Dr. Harangozó Tamás levele

PDF letöltéseEredeti HTFSZ dokumentum

A dokumentum tartalma

— 1. oldal —

Dr. Székely László

az alapvető jogok biztosa részére

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

1387 Budapest Pf. 40.

Tisztelt Biztos Úr!

Mint ahogy arra Ön is rámutatott a 2014. évi tevékenységéről szóló, Országgyűlésnek

benyújtott beszámolójában, rendkívüli módon felértékelődött az ombudsman

normakontrolljának actio popularis jellege. Erre figyelemmel Ön és elődje is több alkalommal

fordult az Alkotmánybírósághoz, amikor megítélésük szerint egy-egy alkotmányellenes

jogszabály jogsérelmet okozott jól meghatározható társadalmi csoportoknak.

Jelen levelemben egy nyilvánvalóan törvény-, illetve alaptörvény-ellenes végrehajtási

jogszabályra szeretném felhívni a figyelmét, ami több tízezer embernek okoz jogsérelmet. A

belügyminiszter ugyanis olyan végrehajtási rendeletet fogadott el, ami az állami

foglalkoztatottak jelentős számú csoportjának, nevezetesen a rendvédelmi szervek hivatásos

állományának a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű illetményt állapít meg.

Mindezt teszi ezt úgy, hogy a rendeletben deklaráltan felülírja a törvény szövegét, vagyis nem

csupán a törvényszöveg értelmezéséről, konkretizálásáról szól a vitatott rendelkezés. A

belügyminiszter tehát lényegében a saját foglalkoztatottjainak nem hajlandó a törvényben

meghatározott mértékű illetményt folyósítani, és ezért a törvényi szabályt lerontó rendeletet

alkotott.

A fent ismertetett jogsértő állapot részletes levezetéseként az alábbiakról tájékoztatom

tisztelt Biztos Urat:

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról

szóló 2015. évi XLII. törvény (továbbiakban: új Hszt.) 154. § (2) bekezdése szerint a hivatásos

állomány alapilletménye beosztási illetményből, szolgálati időpótlékból és hivatásos pótlékbóől

tevődik össze. A 156. § (1) bekezdése található definíció szerint a szolgálati időpótlék a

hivatásos állomány tagját a szolgálati viszonyban eltöltött tizedik évtől kezdődően megillető,

a szolgálatban eltöltött további ötévenként növekvő mértékű, a rendvédelmi illetményalap

meghatározott százalékában megállapított illetményelem. A 156. $ (1) bekezdése a szolgálati

idő számításának módját is meghatározza. Eszerint a szolgálati időpótlékra való jogosultságot

a hivatásos szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani. Ez rendkívül lényeges

rendelkezés, ugyanis az új Hszt. 280. §-a megkülönbözteti a , hivatásos szolgálati időt" és a

— 2. oldal —

, tényleges szolgálati időt". A , hivatásos szolgálati időbe" lényegében minden közszférában

foglalkoztatotti jogviszonyban eltöltött idő beleszámít, míg a , tényleges szolgálati időnek"

csak a rendvédelmi szerveknél és a Magyar Honvédségnél eltöltött szolgálati idő minősül. Így

a törvényben meghatározott egyes jogosultságok tényleges mértéke az állomány jelentős

részénél jóval kisebb lesz, ha azt a , tényleges szolgálati idő" és nem a , hivatásos szolgálati idő"

alapján kell meghatározni.

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos

állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (BM

rendelet) 89. § (2) bekezdése az új Hszt. 156. § (2) bekezdésével ellentétesen úgy rendelkezik,

hogy a szolgálati időpótlék meghatározásakor a fegyveres szervek hivatásos állományú

tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: régi Hszt.) 100/A.

$S (2) bekezdésében meghatározott időt kell figyelembe venni. A régi Hszt. hivatkozott

rendelkezés szerint a szolgálati időpótlék számításánál a szolgálati időpótlékra jogosultság

szempontjából kizárólag — a kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli — ténylegesen

hivatásos állományban eltöltött idő vehető figyelembe. Figyelemmel a régi Hszt. 326. §-ára

figyelemmel ez a meghatározás lényegében megegyezik az új Hszt. , tényleges szolgálati időre"

vonatkozó meghatározásával. Tehát valójában a BM rendelet azt írja elő, hogy a szolgálati

időpótlékot a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó humánigazgatási szervek a

törvényi rendelkezéstől eltérően ne a , hivatásos szolgálati idő", hanem a , tényleges szolgálati

idő" alapján határozzák meg. Ennek következtében a rendvédelmi szervek több ezer hivatásos

állományú dolgozójának a törvényben meghatározottnál alacsonyabb illetményt állapíthatnak

meg.

A rendvédelmi szervek hivatásos állományába tartozóknak természetesen nincsen

alkotmányos joga ahhoz, hogy illetményüket a korábbi foglalkoztatási jogviszonyukra is

figyelemmel állapítsák meg. Ugyanakkor joguk van ahhoz az illetményhez, amit az

Országgyűlés a letöltött szolgálat ellentételezéseként a törvényben biztosított. A hivatásos

szolgálati jogviszony egyik sajátossága (a közszféra más foglalkoztatási jogviszonyaihoz

hasonlóan), hogy a , munkabér" (illetmény) összege nem a felek megállapodásán múlik,

hanem törvényben meghatározott. A hivatásos állomány tagjának a törvényben

meghatározott feltételek fennállása esetén a törvényben meghatározott mértékű illetményre

alanyi joga van. A törvényben meghatározott illetmény összegét a jelen esetben kvázi

munkáltatóként fellépő belügyminisztérium nem csökkentheti le önkényesen.

Álláspontom szerint a fent ismertetett törvényellenes BM rendelet nem csupán az

Alaptörvényben meghatározott jogforrási hierarchiába, és ezzel a jogállamiság alkotmányos

elvébe ütközik, hanem több ezer ember törvényben meghatározott illetményhez való jogát is

sérti. Ez pedig — ha ugyan távolról is — de a tulajdonhoz való alkotmányos joggal

összefüggésben is visszásnak tekinthető.

Sajnálatos módon általánosan is elmondható, hogy a munkavállalók érdekérvényesítési

képessége gyenge, a munkavállalói jogok védelme érdekében a legtöbb esetben már eleve

szinte kilátástalan tűnik a hatékony fellépés. Ez a megállapítás a hivatásos állomány

tekintetében hatványozottan igaz, hiszen a jogérvényesítés lehetősége esetükben már

törvényi szinten is szűkre szabott. A militarizált működés pedig, még inkább lehetetlenné teszi

a munkavállalói jogok érvényesítését. Ebből következően a rendvédelmi szerveknél dolgozók

— 3. oldal —

még a többi munkavállalóhoz képest is kiszolgáltatottabbak. Ezért esetükben a törvényben

meghatározott illetmény végrehajtási rendeletben előírt csökkentése különösen

méltánytalannak tekinthető.

Fenti érvekre figyelemmel kérem tisztelt Biztos Urat, vegye fontolóra a BM rendelet

rendvédelmi szervek hivatásos állományának illetményét csökkentő alaptörvény-ellenes

rendelkezése alkotmánybírósági normakontrolljának kezdeményezését.

Budapest, 2015. szeptember 1.

Tisztelettel:

VA

dr. Harangozó Ta

frakcióvezető

az Országgyűlés Hor/uléde mi és rendészeti bizottságának alelnöke