A dokumentum tartalma
Jogtár
1. oldal
7/2021. (III. 10.) BM rendelet – a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012.
(VIII. 29.) BM rendelet módosításáról
Hatály: 2021.IV.1. – 2021.IV.1.
7/2021. (III. 10.) BM rendelet
a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.)
BM rendelet módosításáról
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (8)
bekezdés b) pontjában, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában és 342/A. § (1) bekezdés j)
pontjában, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról
szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19., 20. és 26.
pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak
feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1.
pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel
egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM
rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„6a. lakáscélú pénzintézeti kölcsön: olyan, pénzintézet által jelzálogjog
alapítása mellett kötött kölcsönszerződés alapján folyósított kölcsön, amelyet a
pénzintézet lakóingatlan építése, vásárlása, cseréje vagy bővítése céljából
nyújt,”
2. § (1) Az R. 4. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[E rendelet alapján a legalább 2 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező
dolgozó részére saját lakáshelyzetének rendezése céljából a belügyi szerv – a
lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján – lakáscélú
kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön)
nyújthat]
„g) lakástulajdonnak az a), b) és d) pont szerinti célból igénybe vett
lakáscélú pénzintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás összegének
csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez.”
(2) Az R. 4. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő
feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:]
„b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, legalább 1/2 tulajdoni hányadban
a dolgozó tulajdonába kerül, társasház építtetése esetén a társasházzá
alakítást követően az ingatlan-nyilvántartás szerinti külön tulajdonban álló
lakás vonatkozásában,
c) a dolgozó írásban nyilatkozik a rendelkezésére álló önerő mértékéről, és
vállalja, hogy a rendelkezésére álló önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön
összegét a vételár kiegyenlítésére vagy az építési költség megfizetésére
használja fel,”
(3) Az R. 4. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő
feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:]
Jogtár
2. oldal
7/2021. (III. 10.) BM rendelet – a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012.
(VIII. 29.) BM rendelet módosításáról
Hatály: 2021.IV.1. – 2021.IV.1.
„g) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a
lakcímet igazoló hatósági igazolványában állandó lakóhelyként szerepel és
abban életvitelszerűen lakik, valamint”
(4) Az R. 4. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés c) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő
feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:]
„c) a dolgozó írásban nyilatkozik a rendelkezésére álló önerő mértékéről, és
vállalja, hogy a rendelkezésére álló önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön
összegét a vételár kiegyenlítésére használja fel,”
(5) Az R. 4. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés c) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő
feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:]
„f) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a lakcímet
igazoló hatósági igazolványában állandó lakóhelyként szerepel és abban
életvitelszerűen lakik, valamint”
(6) Az R. 4. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő
feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:]
„c) a dolgozó írásban nyilatkozik a rendelkezésére álló önerő mértékéről, és
vállalja, hogy a rendelkezésére álló önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön
összegét a lakásbővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés költségének
megfizetésére használja fel,”
(7) Az R. 4. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő
feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:]
„g) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a
lakcímet igazoló hatósági igazolványában állandó lakóhelyként szerepel és
abban életvitelszerűen lakik, valamint”
(8) Az R. 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő
feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:
a) a lakás megfelel a méltányolható lakásigény mértékének,
b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, legalább 1/2 tulajdoni hányadban
a dolgozó tulajdonában áll,
c) a dolgozó vállalja, hogy támogatási megállapodást és kölcsönszerződést
köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,
d) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonában álló lakásra a
munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön
visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásban a támogatási
megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és
terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,
e) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a lakcímet
igazoló hatósági igazolványában állandó lakóhelyként szerepel és abban
életvitelszerűen lakik,
f) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra
biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a
munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi
szervre engedményezi,
g) a dolgozó csatolja a lakáscélú pénzintézeti kölcsönre vonatkozó szerződés
másolatát, a pénzintézet három hónapnál nem régebbi igazolását a fennálló
kölcsöntartozásról, rendelkezésre állása esetén a pénzintézet által készített
vagy készíttetett értékbecslést, amely a hitelbiztosítéki értéket is tartalmazza,
Jogtár
3. oldal
7/2021. (III. 10.) BM rendelet – a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012.
(VIII. 29.) BM rendelet módosításáról
Hatály: 2021.IV.1. – 2021.IV.1.
h) a dolgozó csatolja a pénzintézet igazolását arról, hogy a lakáscélú
pénzintézeti kölcsön törlesztőrészleteinek megfizetésében kéthavi
törlesztőrészletet meghaladó mértékű tartozása nem áll fenn, valamint
i) a munkáltatói kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez
vagy hitelbiztosítéki értékéhez képest a lakáscélú pénzintézeti kölcsön alapján
fennálló tartozás kiváltását vagy csökkentését követően a jelzálogjoggal
biztosított követelés együttes összege nem haladja meg a 70%-ot.”
3. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A munkáltatói kölcsön maximális összege a 4. § (1) bekezdés a)-c)
pontjában meghatározott célra nyújtott lakásépítés vagy lakásvásárlás esetén
a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár összege, csökkentve a
dolgozó rendelkezésére álló önerővel, legfeljebb 20 000 000 Ft.
(2) A munkáltatói kölcsön maximális összege a 4. § (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a lakásbővítés költsége szerinti
összeg, csökkentve a dolgozó rendelkezésére álló önerővel, legfeljebb 20 000
000 Ft.
(3) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés e)-f)
pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a korszerűsítés,
akadálymentesítés költsége szerinti összeg, csökkentve a dolgozó
rendelkezésére álló önerővel, legfeljebb 5 000 000 Ft.
(4) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés g)
pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a fennálló lakáscélú
pénzintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás összege, legfeljebb 20 000 000
Ft.
(5) A munkáltatói kölcsönt folyósító (kezelő) pénzintézet által felszámított
valamennyi díj, jutalék és költség a munkáltatói kölcsönt igénybe vevő
dolgozót terheli.
(6) Ha mindkét házastárs a belügyi szerv dolgozója, saját jogon mindketten
munka- vagy szolgálati helyükön kérhetnek munkáltatói kölcsönt.
(7) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott összeghatárokon belül a
munkáltatói kölcsön tényleges összegére a helyi lakásügyi szerv a
rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékére és a biztonságos hitelezés
szempontjaira is figyelemmel – a szolgálati út betartásával a 28. §-ban
meghatározott vezetőnek – tesz javaslatot.”
4. § (1) Az R. 10. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő)]
„d) lakáscélú pénzintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás összegének
csökkentése, kiegyenlítése esetén legfeljebb 25 év,”
(2) Az R. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt kétévente a
dolgozó írásbeli kérelmére a helyi lakásügyi szerv a dolgozó jövedelmi
viszonyaihoz igazodóan módosíthatja a megállapodást a törlesztőrészlet és a
futamidő vonatkozásában. Ha ezzel kapcsolatosan a kölcsönszerződés
módosítása miatt a pénzintézet költséget számol fel, annak megfizetése a
dolgozót terheli. A futamidő módosítása esetén sem haladhatja meg a futamidő
az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot.”
5. § Az R. 11. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A dolgozó a munkáltatói kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint
a hitelcél megvalósulását az alábbi okiratok, bizonylatok másolatának
benyújtásával köteles igazolni:)
Jogtár
4. oldal
7/2021. (III. 10.) BM rendelet – a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012.
(VIII. 29.) BM rendelet módosításáról
Hatály: 2021.IV.1. – 2021.IV.1.
„d) a lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás kiváltása esetén a
pénzintézetnek a lakáscélú pénzintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás
csökkentéséről vagy megszűnéséről kiállított igazolása.”
6. § (1) Az R. 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A munkáltatói kölcsönben részesült dolgozót a belügyi szervnél –
ideértve a korábban más miniszter irányítása alatt lévő belügyi szervet és a
jogelőd szervet is – folyamatosan eltöltött szolgálati jogviszonya alapján a
kölcsön összegéből – az Szja. törvény 1. számú melléklet 2.1.2. pontjában
foglaltak szerint adómentes bevételként – a következő kedvezmény illeti meg:
a) 5 év után 50 000 Ft,
b) 10 év után további 75 000 Ft,
c) 15 év után további 100 000 Ft,
d) 20 év után további 150 000 Ft,
e) 25 év után további 200 000 Ft.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyújtott kedvezmény teljes
összege az 575 000 Ft-ot nem haladhatja meg.”
(2) Az R. 12. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A szolgálati jogviszony ideje alapján járó kedvezmény a havi
törlesztőrészlet összegét csökkenti, a törlesztés időtartama nem változik. Ha
ezzel kapcsolatosan a kölcsönszerződés módosítása miatt a pénzintézet díjat,
jutalékot vagy költséget számol fel, annak megfizetése a belügyi szervet
terheli.”
7. § Az R. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozó szolgálati jogviszonya a
munkáltatói kölcsön alapján fennálló tartozás teljes kiegyenlítése előtt
megszűnik, a tartozását az új munkáltató a helyi lakásügyi szerv
hozzájárulásával, a dolgozó fennálló tartozása egyösszegű megfizetése mellett
a dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnését követő első nappal írásbeli
nyilatkozatban átvállalhatja. Ebben az esetben a két munkáltató
megállapodást köt az egymás közötti elszámolásról, amelyben rendelkezni kell
a jelzálogjogról, a korábbi munkáltató jelzálogjogának törlésével kapcsolatos
költségek viseléséről. A dolgozó fennálló tartozását legkésőbb a dolgozó
leszereléséig meg kell fizetni, ellenkező esetben a leszerelési okmány nem
állítható ki.”
8. § (1) Az R. 24. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatói kölcsön-kérelmek vizsgálata során az alábbi elbírálási
sorrend az irányadó:)
„f) lakáscélú pénzintézeti kölcsönök alapján fennálló tartozás kiváltására,
csökkentésére irányuló kérelmek,”
(2) Az R. 24. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(A munkáltatói kölcsön-kérelmek vizsgálata során az alábbi elbírálási
sorrend az irányadó:)
„g) egyéb, a 4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.”
9. § Az R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelmek
jogszerűségét a beérkezés sorrendjében vizsgálja meg, és a 8. §-ban foglaltak
alapján javaslatot tesz a munkáltatói kölcsön összegére, valamint a 24. §-ban
foglaltak figyelembevételével megállapítja az elbírálás sorrendjét, majd a 28. §
(1) bekezdése szerinti bizottsági javaslatot 10 munkanapon belül továbbítja a
döntésre jogosult vezetőnek.”
10. § Az R.
Jogtár
5. oldal
7/2021. (III. 10.) BM rendelet – a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012.
(VIII. 29.) BM rendelet módosításáról
Hatály: 2021.IV.1. – 2021.IV.1.
a) 10. § (1) bekezdésében a „(futamidő)” szövegrész helyébe az „(a
továbbiakban: futamidő)” szöveg,
b) 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „20” szövegrész helyébe a „25” szöveg,
c) 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „15” szövegrész helyébe a „20” szöveg,
d) 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „10” szövegrész helyébe a „15” szöveg,
e) 10. § (4) bekezdésében a „törlesztést legfeljebb” szövegrész helyébe a
„törlesztést egy alkalommal legfeljebb” szöveg,
f) 24. § a) pontjában az „(1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „(1)
bekezdése” szöveg,
g) 26. §-ában az „idejéről értesíti” szövegrész helyébe az „idejéről – a
kérelem benyújtásától számított 10 munkanapon belül – értesíti” szöveg,
h) 30. § (1) bekezdésében a „szerv írásban” szövegrész helyébe a „szerv – 10
munkanapon belül – írásban” szöveg
lép.
11. § Hatályát veszti az R.
a) 5. § (4) bekezdés d) pontjában az „- az 1. melléklet szerinti vezető
engedélyével -” szövegrész,
b) 7. § (1) bekezdés a) pontja,
c) 7. § (2) bekezdése,
d) 18. § (3)-(5) bekezdése.
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.