A dokumentum tartalma
— 1. oldal —
Dr. Székely László
az alapvető jogok biztosa részére
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
1387 Budapest Pf. 40.
Tisztelt Biztos Úr!
Mint ahogy arra Ön is rámutatott a 2014. évi tevékenységéről szóló, Országgyűlésnek
benyújtott beszámolójában, rendkívüli módon felértékelődött az ombudsman
normakontrolljának actio popularis jellege. Erre figyelemmel Ön és elődje is több alkalommal
fordult az Alkotmánybírósághoz, amikor megítélésük szerint egy-egy alkotmányellenes
jogszabály jogsérelmet okozott jól meghatározható társadalmi csoportoknak.
Jelen levelemben egy nyilvánvalóan törvény-, illetve alaptörvény-ellenes végrehajtási
jogszabályra szeretném felhívni a figyelmét, ami több tízezer embernek okoz jogsérelmet. A
belügyminiszter ugyanis olyan végrehajtási rendeletet fogadott el, ami az állami
foglalkoztatottak jelentős számú csoportjának, nevezetesen a rendvédelmi szervek hivatásos
állományának a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű illetményt állapít meg.
Mindezt teszi ezt úgy, hogy a rendeletben deklaráltan felülírja a törvény szövegét, vagyis nem
csupán a törvényszöveg értelmezéséről, konkretizálásáról szól a vitatott rendelkezés. A
belügyminiszter tehát lényegében a saját foglalkoztatottjainak nem hajlandó a törvényben
meghatározott mértékű illetményt folyósítani, és ezért a törvényi szabályt lerontó rendeletet
alkotott.
A fent ismertetett jogsértő állapot részletes levezetéseként az alábbiakról tájékoztatom
tisztelt Biztos Urat:
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény (továbbiakban: új Hszt.) 154. § (2) bekezdése szerint a hivatásos
állomány alapilletménye beosztási illetményből, szolgálati időpótlékból és hivatásos pótlékbóől
tevődik össze. A 156. § (1) bekezdése található definíció szerint a szolgálati időpótlék a
hivatásos állomány tagját a szolgálati viszonyban eltöltött tizedik évtől kezdődően megillető,
a szolgálatban eltöltött további ötévenként növekvő mértékű, a rendvédelmi illetményalap
meghatározott százalékában megállapított illetményelem. A 156. $ (1) bekezdése a szolgálati
idő számításának módját is meghatározza. Eszerint a szolgálati időpótlékra való jogosultságot
a hivatásos szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani. Ez rendkívül lényeges
rendelkezés, ugyanis az új Hszt. 280. §-a megkülönbözteti a , hivatásos szolgálati időt" és a
— 2. oldal —
, tényleges szolgálati időt". A , hivatásos szolgálati időbe" lényegében minden közszférában
foglalkoztatotti jogviszonyban eltöltött idő beleszámít, míg a , tényleges szolgálati időnek"
csak a rendvédelmi szerveknél és a Magyar Honvédségnél eltöltött szolgálati idő minősül. Így
a törvényben meghatározott egyes jogosultságok tényleges mértéke az állomány jelentős
részénél jóval kisebb lesz, ha azt a , tényleges szolgálati idő" és nem a , hivatásos szolgálati idő"
alapján kell meghatározni.
A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (BM
rendelet) 89. § (2) bekezdése az új Hszt. 156. § (2) bekezdésével ellentétesen úgy rendelkezik,
hogy a szolgálati időpótlék meghatározásakor a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: régi Hszt.) 100/A.
$S (2) bekezdésében meghatározott időt kell figyelembe venni. A régi Hszt. hivatkozott
rendelkezés szerint a szolgálati időpótlék számításánál a szolgálati időpótlékra jogosultság
szempontjából kizárólag — a kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli — ténylegesen
hivatásos állományban eltöltött idő vehető figyelembe. Figyelemmel a régi Hszt. 326. §-ára
figyelemmel ez a meghatározás lényegében megegyezik az új Hszt. , tényleges szolgálati időre"
vonatkozó meghatározásával. Tehát valójában a BM rendelet azt írja elő, hogy a szolgálati
időpótlékot a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó humánigazgatási szervek a
törvényi rendelkezéstől eltérően ne a , hivatásos szolgálati idő", hanem a , tényleges szolgálati
idő" alapján határozzák meg. Ennek következtében a rendvédelmi szervek több ezer hivatásos
állományú dolgozójának a törvényben meghatározottnál alacsonyabb illetményt állapíthatnak
meg.
A rendvédelmi szervek hivatásos állományába tartozóknak természetesen nincsen
alkotmányos joga ahhoz, hogy illetményüket a korábbi foglalkoztatási jogviszonyukra is
figyelemmel állapítsák meg. Ugyanakkor joguk van ahhoz az illetményhez, amit az
Országgyűlés a letöltött szolgálat ellentételezéseként a törvényben biztosított. A hivatásos
szolgálati jogviszony egyik sajátossága (a közszféra más foglalkoztatási jogviszonyaihoz
hasonlóan), hogy a , munkabér" (illetmény) összege nem a felek megállapodásán múlik,
hanem törvényben meghatározott. A hivatásos állomány tagjának a törvényben
meghatározott feltételek fennállása esetén a törvényben meghatározott mértékű illetményre
alanyi joga van. A törvényben meghatározott illetmény összegét a jelen esetben kvázi
munkáltatóként fellépő belügyminisztérium nem csökkentheti le önkényesen.
Álláspontom szerint a fent ismertetett törvényellenes BM rendelet nem csupán az
Alaptörvényben meghatározott jogforrási hierarchiába, és ezzel a jogállamiság alkotmányos
elvébe ütközik, hanem több ezer ember törvényben meghatározott illetményhez való jogát is
sérti. Ez pedig — ha ugyan távolról is — de a tulajdonhoz való alkotmányos joggal
összefüggésben is visszásnak tekinthető.
Sajnálatos módon általánosan is elmondható, hogy a munkavállalók érdekérvényesítési
képessége gyenge, a munkavállalói jogok védelme érdekében a legtöbb esetben már eleve
szinte kilátástalan tűnik a hatékony fellépés. Ez a megállapítás a hivatásos állomány
tekintetében hatványozottan igaz, hiszen a jogérvényesítés lehetősége esetükben már
törvényi szinten is szűkre szabott. A militarizált működés pedig, még inkább lehetetlenné teszi
a munkavállalói jogok érvényesítését. Ebből következően a rendvédelmi szerveknél dolgozók
— 3. oldal —
még a többi munkavállalóhoz képest is kiszolgáltatottabbak. Ezért esetükben a törvényben
meghatározott illetmény végrehajtási rendeletben előírt csökkentése különösen
méltánytalannak tekinthető.
Fenti érvekre figyelemmel kérem tisztelt Biztos Urat, vegye fontolóra a BM rendelet
rendvédelmi szervek hivatásos állományának illetményét csökkentő alaptörvény-ellenes
rendelkezése alkotmánybírósági normakontrolljának kezdeményezését.
Budapest, 2015. szeptember 1.
Tisztelettel:
VA
dr. Harangozó Ta
frakcióvezető
az Országgyűlés Hor/uléde mi és rendészeti bizottságának alelnöke