A dokumentum tartalma
1
Összefoglaló a GINOP-5.3.5-18-2018-00058-as
projekt II. tanulmányához
2022.
2
Tartalom
Bevezetés ……………………………………………………………………………………………………………………………… 3
A II. tanulmányról ………………………………………………………………………………………………………………… 4
Felvezetés ……………………………………………………………………………………………………………………………… 4
Közszféra, szolgálati területek, közigazgatás, rendvédelem …………………………………………………….. 4
Közszféra, közigazgatás létszáma ………………………………………………………………………………………….. 5
A munkaerőpiac hatása közigazgatásra …………………………………………………………………………………. 6
Közigazgatási munkaerőpiaci barométer ……………………………………………………………………………….. 7
Munkaerő-piaci előrejelzések különös figyelemmel a fiatal (z generációs) munkaerőre ……………. 8
Összegzés ……………………………………………………………………………………………………………………………… 8
3
Bevezetés
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) sikeresen pályázott konzorciumban
a Független Büntetés -végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségével (FBVSZOSZ) a
GINOP-5.3.5-18 – Munkerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projektek
című pályázati felhívásra, ennek keretében a „Munkaerőpiaci előrejelzések a közigazgatás,
védelem ágazatban” GINOP-5.3.5-18-2018-00058 című projekt megvalósításához 49 996 470
Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el.
A projekt kiemelt célja, h ogy előrejelzést mutasson a közigazgatás, védelem; kötelező
társadalombiztosítás ágazatban munkaerő -igények és készségek vonatkozásában. Ezen cél
megvalósítása érdekében a konzorciumi tagok a következő tevékenységeket vállalták:
– az előrejelzésekre vonatkozó tanulmány elkészítése, ennek témái között felmerül például:
o Kérdőíves kutatás eredményei
o Munkaerőpiac hatása a közigazgatásra
o Munkaerő-piaci előrejelzések különös figyelemmel a fiatal munkaerőre
o Közvetett foglalkoztatáspolitika, avagy miért le het jó megoldás a hivatásos
szolgálati jogviszony a munkanélküliség kérdésére
o A szervezetfejlesztés lehetőségei
o Jogviszony megszűnés, megszüntetés a közszolgálatban, különös tekintettel
annak munkaerőpiacra gyakorolt hatásaira
– a tanulmány alapján online szakmai tanácsadás biztosítása az érdeklődők számára
– az ágazat érintettjei számára tájékoztató rendezvények szervezése
– együttműködés kialakítása különböző megvalósítást elősegítő szervezetekkel,
intézményekkel
A projekt hosszútávú célja az együttműködési platformok kialakítása, illetve az ágazat
szervezetfejlesztési tevékenységeinek elősegítése.
4
A II. tanulmányról
A projekt során elkészült négy tanulmány, mely rávilágít a közigazgatás, védelem ágazat
jelenlegi kérdéseire és kihívásaira. A II. tanulmány címe „ A közszolgálati munkaerőpiaci
előrejelzések dogmatikája, munkaerőpiaci barométer”, mely az ágazat várható előrejelzéseit
tárgyalja. A tanulmányt Dr. Hazafi Zoltán , Dr. Magasvári Adrienn , és Dr. Szabó Andrea
készítette.
Felvezetés
Munkaerőpiaci adatok, előrejelzések segítik a munkáltatókat, munkavállalókat, álláskeresőket
és a képző intézményeket abban, hogy megismerjék a várható , kialakulásban lévő
munkaerőpiaci folyamatokat, munkaerő kereslet, kínálat alakulását, hogy e zekhez igazítsák
saját terveiket, startégiájukat.
A Magyar Munkaerőpiaci Prognózis vállalati adatokból dolgozik, így az itt közzétett
anyagok a rögzített vállalatok várakozásait, szándékait tükrözi. Ebből az aspektusból a
közszolgálat az adati körből kimarad, holott a közszolgálati ágazatot is ugyanúgy befolyásolja
az munkaerőpiac átszerveződése, alakulása.
A közszolgálatban is felvetődött annak az igénye, hogy a munkaerőpiaci folyamatok
elemzését és előrejelzését hangsúlyossá szükséges tenni. Ezt bizonyítja, hogy a közszolgálat
fejlesztésének egyik kiemelt projektje a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer
(KSZDR) bevezetése, amely adatokat, elemzéseket, előrejelzéseket szolgáltat a közszolgálat
személyi állományáról, a közszolgálati szervek HR M tevékenységéről, munkaerőpiaci
igényeiről.
Közszféra, szolgálati területek, közigazgatás, rendvédelem
A közszolgálat fogalmának többféle szempontú, megközelítésű definíciói vannak a
szakirodalomban. Jelen tanulmányban a közszolgálat tágabb értelemben is meghatározásra
kerül, miszerint a közszolgálat legtágabb értelemben a költségvetési szervek összességét jelenti.
Így amikor a közszolgálat fogalma kerül használatra, úgy az a latt valamennyi költségvetési
szervet és azoknál valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt értik alatta.
A jogviszonyok kategorizálása segít, hogy a szolgálati területek között összehasonlító
elemzéseket lehessen végezni, illetve adott szolg álati terület a közszolgálat teljes egészével
kerüljön összehasonlítás alá.
5
Közszféra, közigazgatás létszáma
A közszféra működésének egyik meghatározó tényezője a létszám. Kérdés azonban, hogy
meghatározható-e a közigazgatás optimális létszáma? Található ak nemzetközi
összehasonlítások, ugyanakkor a „megfelelő” létszámot ezekből nem lehet meghatározni.
Ennek ellenére van nemzetközi, országokat egymáshoz viszonyító közigazgatási létszám
statisztika.
Forrás: OECD
Az OECD adatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a magyar közszféra létszám viszonyait
nemzetközi dimenzióban is értékeljük. Ezek alapján két fontos megállapítás tehető:
Magyarország évek óta a legmagasabb kormányzati foglalkoztatás aránnyal rendelkező
országok közé tartozik, és a trendnövekedést mutat. A kormányzati szektor létszámaránya 2007
és 2017 között 18,8%-ról 20,58%-ra emelkedett.
A következő ábra jól mutatja, hogy 1994 és 2017 között hogyan alakult az
államigazgatási szervek száma, és az általuk foglalkoztatott létszám. Ez en az ábrán kézen
fogható, hogy egy-egy szervezeti módosítás esetén hogyan alakultak a számok.
6
Forrás: a tanulmány eredménye
A munkaerőpiac hatása közigazgatásra
Korábban szó esett arról, hogy a munkaerőpiaci helyzet elemzése, és értékelése később került
a közigazgatás fókusza alá. A foglalkoztatási védelem és a kötött illetménytáblák
megakadályozták, hogy a munkaerő -piaci hatások begyűrűzzenek a közszolgálatba. E helyett
jogi-adminisztratív intézkedésekkel próbálták meg a létszámviszonyokat keretek között tartani,
s a bérek versenyképességét megteremteni.
A személyzeti rendszerek nyitottabbá válásával azonban már a közszolgálatnak és a
közigazgatásnak is számolni kell a munkaerőpiaci versennyel, ezért érdemes megvizsgálni,
hogy a munkanélküliség alakulása hogyan befolyásolja a közigazgatás létszámát, illetve a
belépések, kilépések számát.
A következő ábra 1998 és 2018 között vizsgálja a munkanélküliség és a létszám adatait.
A munkanélküliség és az állományban lévő létszám sarkosan eltér egymástól. Érdemes az
adatokat úgy is megvizsgálni, hogy a munkaerőpiac kínálati, keresleti jellege befolyásolja -e a
jogviszony keletkezésének és megszüntetésének számát.
7
Forrás: a tanulmány eredménye
A tanulmányban fellelhető még a munkanélküliség és a jogviszony keletkezések számának
aránya, illetve a munkanélküliség, a lemondások és a közös megegyezések számának aránya.
Ezek az arányok segítik a közigazgatás munkaerőpiaci helyzetének feltérképezését.
Közigazgatási munkaerőpiaci barométer
A fentiekben bemutatott adatelemzések több tanulsággal is szolgálnak, de témánk
szempontjából ezek közül a leglényegesebb, hogy nem áll rendelkezésre a személyi állomány
elemzéséhez szükséges, megbízható személyügyi nyilvántartási rendszer, amely képes lenne
kiszolgálni az elemzési igényeket. Annak ellenére nem létezik egy ilyen rendszer, hogy már a
közszolgálati rendszerépítés elején megkezdődött egy egységes közszolgálati statisztikai
adatrendszer (KÖZIGTAD) kialakítása.
A KÖZIGTAD azonban sohasem vált a közszolgálati személyzetpolitika személyügyi
adatbázisává. Ennek több oka van. Egyrészt, a tárolt adatok minősége nem érte el azt a
megbízhatósági szintet, amely elvárható egy ilyen rendszerrel szemben. Másrészt, a lacsony
maradt az adatok hasznosíthatóságával kapcsolatos igény.
Az adatok szakmai, tudományos jellegű hasznosítása sem volt hatékonyabb. Ennek oka,
hogy a közszolgálat rendszerirányítását végző kormányzati szerv nem rendelkezett megfelelő
elemzési, illetve tudományos kapacitással, illetve erre való nyitottságának hiánya miatt nem
alakított ki az adatvagyon tudományos hasznosítására együttműködést külső kutatókkal,
egyetemi, kutatói közösségekkel.
8
Az tanulmány – Közigazgatási munkaerőpiaci barométer (KMB) elnevezéssel – egy olyan
vezetői információs standard grafikus felület kialakítására tesz javaslatot, amely a közigazgatás
munkaerőpiaci pozícióját értékelő indikátorokat, riportokat, elemzéseket, előrejelzése ket
mutatja be. Adatait a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer statisztikai
reporting, monitoring, illetve elemző-értékelő moduljából szerzi. Ha olyan adatra van szükség,
amely a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer adatbázisából nem elérhető, az
adatot a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kérdőív funkcióját használva
gyűjti be.
Munkaerő-piaci előrejelzések különös figyelemmel a fiatal (z generációs) munkaerőre
A közigazgatásban is megfigyelhető régóta az a tendencia, hogy a munkavállalói kör egyre
inkább elidősödik. Ez a kérdéskör jellemző mind a verseny -, mind a közigazgatási szférára.
Emellett megjelenik tényként, hogy a fluktuáció jelen van , a munkahelyüket e lhagyó
szakemberek pótlása pedig egyre nagyobb kihívásokat állít a munkáltató szervezetek elé.
A közigazgatási és a rendészeti szervezeteknél ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a fiatal
munkavállalókat, pályakezdőket egyre nehezebb a közigazgatási és rendé szeti szervekhez
vonzani. De még ha ez sikerül is, folyamatosan növekszik a fiatal korosztályhoz tartozók aránya
a szervezeteket elhagyó munkatársak között.
Az Y – és Z generáció tagjai számára már nem a korábbi generációk által preferált
motivációs eszközök a fontosak, leginkább érdekes feladatokkal, atipikus foglalkoztatási
formák alkalmazásával (távmunka, rugalmas munkaidő) és jó vezető -munkatárs kapcsolattal
lehet megnyerni őket.
Ezek a fiatalok elsősorban nem egyetlen szakma, hivatás betöltésére, vagy ún. nyugdíjas
állásra vágynak: a munkahely számukra olyan, mint bármely használati tárgy, ha megunták,
már nem felel meg az elvárásaiknak, lecserélik.
Összegzés
A tanulmány a fent említett témákat jóval részletesebben tárgyalja a témában. Az eredmények
aktuális kérdésekre, problémákra mutat rá.
Bővebb információ a tanulmányról:
www.htfsz.hu és www.fbvszosz.hu