5
28./ 6. probléma k
ezelés
Fontos szempont a munkaerő megtartás során, hogy a vezetők
ismerjék a beosztottaikat, így azok problémáit. Fel kell egy jó
vezetőnek ismerni azt a tényt, hogy a beosztott számára mindig a
SAJÁT problémája a legfontosabb!
A beosztottaknál el kell érni azt a bizalmi szintet, hogy merjenek
megnyílni vezetőjük felé. Fontos, hogy azonos helyen dolgozók is
képesek legyenek felismerni, ha társuk nem a megszokott módon
viselkedik, és azt jelezzék felettesük felé. A lehetőségek szerint
segíteni kell a beosztottat problémái feldolgozásában, mert a
problémáival küzdő, stresszes dolgozó nem jó munkaerő.
Önmagára és másokra is veszélyt jelenthet. Teljesítő képessége
pedig jelentősen alatta marad a tőle elvárhatótól.
Negatív munkahelyi légkör kialakításáért okolhatók azok a
vezetők, akik nem empatikusak, inkább keresztbe tesznek
a problémáival küzdő beosztottnak. Teszik ezt hibásan,
megfelelőségi kényszerből.
Az esetek többségében egy kis odafigyeléssel, átgondolt
munkaszervezéssel (szolgálatszervezéssel) megoldható, hogy a
munkavállaló is embernek érezhesse magát (kiemelten fontos!),
és a kitűzött feladat is el legyen végezve.
Negatív hatással van a beosztotti állományra az elöregedés. 45-50
év között döntési helyzetbe kerülnek a munkavállalók.
5
38./ 7
. hogyan tovább?
Ha maradnak: könnyen lehet, hogy orvosilag alkalmatlanná válnak.
Sajnos a jelenlegi szabályozás elsősorban a felsőfokú
végzettséggel rendelkezők számára nyújt alternatívát. Számukra
lehetőség van más típusú munka végzésére illetményük
meghagyása mellett. A beosztotti állomány viszont elsősorban
középfokú végzettséggel rendelkezik, így számukra jelenleg nincs
alternatív munkavégzésre lehetőség szervezeten belül. Ezért
fennáll annak a reális veszélye, hogy a legtapasztaltabb
munkaerőket a szervezet elveszíti, és a civil szférában próbálnak
szerencsét. Teszik ezt könnyedén, hiszen a legtöbbjüknek van egy
tanult szakmája.
A kevés számú jelentkezőnek köszönhetően az időszakos orvosi
alkalmassági vizsgálatoknál megfigyelhető, hogy „kevésbé
szigorúak” az orvosok.
5
48./ 8. motiv
ációs eszközök csoportosítása
A motiváció-elmélet értelmében a dolgozók munkahelyi
viselkedését, hatékonyságát döntően az anyagi és érzelmi
szükségleteik befolyásolják. Az anyagi szükségletek kielégítését a
rendszeres (illetmény) és a nem rendszeres juttatások
(teljesítményértékelés, cafeteria, jutalmazás) szolgálják.
Amennyiben ezek az elemek egyensúlyban vannak az elvégzendő
munkával, a fluktuációs index alacsonyan tartható. Itt jegyezném
meg, hogy azok a teljesítményértékelések érik el ösztönző céljukat,
ahol a szubjektivitás lehetősége kizárható, vagy nagymértékben
lecsökkenthető.
Az érzelmi szükségletek befolyásolására a következő motivációs
eszközök szolgálnak:
8./ 8. 1. a negatív motiváció
A negatív motiváció, vagyis a félelem, a megvonás, vagy a presszió
ösztönzésre való használata átmenetileg fellendítheti a dolgozó
teljesítményét, ám hosszú távon az e féle "terrorral" elért javulás
visszaüt, és rossz munkahelyi légkört, munkakerülésre való
hajlamot, valamint a szervezettel szembeni ellenállást szül.
8./ 8. 2. a dicséret
Néhány jó szó, egy elismerő pillantás óriási eredményekre képes
sarkallni azt, aki kapja. Fontos lenne, hogy az elöljárók minél
gyakrabban éljenek ezzel az eszközzel.
5
58./ 8. 3. az előlépt
etés
A jutalmazás bonyolultabb, komplex hatású formája.
Már pusztán a lehetőségének megpendítése is roppant hatásos
lehet, hiszen versenyt generál.
8./ 8. 4. a tisztelet
Az egyik legerősebb motiváció, hiszen ez az, amire minden ember
őszinte lelkesedéssel és egyformán vágyakozik. Egyre nagyobb
igénye van a tűzoltó állománynak arra, hogy emberszámba
vegyék.
8./ 8. 5. státusmotiváció
Azok az emberek, akik számára a legfontosabb ösztönző erőt a
státusz jelenti, őket legjobban az előmenetel és az elismerés
motiválja.
8./ 8. 6. teljesítménymotiváció
Azok a személyek, akik számára a teljesítménymotiváció a
legfontosabb igen célra törőek és hajlandók keményen dolgozni
azok eléréséért. Számukra kiemelten fontos a lépcsőzetesen
elérendő és elérhető célok meghatározása.
5
68./ 8. 7
. kapcsolati motiváció
Ezek a személyek szívesen dolgoznak együtt másokkal, és jó
együttműködési készséggel rendelkeznek. Feladataik elvégzése
során szívesen támaszkodnak másokra, hozzájuk hasonló
emberekkel való együttműködésre. Csapatmunkával és
csapatvezetéssel motiválhatjuk őket.
5
79
. Irodalomjegyzék
CATKINSON, R. L., ATKINSON, R. C., SMITH, E. E., BEM, D. J.:
Pszichológia. Osiris Kiadó Budapest (1999.)
CURBÁN N., PÉTER L.: A stresszel szembeni rugalmas
vészreagálás (reziliencia) katonai aktualitásai. Hadtudományi
Szemle IX. 1. (2016.)
CTÚRI V.: A pszichés terhelés hatása különleges helyzetekben,
különös tekintettel a megküzdési stratégiák nemek szerinti
változataira. Doktori PhD értekezés Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori
Iskola (2010.)
CNÉMETH K.: Gerontology in Military Medicine. Hadmérnök
V.2. (2010.)
CSOLYMOSI K.: „Burn”-rejtély: gondolatok a rendészeti vezetők
kiégés-veszélyeztetettségéről és a megoldás lehetséges irányairól.
Hadtudományi Szemle 6. 4. (2013.)
CSZEGÉNY Gy.: A munkahelyi stressz következményeinek
optimalizálása a munkahelyi képzési rendszerben. Egyetemi
publikáció Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (2009.)
CSMITH, T. D., HUGHES, K., DEJOY, D. M., DYAL, M.: Assessment
of relationships between work stress, work-family conflict, burnout
and firefighter safety behavior outcomes. Safety Science 103.
(2018.)
CPÁNTYA P.: A katasztrófavédelem és a tűzoltóságok hazai és
nemzetközi tevékenysége, a beavatkozások keretei, a biztonság
és hatékonyság megjelenése. Hadmérnök XII. 2. (2017.)
5
8C
SELYE J.: Életünk és a stressz. Akadémiai Kiadó Budapest
(1969.)
CSELYE J.: Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó Budapest
(1976.)
CBOKÁN P.: A csapatmunka szerepe egy hivatásos
önkormányzati tűzoltóság tevékenységében. Szakdolgozat,
Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás
Fejlesztési Kar. (2005.)
CDALLOS T.: A beavatkozó tűzoltók és a stressz. Megelőzés,
stresszkezelés (2011.)
http://doksi.hu/get.php?lid=2869&order=DisplayPreview
Letöltés dátuma: 2019. 01. 22.
CRABOVSZKY D.: A tűzoltók instabilitásáért felelős hatások.
Védelem katasztrófa és tűzvédelmi szemle, 18 (2011.)
CRUZSA D.: Stresszforrások, stressztünetek és stresszoldási
mechanizmusok vizsgálata tűzoltók körében. Budapest: Nemzeti
Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola doktori
értekezés (2014.)
CÁDÁNY R.: Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina
Könyvkiadó Zrt (2011.)
CKAPITÁNY B.: Demográfiai Fogalomtár, KSH
Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest (2015.)
https://www.demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/11-korfa
Letöltés dátuma: 2019. 01. 22.
5
9C
HITT, WILLIAM D.: A mestervezető – Vezérfonal a cselekvéshez.
Budapest, OMIKK (1990.)
CThomas M. H. Bergner: Burn out A kiégés megelőzése
12 lépésben. Z-Press Kiadó, Miskolc (2012.)
A felhasznált képek a szerzők magánarchívumából származnak.
6
0jogsz
abálygyűjtemény
C39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki
mentési tevékenységének általános szabályairól
C6/2016. (I. 24.) BM OKF utasítás a Tűzoltás-taktikai Szabályzat
és a Műszaki Mentési Szabályzat kiadásáról
C70/2011. (XII.30.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá
tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint
foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól
C57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet az egyes
rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi,
pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és
köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-,
illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az
egészségügyi alapellátásról
C2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó
szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról.