Hszt módosítási javaslat 2016 10.11

A dokumentum tartalma

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/12370. számú
törvényjavaslat

a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról

Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter

Budapest, 2016. október

1

2016. évi … törvény
a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó
szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
és más kapcsolódó törvények módosításáról

1. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

1. §

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 1. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya az önkéntes tartalékos katonákra a rendelkezésre állá s időszakában, a
nyugállományú katonákra, valamint az állomány tagja és a nyugállományú katonák közeli
hozzátartozójára, élettársára, továbbá a honvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítésre
és a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vonatkozó rende lkezések hatálya a szolgálati
viszony megszűnését követően az állomány volt tagjára és közeli hozzátartozóira akkor terjed
ki, ha ezt a törvény elrendeli.”

2. §

A Hjt. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni, ha a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti
rendelkezési állomány időtartama alatt kerül sor az állomány tagja egészségi
alkalmatlanságának megállapítására.”

3. §

A Hjt. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti
rendelkezési állomány időtartama alatt kerül sor az állomány tagja egészségi
alkalmatlanságának megállapítására.”

4. §

(1) A Hjt. 68. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)

„n) ha az egészségi okból katonai szolgálatra való alkalmatlansága megállapítását követően
honvédelmi egészségkárosodási járadékra való jogosultságát állapítják meg,”

(2) A Hjt. 68. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:

(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)

2

„o) ha az egészségi okból katonai szolgálatra való alkalmatlansága megállapítását követően a
honvédségi szervezetnél történő munkaviszony létesítésére tekintettel részére honvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítést állapítanak meg,
p) az a)-o) pontban nevesített eseteken kívül, ha e törvény azt kifejezetten elrendeli.”

5. §

A Hjt. a következő 41/A. alcímmel egészül ki:

„41/A. Honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés és honvédelmi
egészségkárosodási járadék

68/A. § (1) A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében honvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítésre vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékra (a
továbbiakban együtt: egészségkárosodási ellátás) jogosult az állomány tagja vagy volt tagja ,
ha
a) az egészségi állapota miatt katonai szolgálatra vagy szolgálati beosztásának ellátására
alkalmatlanná vált,
b) esetében a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt feltételek megállapíthatóak,
c) a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra vagy a K enytv. szerinti szolgálati járandóságra
nem jogosult,
d) a (4) és (5) bekezdésben vagy a 68/B. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok
nem áll fenn, és
e) a 68/B. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak alapján továbbfoglalkoztatására vagy a 68/C.
§ alapján a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésére kerül sor.
(2) Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy
betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,
a) akit a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során ért, és
b) akinek esetében a baleset, bet egség szolgálati kötelmekkel való összefüggését a 142. § (2)
és (3) bekezdése alapján megállapították,
függetlenül attól, hogy a z állomány tagja, volt tagja hány év tényleges szolgálati viszonyban
töltött idővel rendelkezik.
(3) Ha az egészségi alkalmatlanság nem a (2) bekezdés szerinti szolgálati kötelmekkel
összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult
az, aki legalább tíz év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és akinek az
egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy
annál kevesebb.
(4) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága
bekövetkezésében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a
továbbiakban ezen alcím alkalmazásában : közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza
meg különösen, ha a baleset vagy a betegség az érintett
a) jogellenes magatartásával,
b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével vagy ezek fogyasztásával,
c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti
tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,
d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban
történt jármű vezetésével,
e) önkárosító magatartásával,
f) foglalkozási szabály szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével,

3

g) a foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzés során tanúsított súlyosan gondatlan
magatartásával,
h) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sport, szórakoztató –
szabadidős tevékenység folytatásával
összefüggésben következett be.
(5) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága
megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.
(6) Az állomány tagja a 68/B. § (2) bekezdésében foglalt határidő végéig kérheti az
egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása helyett a szolgálati viszonyának
felmentéssel történő megszüntetését. E határidő elmulasztása jogvesztő.

68/B. § (1) A 68/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a munkáltatói
jogkört gyakorló köteles megvizsgálni, hogy az állomány tagja részére a z e gészségi
állapotának megfelelő szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör felajánlható -e.
Miniszteri rendeletben meghatározott eljárásrend alkalmazásával az állomány tagja részére
felajánlható, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy n em katonai
munkakört kell keresni. Felajánlható meglévő szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör
hiányában új szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör létrehozásával kell biztosítani a
továbbfoglalkoztatás lehetőségét. Az állomány tagja részére c sak olyan nem katonai
munkakör ajánlható fel, amely esetében az új munkavégzési hely eléréséhez szüksé ges idő a
tartózkodási helytől – tömegközlekedés igénybevé telével – nem haladja meg irányonként a
másfél órát, a tíz éven aluli gyermeket nevelő érintett esetében az egy órát.
(2) A honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosultság abban az esetben
állapítható meg, ha az egészségi alkalmatlanság megállapításától számított negyvenöt napon
belül az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként az állomány tagjának
a) szolgálati viszonya a honvédségi szervezeten belül, az 59 . § (2) bekezdés c) pont
szerinti közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyba történő
áthelyezéssel szűnik meg,
b) felajánlott munkavállalói munkakör elfogadásár a tekintettel az érintett honvédségi
szervezetnél munkaviszonyt létesít,
c) szolgálati viszonya a felajánlott másik, egészségi állapotának megfelelő szolgálati
beosztásba helyezésre vagy áthelyezésre tekintettel nem szűnik meg,
és az ennek megfelelően megállapított új illetménye vagy munkabére alacsonyabb az e
törvény szerint megállapított korábbi illetményénél.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alapján megállapított honvédelmi egészségkárosodási kereset-
kiegészítés esetén felmentés helyett a törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának
szolgálati viszonya.
(4) Az állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás , munkakör elfogadásáról vagy
elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásba n nyilatkozik. Ha a z
állomány tagja öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a
felajánlott beosztást , munkakört elutasította volna. Ha az állomány tagja a z (1) bekezdés
szerinti eljárásban felajánlott szolgálati beosztást, munkak ört nem fogadja el,
egészségkárosodási ellátásra nem jogosult, és a szolgálati viszonyát felmentéssel kell
megszüntetni.

68/C. § (1) A 68/B. § szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól a z állomány tagjának
kérelme alapján a Honvéd Vezérkar főnökének előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést,
ha a z állomány tagjának egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése
alapján 40%-os vagy kisebb mértékű. Honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság

4

abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól
mentesítést ad.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a katonai szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására
való alkalmatlanságról sz óló határozat kézhezvételét követ ően benyújtott, a
továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem alapján haladéktalanul felterjeszti
javaslatát a Honvéd Vezérkar főnökének. A Honvéd Vezérkar főnöke t izenöt napon belül
megküldi előterjesztését a miniszternek.
(3) A miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés tárgyában harminc
napon belül indokolt határozatban dönt. A miniszter a döntés során mérlegeli, hogy a
honvédelmi szervezetnél meghatározható-e olyan feladatkör, amelyet az állomány tagja nem
katonai munkakörben egészségi állapota alapján elláthat, valamint azt, ha a z állomány
tagjának egészségi állapota alapján tőle már nem várható el a mindennapos rendelkezésre
állási és munkavégzési kötelezettség. A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.
(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a Honvéd Vezérkar főnöke, akkor a (2 ) bekezdésben
foglaltaktól eltérően a Honvéd Vezérkar főnöke az erre irányuló kérelem benyújtásától
számított tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.
(5) A honvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása esetén felmentés helyett a
törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya.

68/D. § (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét az
egészségkárosodási ellátást megállapító szerv miniszteri rendeletben meghatározott
eljárásrendben hivatalból állapítja meg.
(2) A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság kezdő napjára vonatkozó
részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A z egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintettet
esetlegesen megillető baleseti járadék vagy baleseti táppénz (a továbbiakban ezen alcím
alkalmazásában együtt: baleseti ellátás), rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás összegéről
az egészségkárosodási ellátást megállapító szervet – kérelmére – az ellátást folyósító szerv
tájékoztatja.

68/E. § (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság az egészségkárosodás következő
– az egészségi alkalmatlanság megállapít ására irányuló eljárásban beszerzett, a rehabilitációs
hatóság által megállapított – felülvizsgálati időpontjáig terjedő határozott időtartamra kerül
megállapításra. A rehabilitációs hatóság felülvizsgálatának eredményétől függően az
egészségkárosodási ellátást megállapító szervet az egészségkárosodási ellátásra való
jogosultságot ezt követően minden esetben a rehabilitációs hatóság által meghatározott, az
egészségkárosodás következő felülvizsgálatának időpontjáig terjedő időtartamra hosszabbítja
meg.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a rehabilitációs hatóság a baleseti ellátással,
rehabilitációs ellátással vagy rokkantsági ellátással összefüggésben nem ír elő újabb
kötelezettséget az egészségkárosodás felülvizsgálatára, abban az esetben az
egészségkárosodási ellátásra való jogosultság öt év határozott időtartamra kerül
megállapításra vagy meghosszabbításra.
(3) A z egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbításakor az
egészségkárosodási ellátást megállapító szerv figyelembe veszi
a) a rehabilitációs hatóságnak a megtartott egészségi állapotra vonatkozó megállapítását,
kivéve, ha a ( 2) bekezdésben foglaltak szerint újabb felülvizsgálati kötelezettséget a
rehabilitációs hatóság már nem írt elő,
b) a katonai szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására való alkalmasságot, valamint
c) azt, hogy az egészségkárosodási ellátás megszűnésének okai nem állnak-e fenn.

5

(4) Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság meghosszabbítására – miniszteri rendeletben
meghatározott feltételek teljesülése esetén – több alkalommal is sor kerülhet, mindaddig, amíg
a jogosult a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra jogosulttá válik.

68/F. § (1) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a 68/B. § (2) bekezdése alapján honvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosult komplex minősítése a 68/C. § (1 )
bekezdésében meghatározott értékre változott vagy az alá csökkent, a munkáltatói jogkört
gyakorló előterjesztésére a miniszter felmentést adhat a továbbfoglalkoztatási kötelezettség
alól. A munkáltatói jogkört gyakorló az érintett kérelmére vagy – a honvédelmi
egészségkárosodási kereset -kiegészítésre jogosult beleegyezésével – hivatalból tehet
előterjesztést a miniszternél, a mentesítésre egyebekben a 68/C. § (2) -(5) bekezdése
megfelelően alkal mazandó. Mentesítés esetében a foglalkoztatási jogviszony közös
megegyezéssel történő megszüntetése és a honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés
helyett honvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása érdekében intézkedni kell.
(2) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult
komplex minősítése a 68/C. § (1) bekezdés ében meghatározott érték fölé emelkedett, a
munkáltatói jogkört gyakorló köteles a jogosult továbbfoglalkoztatása érdekében a 68/B. § (1)
bekezdésében foglalt eljárást lefolytatni és továbbfoglalkoztatása esetén a honvédelmi
egészségkárosodási járadék helyett részére honvédelmi egészségkárosodási kereset –
kiegészítést megállapítani.

68/G. § (1) Az egészségkárosodási ellátás számí tási alapja a 68/A. § (2) bekezdése szerinti
esetben az állomány tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző
egy hónapra megillető távolléti díj 100% -ának megfelelő összegnek a részére megállapított
baleseti ellátás, rehabilitáci ós ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett
összege.
(2) Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 68/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az
állomány volt tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy
hónapra megillető távolléti díj összegének
a) tíz év vagy azt meghaladó, de tizenöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő
esetén 65%-ának,
b) tizenöt év vagy azt meghaladó, de húsz évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő
esetén 70%-ának,
c) húsz év vagy azt meghaladó, de huszonöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött
idő esetén 75%-ának,
d) huszonöt évet elérő vagy azt meghaladó szolgálati viszonyban töltött idő esetén 8 0%-
ának
a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes
összegével csökkentett összege.
(3) A z egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a tényleges szolgálati időt
kell figyelembe venni.
(4) A honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés mértéke az (1) vagy (2)
bekezdésben meghatározott összeg és az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik
szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követő, nem rendszeres pótlékok nélkül számíto tt
mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete. Ha az új illetmény vagy munkabér
összege változik, a honvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítés mértékét módosítani
kell. Nem változik a hon védelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés mértéke, ha az új
foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést
követően jogosult részére az egészségügyi szabadság szabályai szerinti illetmény, vagy

6

keresőképtelenség miatt az illetmény vagy munkabér összege helyet t távolléti díj vagy
táppénz kerül folyósításra.
(5) A honvédelmi egészségkárosodási járadék mértéke a z (1) és (2) bekezdésben
meghatározott összeggel egyezik meg.

68/H. § (1) A z egészségkárosodási ellátás 68/G. § szerinti mértékét módosítani kell, ha a
jogosultat megillető baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mértéke
változik.
(2) Ha a honvédelmi illetményalap emelésére kerül sor, az egészségkárosodási ellátás
mértékét is e melni kell. Ebben az esetben a honv édelmi illetménya lap emelkedésének
százalékos mértékével a 68/G. § (1), illetve (2) bekezdés szerinti távolléti díjat is meg kell
emelni és a számításokat ismételten el kell végezni.
(3) Ha a honvédségi szervnél a 68/B. § ( 2) bekezdés e szerint továbbfoglalkoztatott,
honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosultnak a honvédségi szervezettel
fennálló foglalkoztatási jogviszonya a honvédségi szervezet érdekkörében felmerült okból
vagy a honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosult egészségi álla potára
tekintettel megszűnik, részére a továbbiakban honvédelmi egészségkárosodási kereset –
kiegészítés helyett hon védelmi egészségkárosodási járadék ot kell folyósítani , amelynek
mértékét a 68/G. § -ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani . Ha a foglalkoztatási
jogviszony a foglalkoztatott érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a honvédelmi
egészségkárosodási kereset -kiegészítésre jogosultsága megszűnik és honvédelmi
egészségkárosodási járadékra sem válik jogosulttá.
(4) Az egészségkárosodási ellátás fedezetét a mindenkori központi költségvetés biztosítja.

68/I. § (1) Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles
bejelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely
az egészségkárosodási ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti. A z
egészségkárosodási ellátásban részesülő személy közeli hozzátartozója a jogosult halálának
tényét és annak időpontját tizenöt napon belül köteles bejelenteni az ellátást megállapító
szervnek.
(2) A z ellátást megállapító szerv az egészségkárosodási ellátás összegének módosításáról,
valamint a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről hivatalból
dönt.
(3) A jogalap nélkül kifizetett egészségkárosodási ellátás hatvan napon belül , az
előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető a z
állomány tagjától, volt tagjától . Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap
nélkül felvett egészségkárosodási ellátás, ha a nnak alaptalanságáról a z állomány tagja , volt
tagja tudott vagy tudnia kellett volna.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az
általános elévülési időn belül a közeli hozzátartozótól visszakövetelhető a jogalap nélkül
felvett honvédelmi egészségkárosodási ellátás.

68/J. § (1) Megszűnik az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság
a) az egészségkárosodási ellátásra jogosult halálával,
b) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult saját jogú nyugellátásra válik jogosulttá,
c) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult lemond az egészségkárosodási ellátásról,
d) ha a továbbfoglalkoztatott jogosult érdekkörében felmerült okból a foglalkoztatási
jogviszonya megszűnik,

7

e) ha egészségjavulás eredményeként az állomány tagjának egészségi állapota lehetővé
teszi a szolgálati viszony ismételt létesítését és az érintett a részére felajánlott,
képzettségének és végzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el,
f) ha a re habilitációs hatóság szakvéleménye szerint az egészségkárosodási ellátásra
jogosult egészségi állapota eléri a 100 %-ot, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti esetben
meghaladja a 80 %-ot,
g) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult neki felróható okból nem működik közre a
felülvizsgálatban,
h) ha a határozott időtartamra megállapított egészségkárosodási ellátásra való jogosultság
nem kerül meghosszabbításra,
i) ha a z állomány volt tagja másik, a 68/B. § ( 2) bekezdésébe nem tartoz ó
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít,
j) ha a honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosulttal szemben a jogosultság
időtartama alatt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen
szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el.
(2) A honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság akkor is megszűnik, ha a
honvédségi szervezetnél történő továbbfoglalkoztatásra tekintettel a jogosult részére
honvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítést állapítanak meg. A hon védelmi
egészségkárosodási kereset -kiegészítésre jogosultság ak kor is megszűnik, ha a
továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól történő miniszteri mentesítésre tekintettel a jogosult
részére honvédelmi egészségkárosodási járadékot állapítanak meg.
(3) Az egészségkárosodási ellátásra jogosult az egészségkárosodási ellátásra való
jogosultságáról a nnak kezdőnapját követően írásban lemondhat. Lemondás esetén sem
honvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítés, sem honvédelmi egészségkárosodási
járadék újbóli megállapítása nem kérhető.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg a z egészségkárosodási
ellátásra való jogosultság, ha az érintett ismételten szolgálati viszonyt létesít, azonban a
megállapított illetménye kevesebb a 68/H. § (1) bekezdésére tekintettel a honvédelmi
illetményalap emelkedésének százalékos mértékével megemelt, 68/G. § (1), illetve (2)
bekezdése szerinti összegnél. Ebben az esetben a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra
való jogosultság a 68/G. § -ban foglalt számítási szabályok alkalmazásával megállapított
mértékben továbbra is fennáll.
(5) Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az állomány
honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult tagjának az egészségkárosodási ellátásra
való jogosultsága, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXIX. törvény 1. vagy 2.
§-ában, vagy az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 1. § -ában felsorolt szervnél
létesít foglalkoztatási jogviszonyt. Ebben az esetben a honvédelmi egészségkárosodási
járadék helyett részére a 68/G. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű honvédelmi
egészségkárosodási kereset -kiegészítést kell megállapítani. Az egészségkárosodási ellátás
mértékének megállapításához szükséges, az érintett illetményére vagy munkabérére
vonatkozó adatokról az ellátást megállapító szervet, annak kérelmére a foglalkoztató szerv
vezetője tájékoztatja. Az illetmény vagy munkabér mértékének megváltozásáról az
egészségkárosodási ellátásra jogosult köteles tájékoztatni az ellátást megállapító szervet.”

6. §

A Hjt. 238. § (2) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

8

„33. a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, az
ellátásra való jogosultsággal, az ellátás számításával, megállapításával, folyósításával,
visszakövetelésével kapcsolatos részletes szabályokat, az egészségkárosodási ellátásra
jogosultakkal betölthető szolgálati beosztások és munkakörök meghatározásának rendjét ,
valamint kijelölje az ellátás megállapításért és a folyósításért felelős szervet,”

7. §

A Hjt. 131. alcíme a következő 247/N. §-sal egészül ki:

„247/N. § A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megállapításának a
2016. december 31-ét követően megállapított egészségi alkalmatlanság esetén van helye.”

8. §

A Hjt.
a) 73. § (5) és (6) bekezdésében a „b)-n)” szövegrész helyébe a „b)-m) vagy p)” szöveg,
b) 175. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyújtott” szövegrész helyébe a „nyújtott, valamint
a honvédelmi egészségkárosodási” szöveg,
c) 212. § (2) bekezdésében a „b) és h)” szövegrész helyébe a „b), h), n) és o)” szöveg,
d) 215. § (6) bekezdésében az „i)-n)” szövegrész helyébe az „i)-m) vagy p)” szöveg,
e) 225. § (2) bekezdésében a „g)-k)” szövegrész helyébe a „g)-k), n) és o)” szöveg,
f) 233. § (2) bekezdésében a „g)-k)” szövegrész helyébe a „g)-k), n) és o)” szöveg,
g) 247/E. § (2) bekezdésében a „b)-n)” szövegrész helyébe a „b)-m) vagy p)” szöveg
lép.

2. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

9. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § -a a következő (8) bekezdéssel
egészül ki:

„(8) A rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésre és a ren dvédelmi
egészségkárosodási járadékra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszűnését
követően a hivatásos állomány volt tagjára és közeli hozzátartozóira is alkalmazni kell.”

10. §

(1) A Hszt. 82. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya ha)

„e) az egészségi alkalmatlanság megállapítását követően rendvédelmi egészségkárosodási
járadékra jogosultságát állapítják meg,
f) az egészségi alkalmatlanság megállapítását követően a rendvédelmi szervnél történő
munkaviszony létesítésére tekintettel részére rendvédelmi egészségkárosodási kereset-
kiegészítést állapítanak meg.”

9

(2) A Hszt. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony
a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság kezdőnapját megelőző napon , az (1)
bekezdés f) pontja szerinti esetben a rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés
kezdőnapját megelőző napon szűnik meg.”

11. §

A Hszt. a következő 50/A. alcímmel egészül ki:

„50/A. Rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés és rendvédelmi
egészségkárosodási járadék

82/A. § (1) A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében rendvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítésre vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékra (a
továbbiakban együtt: egészségkárosodási ellátás) jogosult a hivatásos állomány tagja vagy
volt tagja, ha
a) az egészségi állapota miatti alkalmatlanság okából a hivatásos szolgálatra
alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,
b) esetében a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt feltételek megállapíthatóak,
c) a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra vagy a Knytv. szerinti szolgálati járandóságra
nem jogosult,
d) a (4) és (5) bekezdésben és a 82/B. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem
áll fenn, és
e) a 82/B. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján továbbfoglalkoztatására vagy a 82/C.
§-a alapján a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésére kerül sor.
(2) Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy
betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,
a) akit a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során ért, és
b) a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését a 257. § (2) és (3) bekezdése
alapján megállapították,
függetlenül attól, hogy a hivatásos állomány tagja, volt tagja hány év tényleges szolgálati
idővel rendelkezik.
(3) Ha az egészségi alkalmatlanság nem a (2) bekezdés szerinti szolgálati kötelmekkel
összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult
az, aki legalább tíz év tényleges szolgálati idővel rendelkezik és akinek az egészségi állapota a
rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb.
(4) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága
bekövetkeztében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a
továbbiakban: közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset
vagy a betegség az érintett
a) jogellenes magatartásával,
b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével vagy ezek fogyasztásával,
c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti
tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,
d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági eng edély nélküli, vagy ittas állapotban
történt jármű vezetésével,
e) önkárosító magatartásával,

10

f) foglalkozási szabály szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével,
g) a foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzés során tanúsított súlyosan gondatlan
magatartásával,
h) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sport, szórakoztató –
szabadidős tevékenység folytatásával
összefüggésben következett be.
(5) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága
megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.
(6) A hivatásos állomány tagja a 82/B. § (2) bekezdésében foglalt határidő végéig kérheti az
egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása helyett a szolgálati viszonyának
felmentéssel történő megszüntetését. E határidő elmulasztása jogvesztő. Ebben az esetben a
felmentésre irányuló eljárásban a 86. § (5)-(7) bekezdését nem kell alkalmazni.

82/B. § (1) A 82/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a rendvédelmi
szerv köteles megvizsgálni, hogy a hivatásos állomány tagja részére a z egészségi állapotának
megfelelő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör felaj ánlható-e. A rendvédelmi
szerv a 86. § (5) bekezdésében és (6) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás rend
megfelelő alkalmazásával köteles a hivatásos állomány tagja részére felajánlható, egészségi
állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem h ivatásos munkakört keresni. A
rendvédelmi szerv felajánlható meglévő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör
hiányában köteles a szolgálati beosztás nem hivatásos munkakörré való átminősítés ével, vagy
új szolgálati beosztás, nem hivatásos munkakör létrehozásával biztosítani a
továbbfoglalkoztatás lehetőségét. A hivatásos állomány tagja részére olyan szolgálati beosztás
vagy nem hivatásos munkakör ajánlható fel, amely esetében az új szolgálatteljesítési vagy
munkavégzési hely eléréséhez szüksé ges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés
igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a hivatásos állomány tíz éven
aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát.
(2) A r endvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosultság abban az esetben
állapítható meg, ha az alkalmatlanság megállapításától számított negyvenöt napon belül az (1)
bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként a hivatásos állomány tagjának
a) szolgálati viszonya a rendvédelmi szerven belül, a 96. § szerinti kormányzati
szolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba
történő áthelyezéssel szűnik meg,
b) felajánlott munkavállalói munkakör elfogadására tekintettel a z érintett a rendvédelmi
szervnél munkaviszonyt létesít,
c) szolgálati viszonya a felajánlott másik, egészségi állapotának megfelelő szolgálati
beosztásba helyezésre vagy áthelyezésre tekintettel nem szűnik meg,
és az ennek megfelelően megállapított új illetménye vagy munkabére alacsonyabb az e
törvény szerint megállapított korábbi illetményénél.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alapján megállapított rendvédelmi egészségkárosodási kereset-
kiegészítés esetén a 86. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felmentés helyett a törvény
erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya.
(4) A hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás , nem hivatásos munkakör
elfogadásáról vagy elutasításáról a felaján lástól számított öt munkanapon belül írásban
nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell
tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást , nem hivatásos munkakört elutasította
volna. Ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti eljárásban felajánlott szolgálati
beosztást, nem hivatásos munkakört nem fogadja el, egészségkárosodási ellátásra nem

11

jogosult, és a szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni. Ebben az esetben a
felmentésre irányuló eljárásban a 86. § (5)-(7) bekezdését nem kell alkalmazni.

82/C. § (1) A 82/B. § szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól a hivatásos állomány
tagjának kérelme alapján az országos parancsnok előterjesztésére a miniszter adhat
mentesítést, ha a hivatásos állomány tagjának az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság
komplex minősítése alapján 40 % -os vagy kisebb mértékű. Rendvédelmi egészségkárosodási
járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási
kötelezettség alól mentesítést ad.
(2) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos szolgálatra alkalmatlanságról szóló határozat
kézhezvételét követően benyújtott, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem
alapján haladéktalanul fel terjeszti javaslatát az országos parancsnoknak. Az országos
parancsnok tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.
(3) A miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés tárgyában harminc
napon belül indokolt határozatban dönt. A miniszter a döntés során mérlegeli, hogy a
rendvédelmi szervnél meghatározható-e olyan feladatkör, amelyet a hivatásos állomány tagja
nem hivatásos munkakörben egészségi állapota alapján elláthat, valamint azt, ha a hivatásos
állomány tagjának egés zségi állapota alapján tőle már nem várható el a mindennapos
rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A döntéssel szemben önálló
jogorvoslatnak nincs helye.
(4) Ha az állományilletékes parancsnok személye egybeesik az országos parancsnokkal, akkor
a (2 ) bekezdésben foglaltaktól eltérően az országos parancsnok az erre irányuló kérelem
benyújtásától számított tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.
(5) A rendvédelmi szerv hivatásos állományának másik, e törvény hatálya alá tar tozó
rendvédelmi szervhez vezényelt tagja esetében az előterjesztést az eredeti rendvédelmi szerv
országos parancsnoka terjeszti fel.
(6) A rendvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása esetén a 86. § (2) bekezdés a)
pontjában foglalt felmentés hel yett a törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány
tagjának szolgálati viszonya.

82/D. § (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét az országos
parancsnok hivatalból állapítja meg. Az eljárás lefolytatásához szüksé ges, jogszabályban
meghatározott iratokat az állományilletékes parancsnok – ha személye nem esik egybe az
országos parancsnokkal – terjeszti fel a 82/B. § ( 2) bekezdésében megjelölt határidő lejártát
követő első munkanapon vagy a miniszter továbbfoglalkozt atási kötelezettség alóli
mentesítést megállapító döntésének kézhezvételét követő napon.
(2) Annak megállapítása érdekében, hogy az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében a
82/A. § (4) bekezdés szerinti közrehatás megállapítható-e, az országos parancsnok az iratok
megérkezésétől számított öt munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot.
(3) Az országos parancsnok a rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésre vagy
rendvédelmi egészségkárosodási járadékr a jogosultságról a Becsületbíróság döntésének
kézhezvételét követő harminc napon belül dönt.
(4) A rendvédelmi szerv hivatásos állományának másik, e törvény hatálya alá tartozó
rendvédelmi szervhez vezényelt tagja esetében a 82/B. § (1) bekezdésében meghatározott
eljárást a fogadó és az eredeti rendvédelmi szerv együtt folytatja le. Az egészségkárosodási
ellátásra jogosultságot minden esetben az eredeti rendvédelmi szerv országos parancsnoka
állapítja meg és az egészségkárosodási ellátást az eredeti rendvédelmi szerv folyósítja.
(5) A rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosultság kezdőnapja a 82/B. §
(2) bekezdése szerinti esetekben
a) a szolgálati viszony áthelyezéssel történő megszüntetését követő nap,

12

b) a szolgálati viszony m unkaviszony létesítésével egyidejűleg történő megszűnése esetén
a munkaviszony létesítésének napja,
c) a másik szolgálati beosztásba helyezés, áthelyezés esetén az a nap, amelytől kezdődően
az új szolgálati beosztást betölti a hivatásos állomány tagja.
(6) A rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság kezdőnapja a rendvédelmi
egészségkárosodási járadékra való jogosultságot megállapító döntés meghozatalát követő
hónap első napja.
(7) A z egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szüksé ges, az érintettet
esetlegesen megillető baleseti járadék vagy baleseti táppénz (a továbbiakban együtt: baleseti
ellátás), rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás összegéről az országos parancsnokot
kérelmére az ellátást folyósító szerv tájékoztatja.

82/E. § (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság az egészségkárosodás következő
– az egészségi alkalmatlanság megállapítására irányuló eljárásban beszerzett, a rehabilitációs
hatóság által megállapított – felülvizsgálati időpontjáig terjedő határozott időtartamra kerül
megállapításra. A rehabilitációs hatóság felülvizsgálatának eredményétől függően az országos
parancsnok az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot ezt követően minden esetben a
rehabilitációs hatóság által meghatározott, az egészségkárosodás következő felülvizsgálatának
időpontjáig terjedő időtartamra hosszabbítja meg.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a rehabilitációs hatósá g a baleseti ellátással,
rehabilitációs ellátással vagy rokkantsági ellátással összefüggésben nem ír elő újabb
kötelezettséget az egészségkárosodás felülvizsgálatára, abban az esetben az
egészségkárosodási ellátásra való jogosultság öt év határozott időtar tamra kerül
megállapításra vagy meghosszabbításra.
(3) A z egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbításakor a rendvédelmi
szerv figyelembe veszi
a) a rehabilitációs hatóságnak a megtartott egészségi állapotra vonatkozó megállapítását,
kivéve, ha a ( 2) bekezdésben foglaltak szerint újabb felülvizsgálati kötelezettséget a
rehabilitációs hatóság már nem írt elő,
b) a szolgálatra alkalmasságot, valamint
c) azt, hogy az egészségkárosodási ellátás megszűnésének okai nem állnak-e fenn.
(4) Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság meghosszabbítására több alkalommal is sor
kerülhet, mindaddig, amíg a jogosult a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra jogosulttá válik.
(5) Az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogvitára e törvénynek a szolg álati panaszra
és a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályai irányadóak , abban az esetben is, ha az
egészségkárosodási ellátásra jogosult szolgálati viszonya már megszűnt.

82/F. § (1) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a 82/B. § (2) bekezdése alapján rendvédelmi
egészségkárosodási kereset -kiegészítésre jogosult komplex minősítése a 82/C. § (1 )
bekezdésében meghatározott értékre változott vagy az alá csökkent, az országos parancsnok
előterjesztésére a miniszter felmentést adhat a továbbfoglalkoztatási kö telezettség alól. Az
országos parancsnok az érintett kérelmére vagy – a rendvédelmi egészségkárosodási kereset –
kiegészítésre jogosult beleegyezésével – hivatalból tehet előterjesztést a miniszternél, a
mentesítésre egyebekben a 82/C. § (2) -(6) bekezdés ét megfelelően alkalmaz ni kell .
Mentesítés esetében a foglalkoztatási jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése
és a rendvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítés helyett rendvédelmi
egészségkárosodási járadék megállapítása érdekében intézkedni kell.
(2) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra
jogosult komplex minősítése a 82/C. § (1) bekezdésében meghatározott érték fölé emelkedett,
a rendvédelmi szerv köteles a jogosult továbbfoglalkoztatása érdekében a 82/B. § (1)

13

bekezdésében foglalt eljárást lefolytatni és továbbfoglalkoztatása esetén a rendvédelmi
egészségkárosodási járadék helyett részére rendvédelmi egészségkárosodási kereset –
kiegészítést megállapítani.

82/G. § (1) Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 82/A. § (2) bekezdése szerinti
esetben a hivatásos állomány tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül
megelőző egy hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető távolléti díj 100 % -ának
megfelelő összegnek a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és
rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.
(2) Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 82/A. § (3) bekezdése szerinti esetben a
hivatásos állomány volt tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül
megelőző egy hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető távolléti díj összegének:
a) tíz év vagy azt meghaladó, de tizenöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő
esetén 65%-ának,
b) tizenöt év vagy azt meghaladó, de húsz évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő
esetén 70%-ának,
c) húsz év vagy azt meghaladó, de huszonöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött
idő esetén 75%-ának,
d) huszonöt évet elérő vagy azt meghaladó szolgálati viszonyban töltött idő esetén 80% –
ának
a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes
összegével csökkentett összege.
(3) A z egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a tényleges szolgálati időt
kell figyelembe venni.
(4) A rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés mértéke az (1) vagy (2)
bekezdésben meghatározott összeg és az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik
szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követő, nem rendszeres pótlékok nélkül számított
mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete. Ha a z új illetmény vagy munkabér
összege változik, a rendvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítés mértékét módosítani
kell. Nem változik a rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés mértéke, ha az új
foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést
követően az egészségügyi szabadság szabályai szerint vagy keresőképtelenség miatt az
illetmény vagy munkabér összege helyett a jogosult részére távolléti díj vagy táppénz kerül
folyósításra.
(5) A rendvéd elmi egészségkárosodási járadék mértéke a z (1) és (2) bekezdésben
meghatározott összeggel egyezik meg.
(6) Az egészségkárosodási ellátást – a 82/H. § (1) és (2) bekezdésben foglalt kivétellel –
annak a rendvédelmi szervnek a központi szerve folyósítja, amely rendvédelmi szerv országos
parancsnoka a rendvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítésre vagy rendvédelmi
egészségkárosodási járadékra jogosultságot megállapította.

82/H. § (1) Ha a rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosultság fennállta
alatt a jogosult valamely más, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervnél létesít
foglalkoztatási jogviszonyt, akkor a rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés
mértékére a 82/G. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell a lkalmazni. Ebben az
esetben az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét követően a rendvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítést az őt foglalkoztató rendvédelmi szerv folyósítja
tovább. Az új foglalkoztató rendvédelmi szervnek a z egészségkárosodási ellátással
kapcsolatos adatokat és az iratok másolatát a rendvédelmi szerv átadja.

14

(2) Ha a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság fennállta alatt a jogosult
valamely más, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervnél foglalkoztatási j ogviszonyt
létesít, akkor rendvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére az országos parancsnok
rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítést állapít meg, amelynek mértékére a 82/G.
§ (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebben az esetben a
foglalkoztatási jogviszony létrejöttét követően a rendvédelmi egészségkárosodási járadékot a
foglalkoztató rendvédelmi szerv folyósítja tovább. A foglalkoztató rendvédelmi szervnek a z
egészségkárosodási ellátással kapcsolatos adatokat és az iratok másolatát a rendvédelmi szerv
átadja.
(3) Ha a továbbfoglalkoztatásra a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
szervnél vagy a terrorizmust elhárító szervnél kerül sor, az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól
eltérően az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos döntések megho zatalára továbbra is az
országos parancsnok jogosult, azzal, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási kereset –
kiegészítést a 82/D. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vagy a terrorizmust elhárító szerv folyósítja.
(4) Az egészségkárosodási ellátás 82/G. § (1)-(5) bekezdése szerinti mértékét módosítani kell,
ha a jogosultat megillető baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás
mértéke változik.
(5) Ha a rendvédelmi il letményalap emelésére kerül sor, az egészségkárosodási ellátás
mértékét is emelni kell. Ebben az esetben a rendvédelmi illetményalap emelkedésének
százalékos mértékével az (1), illetve (2) bekezdés szerinti távolléti díjat is meg kell emelni és
az e § szerinti számításokat ismételten elvégezni.
(6) Ha a rendvédelmi szervnél a 82/B. § ( 2) bekezdés e szerint továbbfoglalkoztatott,
rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosultnak a rendvédelmi szervvel
fennálló foglalkoztatási jogviszonya a ren dvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból vagy
a rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosult egészségi állapotára
tekintettel megszűnik, részére a továbbiakban rendvédelmi egészségkárosodási kereset –
kiegészítés helyett rendvédelmi egészségkárosodási járadék folyósítandó, amelynek mértékét
a 82/G. §ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani. Ha a foglalkoztatási jogviszony a
foglalkoztatott érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a rendvédelmi egészségkárosodási
kereset-kiegészítésre jogosultsága megszűnik és rendvédelmi egészségkárosodási járadékra
sem válik jogosulttá.
(7) Az egészségkárosodási ellátás fedezetét a mindenkori központi költségvetés biztosítja.

82/I. § (1) Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy tizenöt n apon belül köteles
bejelenteni a rendvédelmi szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a z
egészségkárosodási ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti. A z
egészségkárosodási ellátásban részesülő személy közeli hozzátartozója a jog osult halálának
tényét és annak időpontját tizenöt napon belül köteles bejelenteni a rendvédelmi szervnek.
(2) Az országos parancsnok a z egészségkárosodási ellátás összegének módosításáról,
valamint a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről hivatalból
dönt.
(3) A jogalap nélkül kifizetett egészségkárosodási ellátás hatvan napon belül az
előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető a hivatásos
állomány tagjától, volt tagjától . Az általános el évülési időn belül visszakövetelhető a jogalap
nélkül felvett egészségkárosodási ellátás, ha annak alaptalanságáról a hivatásos állomány
tagja, volt tagja tudott vagy tudnia kellett volna.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az
általános elévülési időn belül a közeli hozzátartozótól visszakövetelhető a jogalap nélkül
felvett rendvédelmi egészségkárosodási ellátás.

15

82/J. § (1) Megszűnik az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság
a) az egészségkárosodási ellátásra jogosult halálával,
b) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult saját jogú nyugellátásra válik jogosulttá,
c) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult lemond az egészségkárosodási ellátásról,
d) ha a rendvédelmi szerv által továb bfoglalkoztatott jogosult érdekkörében felmerült
okból a foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, a 82/H. § (1) bekezdése szerinti esetet
kivéve,
e) ha egészségjavulás eredményeként az egészségi állapota lehetővé teszi a szolgálati
viszony ismételt létesítését és az érintett a részére felajánlott, képzettségének és
végzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el,
f) ha a rehabilitációs hatóság szakvéleménye szerint az egészségkárosodási ellátásra
jogosult egészségi állapota eléri a 100 %-ot, a 82/A. § (3) bekezdése szerinti esetben
meghaladja a 80 %-ot,
g) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult neki felróható okból nem működik közre a
felülvizsgálatban,
h) ha a határozott időtartamra megállapított egészségkárosodási ellátásra való jogosultság
nem kerül meghosszabbításra,
i) ha a hivatásos állomány volt tagja másik, a 82/B. § ( 2) bekezdésébe vagy 82/H. § (1)
vagy (2) bekezdésébe nem tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít,
j) ha a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosulttal szemben a jogo sultság
időtartama alatt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen
szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el.
(2) A rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság akkor is megszűnik, ha a
rendvédelmi szervnél történő továbbfoglalkoztatásra tekintettel a jogosult részére rendvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítést állapítanak meg. A rendvédelmi egészségkárosodási
kereset-kiegészítésre jogosultság akkor is megszűnik, ha a továbbfoglalkoztatási kötelezettség
alól történő miniszteri mentesítésre tekintettel a jogosult részére rendvédelmi
egészségkárosodási járadékot állapítanak meg.
(3) Az egészségkárosodási ellátásra jogosult az egészségkárosodási ellátásra való
jogosultságáról a nnak kezdőnapját követően írásban lemondhat. Lemondás esetén sem
rendvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítés, sem rendvédelmi egészségkárosodási
járadék újbóli megállapítása nem kérhető.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg a z egészségkárosodási
ellátásra való jogosultság, ha az érintett ismételten szolgálati viszonyt létesít, azonban a
megállapított illetménye kevesebb a 82/ H. § (5) bekezdésére tekintettel a rendvédelmi
illetményalap emelkedésének százalékos mértékével megemelt, 82/ G. § (1), illetve (2)
bekezdése szerinti távolléti díjnál. Ebben az esetben a rendvédelmi egészségkárosodási
járadékra való jogosultság a 82/ G. § -ban foglalt számítási szabályok alkalmazásával
megállapított mértékben továbbra is fennáll.
(5) Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az egészségkárosodási
ellátásra való jogosultság a annak a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultnak,
aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXIX. törvény 1. vagy 2. § -ában, vagy az
állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 1. § -ában felsorolt szervnél létesít
foglalkoztatási jogviszonyt. Ebben az esetben a rendvédelmi egészségkárosodási járadék
helyett részére a 82/G. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű rendvédelmi
egészségkárosodási kereset -kiegészítést kell megállapítani. A rendvédelmi
egészségkárosodási kereset -kiegészítést a rendvédelmi szerv folyósítja ezt követően is. Az
egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintett illetményére
vagy munkabérére vonatkozó adatokról az országos parancsnokot kérelmére a foglalkoztató

16

szerv vezetője tájékoztatja. Az illetmény vagy munkabér mértékének megválto zásáról az
egészségkárosodási ellátásra jogosult köteles tájékoztatni az országos parancsnokot.

82/K. § (1) A rendvédelmi szerv központi szerve az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos
jogosultság elbírálása, valamint a z egészségkárosodási ellátással kapcsolatos feladatok
ellátása érdekében kezeli a z egészségkárosodási ellátás megállapításához és folyósításához
szükséges adatokat,
a) a jogosultság megállapítása esetén a z egészségkárosodási ellátásra jogosultság
megszűnését követő ötödik év december 31-ig,
b) ha a jogosultság megállapítására nem kerül sor, az erről hozott döntés elleni, a 270. §
(1) bekezdése szerinti keresetindításra nyitva álló határidő leteltét követő harminc
napig, keresetindítás esetén a bíróság döntésének jogerőre emelkedéséig.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt időtartam lejártakor az iratokat a 273. § (3) bekezdése szerint
kezelt személyi anyaggyűjtőben kell elhelyezni és az ott meghatározott időtartamig kezelni.
(3) Az állományilletékes parancsnok jogosult az egészségkárosodási ellátás megállapításához
szükséges adatoknak a központi szervhez történő továbbítására.
(4) Az egészségkárosodási ellátás megállapításakor, valamint megszűnésekor a rendvédelmi
szerv köteles ennek tényéről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósí tó
szervet, valamint a baleseti ellátást folyósító szerveket tizenöt napon belül tájékoztatni.”

12. §

A Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát – az (5) és (6) bekezdésben foglalt
korlátozás figyelembevételével – felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„a) minősítése, pszichikai , fizikai vagy – a 82/A. § -ban foglalt személyi kör kivételével –
egészségi állapota alapján
aa) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, vagy
ab) szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált
és részére a rendvédelmi szervnél megfelelő szolgálati beosztás, munkakör nem biztosítható,”

13. §

A Hszt. 121. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos állomány tagja a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési
fokozatba az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken felül akkor léptethető elő, ha a
magasabb rendfokozathoz előírt re ndfokozati vizsgát teljesí tette vagy a rendfokozati vizsga
teljesítésének kötelezettsége alól mentesült. A rendfokozati vizsga alóli mentességi okokat a
miniszter rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében
közjogi szervezetszabályozó eszközben – állapítja meg, a hivatásos állomány tagjának
rendvédelmi szakmai képesítésére, szolgálati tapasztalatára, valamint korábbi szakmai
életútjára figyelemmel.”

14. §

A Hszt. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

17

„(2) A hivatásos áll omány tagja részére, ha teljesített szolgálata a hat órát meghaladja,
munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn
belül kell kiadni. A hat órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén harminc perc, a tizenké t
órát elérő szolgálatteljesítési idő esetén negyvenöt perc, a huszonnégy órát elérő szolgálat
teljesítése esetén hatvan perc munkaközi szünetet kell biztosítani.”

15. §

A Hszt. 75. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. Készenlét és kiemelt készenlét

141. § (1) A szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezheti arra, hogy a
szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban olyan elérhető –
szolgálati helyen kívüli – helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe
vehető.
(2) Ha a szolgálati érdek vagy rendkívüli eset szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja
kötelezhető arra, hogy az elrendelő által meghatározott , a szolgálatteljesítési hely
közigazgatási határán kívül eső helyen álljon készenlétben (a továbbiakban: kiemelt
készenlét). A kiemelt készenlétet az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie.
A szolgálati feladatok elvégzésének tényleges végrehajtási helye nem határozható meg a
kiemelt készenlét rendelkezésre állási helyeként.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti készenlét időtartama havonként – többhavi
szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén havonkénti átlagban – a kettőszázhatvan órát
nem haladhatja meg.”

16. §

A Hszt. 161. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési helyétől, idejétől és körülményeitől függően,
a miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel a következő pótlékra jogosult:)

„d) a készenléti pót lék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,25% -a, kiemelt
készenlét esetén 1%-a.”

17. §

A Hszt. 175. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A természetbeni ellátás és a hivatásos állomány egyéb, ruházati ellátással kapcsolatos
vásárlásának biztosítása érdekében a rendvédelmi szerv és a ruházatot biztosító szerv jogosult
a hivatásos állomány tagjának az ellátás, vásárlás szempontjából szük séges adatait kezelni. A
ruházati ellátással kapcsolatos adatokat a rendvédelmi szerv és a ruházatot biztosító szerv a
szolgálati viszony megszűnését követő öt évig kezeli.”

18. §

A Hszt. 176. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

18

„(1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként – választása szerint – a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében meghatározott
juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A juttatás éves
összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót
terhelő közterhek megfizetésére is.”

19. §

(1) A Hszt. a következő 225/A. §-sal egészül ki:

„225/A. § (1) A Becsületbíróság az egészségkárosodá si ellátásra való jogosultság
megállapítására irányuló eljárásban a hivatásos állomány tagja közrehatásának kérdésében az
országos parancsnok kezdeményezésére jár el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a Becsületbíróságban negyedik és ötödik tagként
közreműködik a hivatásos szolgálatra alkalmatlanságot megállapító bizottság munkájában
résztvevő orvos, valamint a rendvédelmi szerv személyi állományának egy, humánigazgatási
feladatokat ellátó tagja . A Becsületbíróság a 226. § (1) bekezdése szerint jár el, és írásban
dönt a közrehatás fennállásának kérdésében. A döntést az országos parancsnoknak megküldi,
amely döntés köti az országos parancsnokot . A Becsületbíróság döntése ellen önálló
jogorvoslatnak helye nincs , a Becsületbíróság döntését az egészségkárosodási ellátásra
jogosultság tárgyában hozott országos parancsnoki döntéssel szemben benyújtott szolgálati
panaszban kifogásolhatja az érintett.
(3) A Becsületbíróság a közrehatás kérdésének vizsgálatára irányuló eljárásban jogosult
megismerni a hivatásos állomány tagjának egészségi állapotára vonatkozó adatokat és
megtekinteni az azokat tartalmazó iratokat.”

(2) A Hszt. 227. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az Országgyűlési Őrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a névjegyzéket
a) a tiszthelyettesi és a zászlósi, valamint
b) a tiszti, főtiszti és tábornoki
rendfokozati állománycsoportok vonatkozásában összevontan is vezetheti. Ebben az esetben a
(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően lehetőség szerint az eljárás alá vontt al legalább azonos
rendfokozati állománycsoportba tartozó személyt kell a névjegyzékről a Becsületbíróság
tagjának kijelölni, ennek hiányában más, a névjegyzéken szereplő személy is kijelölhető.”

20. §

A Hszt. 245. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egészségi alkalmatlanság kialakulásával összefüggésben a rendvédelmi szerv
kártérítési felelősségének megállapítása esetén a hivatásos állomány tagját , volt tagját
megillető elmaradt jövedelem mértékének me gállapításakor az egészségkárosodási ellátást is
figyelembe kell venni.”

21. §

A Hszt. 259. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendvédelmi szerv szociális gondoskodásának körébe tartozik)

19

„b) a korábban a rendvédelmi szer v hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjas és
egészségkárosodási ellátásra jogosult, valamint közeli hozzátartozóik,”

22. §

A Hszt. 289. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A tisztjelölt vonatkozásában a 192. § nem alkalmazandó, a fegyelmi jogkör
gyakorlójának személyét miniszteri rendelet határozza meg. A fegyelmi jogkör gyakorlásába
a Rendvédelmi Tagozat, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonható.”

23. §

A Hszt. 341. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a rendvédelmi szervet irányító
miniszterrel egyetértésben, az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az
Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével az egészségkárosodási ellátás
megállapításával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, az egészségkárosodási ellátás
számításának és folyósításának szabályait, továbbá a z egészségkárosodási ellátásra
jogosultakkal betölthető szolgálati beosztások és nem hivatás os munkakörök
meghatározásának rendjét rendeletben állapítsa meg.”

24. §

A Hszt. 352. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A 351. §, a 353. § és a 353/A. § alkalmazásában:)

„g) 2017-es illetménykülönbözet: a korábbi rendszeres díjazás és a 2017-es rendszeres díjazás
közötti emelkedés százalékos mértékben kifejezve,
h) 2017 -es rendszeres díjazás: a c) pont 1 -4. alpontjában felsorolt illetményelemeknek a
hivatásos állomány tagjának besorolása alapján a XIII. Fejezet szerint, 2017. január 1. napján
számított együttes összege.”

25. §

A Hszt. a következő 353/B. §-al egészül ki:

„353/B. § (1) 2017. január 1 -je és december 31 -e között a hivatásos állomány tagjának
illetményére a XIII. Fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedésében megállapítja azt az
illetményt – az alapilletmény és az azon kívüli egyéb illetményelemek szerinti bontásban –,
amelyre a hivatásos állomány tagja 2017. január 1 -jétől jogosult. A hivatás os állomány tagja
részére – amennyiben szolgálati viszonya nem módosul – 2017. január 1-je és 2017. december
31-e között a 2017. január 1. napjával megállapított alapilletményt kell folyósítani.
(3) 2017. január 1-jén a hivatásos állomány tagja részére a ( 4)-(6) bekezdésben meghatározott
szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a
korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 40%-ot.

20

(4) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek a 2017-es rendszeres díjazása nem éri el a
részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, az továbbra is a 351. § (3)
bekezdése alapján megállapított illetményre jogosult. Az így megállapított illetmény és a
2017-es rendszeres díjazás összege közötti különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani.
(5) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek a 2017 -es rendszeres díjazásának összege
eléri vagy meghaladja a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, de a
2017-es illetménykülönbözet nem haladja meg a 40%-ot, a 2017-es rendszeres díjazás szerinti
illetményt kell folyósítani.
(6) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek az esetében a 2017 -es
illetménykülönbözet meghaladja a 40% -ot, a 154. § (2) bekezdése szerinti alapilletmény
helyett olyan mértékű alapilletményt kell folyósítani, ami a korábbi rendszeres díjazáshoz
40%-os mértékű emelkedést eredményez.
(7) Az e törvény szerinti, alapilletményen kívüli más illetményelemekre a hivatásos állomány
tagja e törvény szerinti mértékben jogosult.
(8) A (4) bekezdés szerinti korrekciós díjat a hivatásos állomány azon tagjának lehet csak
megállapítani, aki a 353. § (6) bekezdése alapján 2015. július 1. és 2015. december 31. között
kompenzációs díjra volt jogosult, és a korrekciós díj mértéke nem haladhatja meg a korábbi
kompenzációs díj mértékét.”

26. §

A Hszt. a következő 353/C. §-sal egészül ki:

„353/C. § (1) A hivatásos állomány azon tagjának, aki 2015. június 30 -án olyan szolgálati
beosztást töltött be, amelyben az 1996. évi XLIII. törvény 254. § (2) bekezdés b) pont 5.
alpontja szerinti tűzszerészpótlék megállapítására jogosító tevékenység a sz olgálati feladatok
közé tartozott – amennyiben továbbra is olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben ilyen
szolgálati feladatokat lát el –, a 2017. évre a 353/B. § alapján megállapított illetményt úgy kell
kiszámítani, hogy a korábbi rendszeres díjazás összegében a 352. § b) pontjában felsoroltakon
túl a 2015. első hat hónapjában teljesített tűzszerészpótlékra jogosító tevékenység alapján
részére megállapított tűzszerészpótlék egy hónapra kiszámított átlagát is figyelembe kell
venni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírás alapján a 353/B. §-ban szereplő
a) korábbi rendszeres díjazás,
b) a 351. § (3) bekezdése szerinti illetmény – 353. § -ban szereplő számítások ismételt
elvégzésével –,
c) a 2017-es illetménykülönbözet
korrigált mértéke alapján kell a 2017. évre szóló illetményt megállapítani.
(3) Az e §-ban foglalt rendelkezés nem érinti a 2017. január 1-jét megelőzően megállapított és
folyósított illetmény mértékét, a hivatásos állomány tagjának illetménye azonban ezen
rendelkezések alkalmazásával nem csökk enhet a 2016. december 31 -én érvényes illetmény
alá.”

27. §

A Hszt. a következő 365. §-sal egészül ki:

„365. § (1) Egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapításának a 2017. január 1 -jét
követően megállapított egészségi alkalmatlanság esetén van helye.

21

(2) Ha az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapításakor a jogosult a 353 -355. §
szerinti átmeneti rendelkezések alapján még nem az e törvény XIII. Fejezete szerinti
illetményre jogosult, a 2019. január 1 -ig bekövetkező általános illetmé nyfejlesztés során a
82/G. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti számítási alapot az illetményfejlesztés szabályainak
megfelelő alkalmazásával ismételten meg kell állapítani és az egészségkárosodási ellátás
mértékét ennek megfelelően emelni kell, mindaddig, am íg az illetményfejlesztés szabályai
szerint az egészségkárosodási ellátás megállapítását megelőző illetménye el nem éri az e
törvény XIII. Fejezete szerinti mértéket.”

28. §

A Hszt.
a) 30. §-ában a „vagy – a bankkártya kivételével – készpénzt helyettesítő eszközt” szövegrész
helyébe a „vagy – a bankkártya kivételével – a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközt”,
b) 36. § (2) bekezdésében a „megelőző tíz évig” szövegrész helyébe a „megelőző tíz évig,
egészségkárosodási ellátásra jogosult esetében a hivatásos szolgálat felső korhatáráig”,
c) 82. § (1) bekezdés d) pontjában a „nevezték ki.” szövegrész helyébe a „nevezték ki, vagy”,
d) 125. § (3) bekezdésében a „rendfokozati vizsgát utólag” szövegrész helyébe a
„rendfokozati vizsgát – ha a rendfokozati vizsga teljesítésének kötelezettsége alól nem
mentesült – utólag”,
e) 267. § (3) bekezdésében a „munkáltatói intézkedéssel szemben” s zövegrész helyébe a
„munkáltatói intézkedéssel, továbbá az országos parancsnoknak az egészségkárosodási
ellátásra jogosultsággal kapcsolatosan meghozott döntésével szemben”,
f) 341. § (1) bekezdés 5. pontjában a „készpénzt helyettesítő eszköz” szövegész he lyébe az „a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz”,
g) 341. § (1) bekezdés 18. pont a) alpontjában a „részletes szabályokat” szövegrész helyébe a
„részletes szabályokat, valamint a ren dfokozati vizsga teljesítésének kötelezettsége alóli
mentességek eseteit”,
h) 352. § nyitó szövegrészében az „ , a 353. § és a 353/A. §” szövegrész helyébe az „ és a
353-353/C. §”,
i) 355. § (2) bekezdésében a „35%-kal” szövegrész helyébe a „40%-kal”
szöveg lép.

29. §

Hatályát veszti a Hszt.
a) 82. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy”,
b) 340. § 7. pontjában az „a diplomáciai és”
szövegrész.

3. Kapcsolódó törvények módosítása

30. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 77/A. § -sal
egészül ki:

22

„77/A. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt
feltételekkel és korlátozásokkal a közalkalmazott is részt vehet és a kormányti sztviselőkkel
azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.”

31. §

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.) 22. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál)

„f) a rendvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási
járadék, a honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés vagy a honvédelmi
egészségkárosodási járadék összegét,
g) a rehabilitációs járadék összegét, valamint”

(– a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül – csak akkor kell figyelembe venni, ha az
az igénylőre kedvezőbb.)

(2) A Tny. 22. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál)

„h) az a)–f) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó
jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet”

(– a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül – csak akkor kell figyelembe venni, ha az
az igénylőre kedvezőbb.)

(3) A Tny. 38. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)

„l) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék vagy a honvédelmi egészségkárosodási járadék
folyósításának időtartamát.”

32. §

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény X. Fejezete a
következő 81/B. §-sal egészül ki:

„81/B. § (1) Ha a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy rendvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosult pénzbeli baleseti ellátásra is jogosult, ennek
tényéről, továbbá a baleseti ellátás mértékének változásáról, meg szűnéséről és
megszüntetéséről az ellátást folyósító szerv 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi
egészségkárosodási járadékra vagy rendvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítésre
jogosultságot megállapító rendvédelmi feladatokat ellátó szervet. Az ellátást folyósító szerv a
rendvédelmi feladatokat ellátó szerv erre irányuló tájékoztatása alapján szerez tudomást arról,
hogy kinek a részére állapítottak meg rendvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy

23

rendvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások
megszűntek.
(2) Ha a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy honvédelmi egészségkárosodási
kereset-kiegészítésre jogosult pénzbeli baleseti ellátásra is jogosult, ennek tényéről, továbbá a
baleseti ellátás mértéké nek változásáról, megszűnéséről és megszüntetéséről az ellátást
folyósító szerv 15 napon belül tájékoztatja a honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy
honvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítést folyósító szervet. Az ellátást folyósító
szerv a h onvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási
kereset-kiegészítést folyósító szerv erre irányuló tájékoztatása alapján szerez tudomást arról,
hogy kinek a részére állapítottak meg honvédelmi egészségkárosodási járadékot, vagy
honvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások
megszűntek.”

33. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény 6. alcíme a következő 21/C. §-sal egészül ki:

„21/C. § (1) Ha a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy rendvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosult
a) rehabilitációs ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, ennek tényéről, továbbá a
rehabilitációs ellátás mértékének v áltozásáról, folyósításának felfüggesztéséről,
ismételt megállapításáról, megszűnéséről és megszüntetéséről,
b) rokkantsági ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, ennek tényéről, továbbá a
rokkantási ellátás mértékének változásáról, megszűnéséről és megszüntetéséről
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból 15 napon
belül tájékoztatja a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy rendvédelmi
egészségkárosodási kereset -kiegészítésre jogosultságot megállapító rendvédelmi feladatokat
ellátó szervet.
(2) Az ellátást folyósító szerv a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv erre irányuló
tájékoztatása alapján szerez tudomást arról, hogy kinek a részére állapítottak meg
rendvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy rendvédelmi e gészségkárosodási kereset –
kiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások megszűntek.
(3) Ha a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy honvédelmi egészségkárosodási
kereset-kiegészítésre jogosult az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott ellátásra
jogosult vagy jogosulttá válik, vagy az ott meghatározott körülmények valamelyike
bekövetkezik, akkor ezen tényekről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait
folyósító szerv hivatalból 15 napon belül tájékoztatj a a honvédelmi egészségkárosodási
járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítést folyósító szervet.
(4) Az ellátást folyósító szerv a honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi
egészségkárosodási kereset -kiegészítést megálla pító szerv tájékoztatása alapján szerez
tudomást arról, hogy kinek a részére állapítottak meg honvédelmi egészségkárosodási
járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítést, továbbá arról, ha ezen
ellátások megszűntek.”

34. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (1) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:

24

„(1) A kormánytisztviselő cafetéria -juttatásként – választása szerint – a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt
juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a Kormány által
meghatározott rendben jogosult. A kormánytisztviselőt megillető cafetéria -juttatás éves
összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafetéria -juttatás éves
összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót
terhelő közterhek megfizetésére is.”

35. §

(1) A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével
kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban:
Haktv.) a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A honvédelmi egés zségkárosodási ellátást megállapító szerv a honvédelmi
egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogosultság elbírálása, valamint a honvédelmi
egészségkárosodási ellátással kapcsolatos feladatok ellátása céljából kezeli a honvédelmi
egészségkárosodási ellátásban részesülő személy 15. melléklet szerinti adatait.
(2) A honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos nyilvántartásba betekinthetnek a
honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos döntés előkészítése , meghozatala,
végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából:
a) a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a miniszter által vezetett
minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,
b) a Honvédség központi személyügyi szerve,
c) a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve,
d) a honvédségi szervezet saját állománya vonatkozásában a honvédségi szervezet
személyügyi szerve,
e) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,
f) a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,
g) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv.
(3) Az adatkezelés
a) a jogosultság megállapítása esetén a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való
jogosultság megszűnését követő ötödik év december 31-ig,
b) abban az esetben, ha a jogosultság megállapítására nem kerül sor, az erről hozott döntés
elleni, a Hjt. 186. § (1) bekezdése szerinti keresetindításra nyitva álló határidő leteltét
követő harminc napig, keresetindítás esetén a bíróság döntésének jogerőre emelkedéséig
tart.
(4) A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításakor, valamint megszűnésekor a
honvédelmi egészségkárosodási ellátást megállapító szerv köteles ennek tényéről a
megváltozott munkaképességű sze mélyek ellátásait folyósító szervet, valamint a baleseti
ellátást folyósító szerveket és a nyugdíjigazgatási szerveket tizenöt napon belül tájékoztatni.”

(2) A Haktv. az 1. melléklet szerinti 15. melléklettel egészül ki.

(3) A Haktv. 11. § (1) bekezdés a) pontjában a „ honvédelemért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.

4. Záró rendelkezések

25

36. §

Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba.

26

1. melléklet a 2016. évi … törvényhez

„15. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A honvédelmi egészségkárosodási ellátással összefüggésben kezelhető adatok

a) személyi adatok:
aa) születési vezetéknév és utónév, családi vezetéknév és utónév,
ab) arcképmás, saját kezű aláírás minta,
ac) születési idő, hely,
ad) anyja születési családi utóneve(i) és utóneve(i),
ae) személyi azonosító,
af) lakóhely, tartózkodási hely, levelezési cím, telefonszám, elektronikus elérhetőség,
ag) adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel,
ah) a személyazonosító okmány száma, érvényességi ideje,
b) szolgálati viszony alatti beosztásokkal , a szolgálati idővel, a távolléti díjjal kapcsolatos
adatok,
c) szolgálati kötelmekkel összefüggő balesettel, betegséggel kapcsolatos adatok,
d) az ellátás megállapításával összefüggő egészségügyi adatok,
e) a nyugellátásra és a társadalombiztosítási jogosultságra vonatkozó adatok:
ea) a társadalombiztosítási jogosultságot igazoló adatok,
eb) a társadalombiztosítási ellátások adatai,
f) az ellátással összefüggő foglalkozási adatok:
fa) foglalkoztató neve, címe, adószáma,
fb) munkabér vagy illetmény,
fc) munkaidő mértéke,
g) az elhalálozás ideje,
h) a visszaköveteléssel érintett közeli hozzátartozók neve és lakcíme,
i) a honvédelmi egészségkárosodási ellátás folyósítási adatai,
j) a honvédelmi egészségkárosodási ellátás a való jogosultságot kizáró vagy megszüntető
okokra vonatkozó adatok.”

27

INDOKOLÁS

Általános indokolás

I. Az Országgyűlés elfogadta a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényt (a továbbiakban:
Hszt.). 2015. július 1 -jén az új szolgálati törvény hatálybalépésével történelmi léptékű
változás következett be a rendvédelem hivat ásos állományú tagjainak életében. Hosszú évek
várakozását követően, az új törvény 2002 óta nem látott mértékű illetményemeléssel jelentős
változást hozott a mintegy 60000 fős hivatásos állomány anyagi megbecsülése terén, amely
mellett egy új elveken nyugvó előmeneteli rendszer is bevezetésre került. A bérfejlesztés több
lépcsős, ennek első üteme valósult meg 2015. július 1 -jével. Az új előmeneteli rendszer
szerinti besorolással és szükség szerint további, egyéni korrekciós intézkedéssel a hivatásos
állomány valamennyi tagja részére állomány -kategóriánként differenciált mértékű 30, 25,
illetve 15 % -os illetményemelés került biztosításra, amelyet az elkövetkező négy évben
további, átlagosan 5 -5 %-os béremelés fog követni. A Hszt. módosításának egyik fő célja a
2017. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak meghatározása.

II. Az új ellátási rendszer, a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás a rendvédelmi életpálya
során bekövetkező rendkívüli események, élethelyzetek – baleset vagy betegségek miatti,
hivatásos szolgálatra, illetve adott szolgálati beosztásra való egészségügyi alkalmatlanság –
hatékony kezelését szolgálja. Emellett a z ellátási rendszer az állomány egzisztenciális
biztonságát is erősítheti a nyugdíjjogosultság eléréséig. A speciális rend védelmi ellátási
rendszer kidolgozását alapvetően az indokolja, hogy a hivatásos szolgálat önhibán kívüli,
kényszerű elhagyása a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségének megszüntetése óta
fokozott – különösen az életkor előrehaladtával – jelentős eg zisztenciális bizonytalanságot
okoz a személyi állomány körében. Egy esetleges szolgálati baleset vagy önhibán kívüli
betegség miatti egészségügyi alkalmatlanság megállapítása hosszú távú és nagyon jelentős
jövedelem csökkenéssel járhat, különösen akkor, h a semmilyen ellátásra, vagy csak baleseti,
illetve rehabilitációs ellátásra válik jogosulttá az érintett.

Az új ellátási rendszerre vonatkozó javaslat elkészítése során figyelemmel kell lenni a
megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó szabályozás ra, különös tekintettel az
ellátási jogosultságokra és összegekre. A megváltozott munkaképességű személyek
ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint
megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, aki:
– a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb
mértékű egészségi állapotú,
– a kérelem benyújtását megelőzően a törvényben meghatározott időtartamon belül
meghatározott ideig biztosított volt,
– keresőtevékenységet nem végez,
– rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól
függően az ellátás típusai:
– rehabilitációs ellátás, vagy
– rokkantsági ellátás.

28

A hivatásos szolgálat önhibán kívüli, kényszerű elhagyása miatti jelentős egzisztenciális
bizonytalanság kezelése érdekében a javaslatban szereplő szabályozás célja a hivatásos
állományú korábbi jövedelmének pótlása.

A javaslat az érintett személyi kör r észére elsősorban továbbfoglalkoztatást ír elő, részükre a
foglalkoztatási jogviszony mellett, annak kiegészítéseként rendvédelmi egészségkárosodási
kereset-kiegészítés folyósítására kerül sor, ha ennek feltételei fennállnak. Amennyiben az
érintett egészsé gi állapota miatt nem lehetséges a továbbfoglalkoztatás, akkor miniszteri
mentesítés alapján rendvédelmi egészségkárosodási járadékra válik jogosulttá.

A rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás megállapításához szükséges
egészségkárosodás mértékének meghatározása orvosszakmai kérdés . A rehabilitációs hatóság
vizsgálatának eredménye köti a hivatásos állományúak egészségi alkalmatlanságát vizsgáló
eljárásban (a továbbiakban: FÜV eljárás) eljáró FÜV Bizottságot.

További cél a foglalkoztatás biztos ítása, amennyiben azt az érintett egészségi állapota
lehetővé teszi. Ennek érdekében a rendvédelmi szerv kötelessége, hogy az egészségi
állapotának megfelelő álláshelyet keressen az érintett részére (állás -felajánlási szakasz). A
Hszt. általános munkakör -felajánlási szabályaihoz képest [Hszt. 86. § (5) bek.] annyiban
szigorúbb a szabályozás, hogy a rendvédelmi szerv kötelezettsége, hogy biztosítsa a
foglalkoztatást a civil munkakörré átminősítéssel, illetve, ha szükséges, akkor új státusz
létrehozásával. Hangsúlyozni szükséges, hogy a felajánlott állás elfogadása kötelező , illetve
amennyiben a felajánlott munkakört a hivatásos állomány tagja nem fogadja el, abban az
esetben ellátásra nem lesz jogosult, utóbbi esetben a felmentés szabályai szerint kell eljárni.

III. A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás alapelveivel egyező honvédelmi
egészségkárosodási ellátás szabályai kerülnek beépítésre a honvédek jogállásáról szóló
2012. évi CCV. törvénybe. Eltéréseket a javaslat csak a két jogviszony sajátos
jogintézményeire tekintettel tartalmaz.

29

Részletes indokolás

az 1. §-hoz
A javaslat kiterjeszti a Hjt. személyi hatályát annak érdekében, hogy a honvédelmi
egészségkárosodási járadékra és honvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítésre ( a
továbbiakban együtt: honvédelmi egészségkárosodási ellátás) vonatkozó, a Hjt. rendszerében
elhelyezett szabályozás a már nem az állomány tagjának minősülő egykori hivatásos és
szerződéses katonára is alkalmazható legyen, ha honvédelmi egészségkárosodási el látásban
részesül. A közeli hozzátartozók beépítése azért szükséges, mert a javaslat az ellátásban
részesülő halála esetén ennek ténye és időpontja tekintetében bejelentési kötelezettséget ír elő.

a 2-3. §-hoz
A javaslat a nyugdíj előtti rendelkezési állo mányra vonatkozó előírásokat pontosítja a
honvédelmi egészségkárosodási ellátással összefüggésben.

a 4. §-hoz
Az egészségi ok miatt alkalmatlan személyek esetében a Hjt. hatályos szabályától eltérően
nem az állomány tagjának felmentésre kerül sor, hanem a szolgálati viszony az ellátás
megállapításával a törvény erejénél fogva szűnik meg vagy a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja
alapján más (kormányzati szolgálati, közalkalmazotti) jogviszonyba történő áthelyezéssel. A
javaslat a szolgálati jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnésének eseteit bővíti:
– egyrészt, amikor nem kerül sor továbbfoglalkoztatásra, miniszteri mentesítés alapján,
– másrészt, amikor a honvédségi szervezetnél munkaviszony létesítésére kerül sor.

az 5. §-hoz

új 68/A. §
A javaslat rögzíti egyrészt a honvédelmi egészségkárosodási ellátás célját, azaz a korábban
elért jövedelem pótlása, másrészt meghatározza az ellátásra való jogosultság együttes
feltételeit.

A jogosultsági feltételek alapvetően két esetkör szerint kerülnek meghatározásra:

a) Amikor a baleset, betegség a szolgálati kötelmekkel összefügg és az a tényleges
szolgálatellátás során érte az állomány tagját, ebben az esetben enyhébb feltételek kerülnének
meghatározásra, tekintettel arra, hogy a szolgálat érdekében következett be az
egészségkárosodás. Ekkor a tényleges szolgálati viszony időtartamára tekintet nélkül nyílik
meg a jogosultság, azaz ekkor az ellátásra való jogosultság nincs kötve a tényleges szolgálati
viszony időtartamához.
b) Amikor a baleset, betegs ég szolgálati kötelmekkel összefüggése nem állapítható meg,
ebben az esetben szigorúbb feltételekkel állapítható meg az ellátásra való jogosultság.

A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra az jogosult:
– aki egészségi állapota alapján katonai szolgálatr a vagy a szolgálati beosztásának
ellátására alkalmatlanná vált (hangsúlyozandó, hogy a pusztán pszichikai és fizikai
alkalmatlanság nem tartozik ide, az egészségügyi alkalmatlanságnak mindenképpen fenn kell
állnia);
– akinek az egészségi alkalmatlansága a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre
vagy betegségre vezethető vissza és ténylegesen a szolgálatellátás során érte a baleset, sérülés,
függetlenül attól, hogy hány év szolgálati idővel rendelkezik, vagy akinek az egészségi

30

alkalmatlansága a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre nem vezethető
vissza, de rendelkezik 10 év tényleges szolgálati idővel és a rehabilitációs hatóság által
megállapított egészségi állapota legfeljebb 80 % -os mértékű (azaz az egészségkárosodás
mértéke legalább 20%-os mértékű);
– aki nem jogosult saját jogú nyugellátásra vagy szolgálati járandóságra;
– aki nincs nyugdíj előtti rendelkezési állományban;
– akinél nem állapítható meg az önhiba (a közrehatás), vagyis az, hogy a hivatásos
állomány a baleset, bete gség bekövetkeztében, kialakulásában szándékosan vagy súlyosan
gondatlanul közrehatott. A javaslat tartalmazza a közrehatás megállapítását megalapozó
okokat; a felsorolás azonban nem taxatív.

A javaslat rögzíti, hogy az állomány tagjának joga van nyilatk ozni arról, hogy az ellátás
megállapítása helyett a felmentését kéri. Felmentés esetén felmentési idő, végkielégítés jár
neki, előfordulhat olyan élethelyzet, hogy az egyébként ellátásra jogosult saját elhatározásából
úgy dönt, hogy nem kíván élni az ellát ás lehetőségével. Erre a 65/B. § -ban szabályozott állás-
felajánlási szakasz végéig van lehetősége.

új 68/B. §
E § elsődleges kötelezettségként rögzíti, hogy a honvédségi szervezet köteles az érintett
egészségi állapotának megfelelő másik szolgálati beoszt ást vagy nem katonai munkakört
találni. Ehhez köteles megvizsgálni a felajánlható állásokat, különös tekintettel az érintett
személy egészségi állapotára. Ennek hiányában köteles biztosítani a továbbfoglalkoztatást
nem katonai munkakörré átminősítéssel, illetve, ha szükséges, akkor új státusz létrehozásával.
A felajánlható munkakör vagy szolgálati beosztás esetén követelményként tartalmazza a
javaslat, hogy a munkavégzés helye és a tartózkodási hely közötti tömegközlekedés
igénybevételével nem haladhatja me g irányonként a másfél órát, tíz éven aluli gyermek
nevelése esetén az egy órát.

Ez a szakasz egy 45 napos állás -felajánlási szakasz. Ezen időtartam alatt az érintett még
hivatásos szolgálati jogviszonyban áll, illetményét az eredeti szolgálati beosztása határozza
meg, azzal a kitétellel, hogy a gyakorlatban ebben az időszakban (hiszen az az egészségi
alkalmatlanság megállapítását követő időszak), nyilvánvalóan egészségügyi szabadságon van,
így az egészségügyi szabadság idejére a Hjt. 68. alcímében foglalt szabályoknak megfelelő
díjazásra jogosult.

Figyelemmel arra, hogy a szabályozás célja a továbbfoglalkoztatás biztosítása, ezért
főszabályként honvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítés megállapítására kerülhet
sor, amennyiben a munkakört elfogadja az érintett. Miniszteri mentesítés esetén nem kerül sor
továbbfoglalkoztatásra, ekkor honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósítására kerül sor.

Ha a felajánlott beosztást, nem katonai munkakört elfogadja az érintett, akkor
– az állomány tag ja kormányzati szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba kerül, és a
Hszt. jelenleg hatályos szabályainak megfelelően áthelyezéssel szűnik meg a szolgálati
viszonya,
– az állomány tagja munkajogviszonyt létesít és a szolgálat i viszonya a törvény erejénél
fogva szűnik meg, vagy
– másik szolgálati beosztásba helyezés esetén a szolgálati viszonya fennmarad.

Figyelemmel arra, hogy a honvédelmi egészségkárosodási ellátás célja a korábbi jövedelem
pótlása, ha esetlegesen alacsonyabb mértékű a nem katonai munka körhöz, új szolgálati

31

beosztáshoz tartozó illetmény, akkor a korábbi illetmény és a nem katonai munkakörhöz, új
szolgálati beosztáshoz tartozó illetmény különbözetét kapja meg honvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítésként.

Ha az állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást, nem katonai munkakört nem fogadja
el, abban az esetben az általános szabályok szerint a felmentésre vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni.

új 68/C. §
A javaslat megfogalmaz egy mentesítési szabályt: a munkakör -felajánlástól a miniszter
felmentést adhat az érintett kérelmére, és ez alapján a Honvéd Vezérkar főnökének
előterjesztésére, ha az érintett egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése
alapján 40%-os, vagy kisebb mértékű.

A javaslat tartalmazza a mentesítés eljárási szabályait és a miniszteri döntés szempontjait.

új 68/D. §
A javaslat tartalmazza, hogy az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak
mértékét a honvédelmi egészségkárosodási ellátást meg állapító szerv eljárását, a honvédelmi
egészségkárosodási ellátásra való jogosultság kezdő napjára vonatkozó részletes szabályokat
miniszteri rendelet állapítja meg. A honvédelmi egészségkárosodási ellátás mértékét
befolyásoló olyan társadalombiztosítási ellátásokat, mint baleseti ellátás, rokkantsági ellátás
és rehabilitációs ellátás, folyósító szerveknek az ellátás összegéről tájékoztatási
kötelezettséget állapít meg az ellátást megállapító szerv felé.

új 68/E. §
A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítása határozott időre szól, igazodva a
rehabilitációs hatóság által megadott felülvizsgálati időponthoz (ez orvos -szakmai kérdés, a
rehabilitációs hatóság határozatában meghatározza ezt). A szabályozás eltér attól függően,
hogy a rehabilitációs hatóság állapított-e meg további felülvizsgálati időpontot:
– ha igen, akkor ennek időtartamáig kerül sor a meghosszabbításra.
– ha a rehabilitációs hatóság nem írt elő újabb felülvizsgálati időpontot, akkor 5 év
határozott ideig tartó meghosszabbításra kerül sor.
A jogosultság végső határideje a saját jogú nyugellátásra jogosultság időpontja.

új 68/F. §
A § rendelkezik az egészségromlás azon esetköréről, amikor a honvédelmi
egészségkárosodási kereset -kiegészítés megállapítását követően, felülvizsgálat
eredményeként kerül megállapításra, hogy a jogosult egészségi állapota 40 % alá csökkent.
Ekkor a munkáltatói jogkört gyakorló hivatalból vagy az érintett kérelmére a miniszter nél a
mentesítésre irányuló eljárást kezdeményez annak érdekében, hogy a foglalkoztatási
jogviszony megszüntetésre kerülhessen. Ezzel olyan helyzetbe kerülhet az érintett, mint
akinél már az eredeti eljárásban lehetőség volt a foglalkoztatási kötelezettség től eltekintésre.
Ilyen esetben honvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítására kell
intézkedni.Amennyiben az érintett egészségi állapota 40 % fölé emelkedett, akkor
állásfelajánlási kötelezettség keletkezik, és a honvédelmi egészségkárosodási járadé k helyett
honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés megállapítása iránt kell intézkedni.

új 68/G. §

32

A javaslat a honvédelmi egészségkárosodási ellátás mértékére vonatkozóan tartalmaz
rendelkezéseket. Az ellátás mértéke tekintetében a korábbi illetményt (egy hónapra eső
távolléti díj) kell figyelembe venni, az alábbiak szerint:

ha továbbfoglalkoztatásra kerül
sor (68/B. § (2) bekezdés)
ha továbbfoglalkoztatásra
nem kerül sor (68/B. § (3)
bekezdés)
szolgálattal összefüggő,
szolgálatellátás során
keletkezett (68/A. § (2)
bekezdés)
a korábbi távolléti díj 100 % –
ához viszonyítva az új illetmény
különbözete (az egyéb ellátások
levonásával)
a korábbi távolléti díj 100 % –
ának megfelelő összeg (az
egyéb ellátások levonásával)
szolgálattal nem
összefüggő, (68/A. § (3)
bekezdés)
a korábbi távolléti díj 65 -80 %-
ához viszonyítva az új illetmény
különbözete (az egyéb ellátások
levonásával)
a korábbi távolléti díj 65 -80
%-ának megfelelő összeg (az
egyéb ellátások levonásával)

A szolgálattal nem összefüggő esetkörben sávosan alakul a honvédelmi egészségkárosodási
ellátás mértékének összege, a szolgálati időtől függően.

A javaslat rendelkezést tartalmaz arra az esetre is, amikor továbbfoglalkoztatásra kerül sor,
ilyenkor a nem katonai munkakör vagy az egészségi állapotnak megfelelő szolgálati beosztás
és a korábbi szolgálati illetmény különbözete kerül kereset -kiegészítésként megállapításra és
folyósításra.

A honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés mértéke nem változik abban az esetben,
ha a továbbfoglalkoztatott személy – foglalkoztatási viszonyára tekintettel – táppénzt vagy
egészségügyi szabadság miatt távolléti díjat kap.

új 68/H. §
A javaslat alapján a honvédelmi egészségkárosodási ellátás mértéke és folyósítása
tekintetében a honvédségi szervezet feladata továbbá, hogy annak összegére kiható tényezők
változásával egyidejűleg ismételten elvégezze a szükség es módosításokat az
egészségkárosodási ellátás összegében. Így el kell végezni újra a számításokat, ha:
– a baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantási ellátás mértéke változik;
– a honvédelmi illetményalap emelkedik,
– a másik foglalkoztatási jogviszonyban folyósított kereset mértéke változik,
– ha a honvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból a továbbfoglalkoztatás
megszűnik.

A javaslat tartalmazza továbbá a költségvetési forrás biztosításának törvényi garanciáit. A
közterhek viselésével kap csolatos szabályok és az, hogy az ellátásra jogosultság időtartama
társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek minősül, nem a Hjt. szabályozási
tárgykörébe tartozó szabályok, így azok nem e törvényben kerülnek elhelyezésre. Ezt a
kapcsolódó törvények szabályozásával szükséges biztosítani

új 68 /I. § A javaslat bejelentési kötelezettséget ír elő a honvédelmi egészségkárosodási
ellátásra jogosultnak, valamint halál esetén a közeli hozzátartozónak. Szabályozásra került a
jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésének rendje

új 68/J. §

33

A javaslat tartalmazza a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság
megszűnésének eseteit, továbbá a honvédelmi egészségkárosodási ellátásról lemondás
lehetőségét, melyre a jogosultság kezdőnapját követően van mód (amennyiben korábban úgy
kíván dönteni a hivatásos állomány tagja, hogy nem kér egészségkárosodási ellátást, akkor a
felmentés választására van lehetősége).

a 6. §-hoz
A javaslat a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultsággal, annak
megállapításával, folyósításával, visszakövetelésével kapcsolatos részletes szabályok
megállapítására ad felhatalmazást a honvédelmi miniszter részére.

a 7. §-hoz
A javaslat a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nak a szabályozás
hatálybalépését követő első alkalommal történő megállapításával kapcsolatban állapít meg
átmeneti rendelkezést

a 8. §-hoz
A javaslat a honvédelmi egészségkárosodási ellátás bevezetésével kapcsolato s szövegcserés
módosításokat tartalmazza.

a 9. §-hoz
A javaslat kiterjeszti a Hszt. hatályát annak érdekében, hogy a rendvédelmi
egészségkárosodási járadékra és rendvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítésre
(továbbiakban együtt: egészségkárosodási ellátás) vonatkozó, a Hszt. rendszerében elhelyezett
szabályozás a már nem hivatásos állományban lévő, az ezen ellátásban részesülőkre
vonatkozóan alkalmazható legyen. A közeli hozzátartozók beépítése azért szükséges, mert a
javaslat az ellátásban részesülő halála esetén ennek ténye és időpontja tekintetében bejelentési
kötelezettséget ír elő.

a 10. §-hoz
A hatályos Hszt. alapján a szolgálati viszony megszűnésének egyik esete a törvény erejénél
fogva történő megszűnés [Hszt. 80. § (1) bek. c) pont]. Az egészségi alkalmassági ok miatt
alkalmatlan személyek esetében a Hszt. hatályos szabályától eltérően nem felmentésre kerül
sor, a szolgálati viszony az ellátás megállapításával a törvény erejénél fogva szűnik meg ,
vagy más (kormányzati szolgálati, közal kalmazotti, igazságügyi alkalmazotti) jogviszonyba
történő áthelyezéssel.

A szabályozás kialakításánál felmerült a hivatásos állomány érintett tagjainak állományban
tartása, valamint a felmentési jogcím alkalmazása is.
– Az állományban tartást indokolja, hogy az érintett a rendvédelmi szerv „látókörében”
marad, hiszen a szerv folyósítja részére a z ellátást , illetve az állásfelajánlás
tekintetében is a korábban foglalkoztató rendvédelmi szervnek van feladata.
– A felmentés esetében a jogviszony ugyan megszűni k, de a felmentés
jogkövetkezményei tekintetében (felmentési idő, végkielégítés, tartalékállomány
rendszere) olyan speciális szabályozásra lenne szükség, mely szétfeszítené a Hszt.
rendszerét, továbbá egyes munkajogi jogintézmények lényegi elemei nem tudná nak
érvényesülni. Felmentés esetén jár a végkielégítés, melynek célja a munkában töltött
idő elismerése, továbbá az anyagi biztonság alapjainak megteremtése. A z
egészségkárosodási ellátás bevezetésének céljai e célokkal átfedést mutatnak, a kettős
szabályozás nem indokolható.

34

Amennyiben az egészségügyi alkalmatlanság megállapítását követően a hivatásos állomány
tagja kormányzati szolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati
jogviszonyba kerül, akkor továbbra is áthelyezéssel szűnik meg a szolgálati viszonya, ha
pedig az egészségügyi alkalmatlanság megállapítását követően másik, egészségi állapotának
megfelelő szolgálati beosztásba kerül áthelyezésre, a szolgálati viszony megszűnésére nem is
kerül sor, azaz ezen két személyi körre nem alkalmazható a törvény erejénél fogva történő
megszűnés új esete.

A javaslat a hivatásos szolgálati jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnésének
eseteit bővíti:
– egyrészt, amikor nem kerül sor továbbfoglalkoztatásra, miniszteri mentesítés alapján,
– másrészt, amikor a rendvédelmi szervnél munkaviszony létesítésére kerül sor.

a 11. §-hoz
A javaslat új alcímként beilleszti a Hszt. -be a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra és
rendvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítésre vonatkozó szabályokat.
Rendszertanilag a törvény erejénél fogva megszűnési esetekről szóló 50. alcím után
szerepelnek az egészségkárosodási ellátásra vonatkozó rendelkezések.

új 82/A. §
A javaslat rögzíti egyrészt a z egészségkárosodási ellátás célját, az az a korábban elért
jövedelem pótlása, másrészt meghatározza az ellátásra való jogosultság együttes feltételeit.

A jogosultsági feltételek alapvetően két esetkör szerint kerülnek meghatározásra:

a) Amikor a baleset, betegség a szolgálati kötelmekkel összefü gg és az a tényleges
szolgálatellátás során érte a hivatásos állomány tagját , ebben az esetben enyhébb
feltételek kerülnének meghatározásra, tekintettel arra, hogy a szolgálat érdekében
következett be az egés zségkárosodás. A szolgálattal összefüggés tekint etében
hangsúlyozni szükséges, hogy ezen esetkör a Hszt. 257. § -ában foglaltaknál szigorúbb
eseteket fed le: csak azon balesetek, betegségek tartoznak ide, amelyek ténylegesen a
szolgálatellátás során keletkeztek. Az ezzel összefüggő, egyértelműen ok -okozati
összefüggésben álló foglalkozási megbetegedések nem tartoznak a szabályozási körbe.
Ekkor a tényleges szolgálati viszony időtartamára tekintet nélkül nyílik meg a
jogosultság, azaz ekkor az ellátásra való jogosultság nincs kötve a tényleges szolgálati
viszony időtartamához.
b) Amikor a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggése nem állapítható meg ,
ebben az esetben szigorúbb feltételekkel állapítható meg az ellátásra való jogosultság.

Az egészségkárosodási ellátásra az jogosult:
– aki egészségi állapota alapján hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, vagy szolgálati
beosztásának ellátására alkalmatlanná vált (hangsúlyozandó, hogy a pusztán pszichikai
és fizikai alkalmatlanság nem tartozik ide, az egészségügyi alkalmatlanságnak
mindenképpen fenn kell állnia);
– akinek az egészségi alkalmatlansága a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre
vagy betegségre vezethető vissza és ténylegesen a szolgálatellátás során érte a baleset,
sérülés, függetlenül attól, hogy hány év szolgálati idővel rendelkezik, vagy akinek az
egészségi alkalmatlansága a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy
betegségre nem vezethető vissza, de rendelkezik 10 év tényleges szolgálati idővel és a

35

rehabilitációs hatóság által megállapított egészségi állapota le gfeljebb 80 % -os
mértékű (azaz az egészségkárosodás mértéke legalább 20%-os mértékű);
– aki nem jogosult saját jogú nyugellátásra vagy szolgálati járandóságra;
– aki nincs nyugdíj előtti rendelkezési állományban;
– akinél nem állapítható meg az önhiba (a közreha tás), vagyis az, hogy a hivatásos
állomány a baleset, betegség bekövetkeztében, kialakulásában szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul közrehatott. A javaslat tartalmazza a közrehatás megállapítását
megalapozó okokat; a felsorolás azonban nem taxatív.

A javaslat rögzíti, hogy a hivatásos állomány tagjának joga van nyilatkozni arról, hogy a z
ellátás megállapítása helyett a felmentését kéri. Felmentés esetén felmentési idő, végkielégítés
jár neki, előfordulhat olyan élethelyzet, hogy az egyébként ellátásra jogosult saját
elhatározásából úgy dönt, hogy nem kíván élni a z ellátás lehetőségével. Erre a 82/B. § -ban
szabályozott állás -felajánlási szakasz végéig van lehetősége azzal, hogy a Hszt. 86. § (7)
bekezdésével ellentétben ezt nem kell a szolgálati jogvisz onyról történő lemondásnak
tekinteni, így annak a felmentésnél kedvezőtlenebb jogkövetkezményeit alkalmazni.

új 82/B. §
E § elsődleges kötelezettségként rögzíti, hogy a rendvédelmi szerv köteles az érintett
egészségi állapotának megfelelő másik szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört
találni. Ehhez részben a 86. § (5) bekezdés és (6) bekezdés a) pontja szerinti eljárás mintájára
köteles megvizsgálni a felajánlható állásokat, különös tekintettel az érintett személy egészségi
állapotára. Ennek hián yában köteles biztosítani a továbbfoglalkoztatást a civil munkakörré
átminősítéssel, illetve, ha szükséges, akkor új státusz létrehozásával. A felajánlható munkakör
vagy szolgálati beosztás esetén követelményként tartalmazza a javaslat, hogy a munkavégzés
helye és a tartózkodási hely közötti tömegközlekedés igénybevételével nem haladhatja meg
irányonként a másfél órát, tíz éven aluli gyermek nevelése esetén az egy órát.

Ez a szakasz egy 45 napos állás -felajánlási szakasz . Ezen időtartam alatt az érintett m ég
hivatásos szolgálati jogviszonyban áll, illetményét az eredeti szolgálati beosztása határozza
meg, azzal a kitétellel, hogy a gyakorlatban ebben az időszakban (hiszen az az egészségi
alkalmatlanság megállapítását követő időszak), nyilvánvalóan egészségü gyi szabadságon van,
így az egészségügyi szabadság idejére a Hszt. 78. alcímében foglalt szabályoknak megfelelő
díjazásra jogosult.

Figyelemmel arra, hogy a szabályozás célja a továbbfoglalkoztatás biztosítása, ezért
főszabályként rendvédelmi egészségkár osodási kereset -kiegészítés megállapítására kerülhet
sor, amennyiben a munkakört elfogadja. Miniszteri mentesítés esetén nem kerül sor
továbbfoglalkoztatásra, ekkor rendvédelmi egészségkárosodási járadék folyósítására kerül sor.

Ha a felajánlott beosztást, nem hivatásos munkakört elfogadja az érintett, akkor
– a hivatásos állomány tagja kormányzati szolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi
alkalmazotti szolgálati jogviszonyba kerül, és a Hszt. jelenleg hatályos szabályainak
megfelelően áthelyezéssel szűnik meg a szolgálati viszonya,
– a hivatásos állomány tagja munkajogviszonyt létesít és a szolgálat viszonya a törvény
erejénél fogva szűnik meg, vagy
– másik szolgálati beosztásba helyezés esetén a szolgálati viszonya fennmarad.

Figyelemmel arra, hogy az egészségkárosodási ellátás célja a korábbi jövedelem pótlása, ha
esetlegesen alacsonyabb mértékű a civil munkakörhöz, új szolgálati beosztáshoz tartozó

36

illetmény, akkor a korábbi illetmény és a civil munkakörhöz, új szolgálati beosztáshoz tartozó
illetmény különbözetét kapja meg rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésként.

Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást, nem hivatásos munkakört nem
fogadja el, abban az esetben az általános szabályok szerint a felmentésre von atkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni és egészségkárosodási ellátásra nem jogosult, és ebben az
esetben sem kell a Hszt. 86. § (7) bekezdését alkalmazni.

új 82/C. §
A javaslat m egfogalmaz egy mentesítési szabályt: a munkakör -felajánlástól a miniszter
felmentést adhat az érintett kérelmére, és ez alapján az országos parancsnok előterjesztésére,
ha az érintett egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 40%-os,
vagy kisebb mértékű.

A javaslat tartalmazza a mentesítés eljárási szabályait és a miniszteri döntés szempontjait.

új 82/D. §
Az ellátásra való jogosultság megállapításának eljárási szabályait tartalmazza:

1. A z ellátás megállapítására irányuló eljárás hivatalból indul. Az állományilletékes
parancsnok terjeszti fel a szükséges iratokat az országos parancsnoknak a 45 napos állás –
felajánlási határidő lejártát követő munkanapon.

2. A felterjesztendő iratok körét miniszteri rendelet tartalmazza. Az országos parancsnok az
iratok alapján állapítja meg az ellátásra való jogosultságot.

3. A közrehatás fennállása tárgyában a Becsületbíróság [Hszt. 225 -227. §] dönt, melyet az
országos parancsnok hív össze. A három főből álló Becsületbíróság negyedik tagjaként a FÜV
eljárásban az alkalmatlanságot megállapító orvos működik közre , ötödik tagként pedig a
humánigazgatási szakterület képviselője . A Becsületbíróság írásban dönt a közrehatás
fennállásának kérdésében. A Becsületbíróság javaslata köti az országos parancsnokot. Ezzel
egyidejűleg a Becsületbíróságra vonatkozó szabályozás kiegészül egy új 225/A. § -sal, a
Becsületbíróság eljárására pedig a 226. § (1) bekezdésében szabályozott rendelkezései
irányadóak.

4. Az országos parancsnok a Becsületbíróság döntésének kézhezvételét követő 30 napon belül
dönt az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság kérdésében.

5. Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság határidejének kezdete eltérően alakul attól
függően, hogy az állás -felajánlási szakaszban mi történt. A kezdőnap megállapítására
vonatkozó szabályok célja az, hogy minden esetben a folytonosság biztosított legyen, a z
ellátás fizetésének első n apja mindig a jogviszony – és ezzel együtt az illetmény –
megváltozását követő nap legyen, illetve egyszerre ne álljon fenn egyetlen esetben sem
párhuzamosan két foglalkoztatási jogviszony egyetlen napig sem. Ez a gyakorlatban az
alábbiak szerint alakul:
– Ha az állás -felajánlási határidő eredményesen telik el és valamilyen közszolgálati jellegű,
de nem hivatásos munkakörbe kerül áthelyezésre az érintett: egészségkárosodási ellátásra a
szolgálati viszony áthelyezéssel történő megszüntetését követő naptól les z jogosult, vagyis
a szolgálati viszony utolsó napján még a hivatásos jogviszonyból fakadó illetményére
jogosult, az azt követő naptól már a nem hivatásos munkakör szerinti (alacsonyabb)

37

illetményre és az azt kiegészítő rendvédelmi egészségkárosodási keres et-kiegészítésre
jogosult..
– Ha az állás -felajánlási határidő eredményesen telik el és valamilyen munkavállalói
munkakörbe kerül áthelyezésre az érintett: szolgálati viszonya a Hszt. 82. § -a alapján a
törvény erejénél fogva szűnik meg, a z ellátásra jogosultság kezdőnapját megelőző napon,
amely pedig a munkajogviszony létesítésének napja, vagyis a szolgálati viszony utolsó
napján még a hivatásos jogviszonyból fakadó illetményére jogosult, az azt követő naptól
már munkajogviszonyban áll és az ennek keretében ő t megillető illetményre (bérre) és az
azt kiegészítő rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosult.
– Ha az állás -felajánlási határidő eredményesen telik el és az érintett a szolgálati
viszonyának megszűnése nélkül másik beosztásba kerül, ak kor az ellátás kezdőnapja az új
szolgálati beosztás betöltésének első napja, vagyis egyik nap még az egészségi
alkalmatlanság kialakulása előtti szolgálati beosztásnak megfelelő illetményre jogosult az
érintett, a következő napon már az új szolgálati beosz tás szerinti, a korábbinál alacsonyabb
illetményre, és az azt kiegészítő rendvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítésre
jogosult
– Abban az esetben, ha miniszteri mentesítés alapján nem kerül sor továbbfoglalkoztatásra,
akkor a jogosultságot megállapító döntés meghozatalát követő hónap első napjától jogosult
az érintett a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra.

6. Figyelemmel arra, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás mértékét az egyéb
ellátások (baleseti ellátás, rokkantsági ellátás, rehabi litációs ellátás) mértéke befolyásolja, az
országos parancsnok hivatalból tájékoztatást kér az ezen ellátásokat folyósító szervtől.

7. A § tartalmaz két kisegítő szabályt:
– az Országgyűlési Őrségnél, továbbá a központi szerveknél az országos parancsnok és
az állományilletékes parancsnok személye nem válik el egymástól, a két beosztást
ugyanazon személy tölti be, így nem értelmezhető azon rendelkezés, miszerint az
állományilletékes parancsnok terjeszti fel az eljárás lefolytatásához szükséges,
jogszabályban meghatározott iratokat az országos parancsnok részére. Erre
figyelemmel egy kisegítő szabály került beépítésre.
– A vezényelt állomány vonatkozásában az ellátás megállapítására az eredeti (vezénylő)
szerv országos parancsnoka jogosult. Az állás -felajánlási kötelezettség mind a küldő,
mind a fogadó szerv et terheli, mindkét szerv köteles vizsgálni a lehetséges
továbbfoglalkoztatást. Az ellátást minden esetben az eredeti rendvédelmi szerv
folyósítja, ez alól a 82/H. § (1)-(3) bekezdése kivételt állapít meg.

új 82/E. §
Az egészségkárosodási ellátás megállapítása határozott időre szól, igazodva a rehabilitációs
hatóság által megadott felülvizsgálati időpont hoz (ez orvos -szakmai kérdés, a rehabilitációs
hatóság határozatában meghatározza ezt). A szabályozás eltér attól függően, hogy a
rehabilitációs hatóság állapított-e meg további felülvizsgálati időpontot:
– ha igen, akkor ennek időtartamáig kerül sor a meghosszabbításra.
– ha a rehabilitációs hatóság nem írt elő újabb felülvizsgálati időpontot, akkor 5 év
határozott ideig tartó meghosszabbításra kerül sor.
A jogosultság végső határideje a saját jogú nyugellátásra jogosultság időpontja.

új 82/F. §
A § rendelkezik az egészségromlás azon esetköréről, amikor a z egészségkárosodási kereset –
kiegészítés megállapítását követően, felülvizsgálat eredményeként kerül megállapításra, hogy

38

a jogosult egészségi állapota 40 % alá csökkent. Ekkor hivatalból vagy az érintett kérelmére,
az országos parancsnok a miniszter nél mentesítési eljárást kezdeményez annak érd ekében,
hogy a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésre kerülhessen. Ezzel olyan helyzetbe kerülhet
az érintett, mint akinél már az eredeti eljárásban lehetőség volt a foglalkoztatási
kötelezettségtől eltekintésre. Ilyen esetben rendvédelmi egészségkároso dási járadék
megállapítására kell intézkedni.

Amennyiben az érintett egészségi állapota 40 % fölé emelkedett, akkor állásfelajánlási
kötelezettség keletkezik, és a rendvédelmi egészségkárosodási járadék helyett rendvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítés megállapítása iránt kell intézkedni.

új 82/G. §
A javaslat a z egészségkárosodási ellátás mértékére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.
Az ellátás mértéke tekintetében a korábbi illetményt (egy hónapra eső távolléti díj) kell
figyelembe venni, az alábbiak szerint:

ha továbbfoglalkoz tatásra kerül
sor (82/B. § (2) bekezdés)
ha továbbfoglalkoztatásra nem
kerül sor (82/B. § (3) bekezdés)
szolgálattal összefüggő,
szolgálatellátás során
keletkezett (82/A. § (2)
bekezdés)
a korábbi távolléti díj 100 %-ához
viszonyítva az új illetmény
különbözete (az egyéb ellátások
levonásával)
a korábbi távolléti díj 100 % –
ának megfelelő összeg (az
egyéb ellátások levonásával)
szolgálattal nem összefüggő,
(82/A. § (3) bekezdés)
a korábbi távolléti díj 65 -80 % –
ához v iszonyítva az új illetmény
különbözete (az egyéb ellátások
levonásával)
a korábbi távolléti díj 65 -80 %-
ának megfelelő összeg (az
egyéb ellátások levonásával)

A szolgálattal nem összefüggő esetkörben sávosan alakul a z egészségkárosodási ellátás
mértékének összege, a szolgálati időtől függően.

A javaslat rendelkezést tartalmaz arra az esetre is, amikor továbbfoglalkoztatásra kerül sor,
ilyenkor a civil munkakör vagy az egészségi állapotnak megfelelő szolgálati beosztás és a
korábbi hivatásos ill etmény különbözete kerül kereset-kiegészítésként megállapításra és
folyósításra.

Az egészségkárosodási ellátás folyósítása a rendvédelmi szerv központi szervének feladata.

A rendvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítés mértéke nem változik abban az
esetben, ha a továbbfoglalkoztatott személy – foglalkoztatási viszonyára tekintettel – táppénzt
vagy egészségügyi szabadság miatt távolléti díjat kap.

új 82/H. §
Rendvédelmi egészségkárosodási kereset -kiegészítésként különbözet kerül megállapításra és
folyósításra akkor is, ha az érintett nem az adott rendvédelmi szervnél, de a Hszt. hatálya alá
tartozó más szervnél létesít foglalkoztatási jogviszonyt és különbözet áll fenn a bérek között.
Ebben az esetben a másik rend védelmi szerv folyósítja a továbbiakban a rendvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítést.

A Nemzeti Védelmi Szolgálatnál és a Terrorelhárítási Központnál történő
továbbfoglalkoztatás esetén az ellátással kapcsolatos döntések meghozatalára az országo s
parancsnok jogosult azzal, hogy a folyósítás ezen szervek feladata.

39

Az egészségkárosodási ellátás mértéke és folyósítása tekintetében a rendvédelmi szerv
feladata továbbá, hogy a nnak összegére kiható tényezők változásával egyidejűleg ismételten
elvégezze a szükséges módosításokat a z egészségkárosodási ellátás összegében. Így el kell
végezni újra a számításokat, ha:
– a baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantási ellátás mértéke változik;
– a rendvédelmi illetményalap emelkedik,
– a másik foglalkoztatási jogviszonyban folyósított kereset mértéke változik,
– ha a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból a továbbfoglalkoztatás
megszűnik.

A javaslat tartalmazza továbbá a költségvetési forrás biztosításának törvényi garanciáit . A
közterhek viselésével kapcsolatos szabályok és az, hogy az ellátásra jogosultság időtartama
társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek minősül , nem a Hszt. szabályozási
tárgykörébe tartozó szabályok, így azok nem e törvényben kerülnek elhelyezésre. Ezt a
kapcsolódó törvények szabályozásával szükséges biztosítani.

új 82/I. §
A javaslat bejelentési kötelezettséget ír elő a z egészségkárosodási ellátásra jogosultnak,
valamint halál esetén a közeli hozzátartozónak. Szabályozásra került a jogalap nélkül felvett
ellátás visszafizetésének rendje.

új 82/J. §
A javaslat tartalmazza az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megszűnésének
eseteit, továbbá az egészségkárosodási ellátásról lemondás lehetőségét, melyre a jogosultság
kezdőnapját követően van mód (amennyib en korábban úgy kíván dönteni a hivatásos
állomány tagja, hogy nem kér egészségkárosodási ellátást, akkor a felmentés választására van
lehetősége).

új 82/K. §
A javaslat adatkezelési rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy az országos
parancsnok az egészségkárosodási ellátást megállapító döntését meg tudja hozni , valamint
annak megállapítása esetén értesítési kötelezettséget ír elő a rendvédelmi szerv részére a
baleseti ellátást folyósító szerv, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait
folyósító szerv irányába.

a 12. §-hoz
A javaslat módosítja a Hszt. felmentésre vonatkozó 86. § (2) bekezdés a) pontját. A módosítás
következtében meghatározásra kerül, hogy az egészségkárosodási ellátásra jogosultakra nem a
felmentés szabályait kell alkalmazni. E szabályhoz szorosan kapcsolódik a javaslat 3. § -ában
foglalt azon rendelkezés [javaslat 82/A. § ( 5) bek.], hogy a hivatásos állomány tagjának joga
van nyilatkozni arról, hogy a z ellátás megállapítása helyett a felmentését kéri. A módosítás a
koherencia megteremtése érdekében szükséges.

a 13. §-hoz
Biztosítani szükséges, hogy bizonyos esetek mentesíthessenek a rendfokozati vizsga
letételének kötelezettsége alól, anélkül, hogy az a hivatásos állomány tagjának előmenetelét
hátráltatná. Ennek megfelelően szükséges a Hszt. 121. § (2) bekezdésének, tovább á azzal
összhangban a 125. § (3) bekezdésének módosítása, valamint a felhatalmazó rendelkezés
kiegészítése.

40

a 14. §-hoz
A hatályos Hszt. arról rendelkezik, hogy a hat órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén
30 perc munkaközi szünetet, a huszonnégy órás szolgálat esetén 60 perc munkaközi szünetet
kell biztosítani. Ezen hatályos szabályozás alapján tehát ugyanannyi munkaközi szünet illeti
meg azt, aki nyolc órán keresztül teljesít szolgálatot, mint azt, aki tizenkét órán keresztül. A
javaslat a jelen legi munkaközi szünetre vonatkozó időtartamokat megtartva, további
differenciálásként beépít a törvénybe egy köztes időtartamot, amely szerint a tizenkét órát
elérő szolgálatteljesítés esetén 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

a 15-16. §-hoz
A javaslat kiegészíti a Hszt. készenlétet szabályozó rendelkezései t. A javaslatban szereplő új
jogintézmény, a kiemelt készenlét bevezetését az indokolja, hogy egyes szolgálati feladatok
végrehajtása során szabályozni szükséges a rendelkezésre állásnak azt a különleges formáját,
amikor az állományilletékes parancsnok a rendelkezésre állás helyét is meghatározza. A
kiemelt készenlét helyeként az állományilletékes parancsnok csak a szolgálatteljesítési helyen
kívüli helyet határozhat meg, azaz olyan nem fordulh at elő, hogy az érintett részére a rendes
szolgálatteljesítési helyén kerüljön meghatározásra egy konkrét épület, ingatlan, ahol a
készenlétet tölteni kell. A kiemelt készenlét lényege tipikusan a szolgálati feladatokra
vezénylés esetén igénybe vehető jogi ntézmény. A szolgálatteljesítési hely fogalmát a Hszt. 2.
§-a határozza meg, eszerint a szolgálatteljesítési hely a rendvédelmi szerv szervezeti
egységének székhelye vagy telephelye szerinti közigazgat ási terület; változó
szolgálatteljesítési hely megállap ítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározo tt
közigazgatási terület, amelyen a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani.
Mindemellett az is rögzítésre kerül, hogy a kiemelt készenlét helyeként nem állapítható meg a
konkrét szolgálati feladatok elvégzésének helye.

Ehhez a rendelkezésre állási formához a javaslat az általános szabályhoz képest magasabb,
1% mértékű pótlékot rendel javadalmazásként.

a 17. §-hoz
A ruházati ellátás biztosítása érdekében szükséges az állomány személyes adatai nak kezelése
(tipikusan a ruházati méretek, illetve valamennyi, az ellátással összefüggő adat), részben a
rendvédelmi szerv részéről, részben a ruházati ellátásra bevont, a ruházatot biztosító más
szerv részéről. Az ehhez szükséges szabályt emeli be a Hszt .-be a módosítás, továbbá rendezi
az adatkezelés időtartamát.

a 18. §-hoz
Az adójogszabályok változása miatt szükséges módosításokat tartalmaz.

a 19. §-hoz
Az egészségkárosodási ellátással összefüggésben a Becsületbíróságra vonatkozó speciális
rendelkezéseket állapít meg.

A Becsületbíróság névjegyzékének vezetését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és az
Országgyűlési Őrség esetében a tiszthelyettesi és zászlósi, valamint a tiszti, főtiszti és
tábornoki rendfokozati állománycsoportok esetében együttesen is lehetővé teszi. Ezen
szervezetek létszámára tekintettel nincs megfelelő létszám a rendfokozati
állománycsoportonként legalább 10 főből álló névjegyzék összeállításához (pl. lehet, hogy
nincs a teljes létszámukban összesen tíz fő tábornok), ezért szükséges a speciális rendelkezés.

41

a 20. §-hoz
Az egészségkárosodási ellátás összegét a kártérítés összegének megállapításakor figyelembe
kell venni, az elmaradt jövedelem összegéből annak mértékét le kell számítani, hiszen az
ellátás megállapításának és folyósításának célja az, hogy minél kisebb össze gű legyen az
elmaradt jövedelem.

a 21. §-hoz
A Hszt. 259. § (1) bekezdése meghatározza a rendvédelmi szerv szociális gondoskodási
körébe tartozó személyi kört. Indokolt, hogy e körben ne csak a szolgálati nyugdíjasok (azaz a
Hszt. 2. § 29. pontja szerint i személyi kör) és közeli hozzátartozóik szerepeljenek, hanem
azok is, akiknek a szolgálati viszonya – akár más foglalkoztatási jogviszony létesítése, akár
továbbfoglalkoztatás nélkül – az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapításával
egyidejűleg, arra tekintettel szűnik meg.

a 22. §-hoz
A tisztjelöltekre vonatkozó, 2016. július 1 -jén hatályba lépett végrehajtási szabályozás
kialakításakor a fegyelmi jogkör gyakorlásának megosztására irányuló szándéknak
megfelelően került meghatározásra az, h ogy kinek a feladata a fegyelmi felelősség
megállapítása, illetve a fegyelmi fenyítés kiszabása. A tisztjelöltek jogállásának megfelelően a
szándék arra irányult, hogy fegyelmi jogkört az gyakorolhassa, akinek az érdekkörét a
fegyelemsértés érintette. Enne k megfelelően főszabályként a Hszt. -ben szolgálati helyként
meghatározott Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi
Tagozatához került telepítésre a fegyelmi jogkör. Kivételként került megfogalmazásra, hogy
amikor a tisztjelölt a ren dvédelmi szervnél teljesített szolgálattal összefüggésben követ el
fegyelemsértést, ekkor a jogkör a rendvédelmi szervhez került telepítésre. Mindkét esetben
szükséges ugyanakkor a másik szereplő egyetértése a fenyítés kiszabásához.

Mindkét szabály eseté ben kiemelésre került a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény (a továbbiakban: Nftv.) 55. § (2) bekezdés e) pontja szerinti fegyelmi büntetés, a
szankció súlyossága miatt, illetve azért, mert az mind a hallgatói jogviszony, mind a
rendvédelmi szervnél fennálló tisztjelölti szolgálati jogviszony megszüntetéséhez vezet. Ezen
fenyítést első fokon a Rendvédelmi Tagozat vezetője, másodfokon a dékán szabhat ki, azzal,
hogy a kizárás fenyítés kiszabásához az országos parancsnok egyetértése szükséges.

A végrehajtási szabályok kialakításakor felmerült annak egyértelmű, törvényben történő
rögzítésére az igény, hogy a Hszt. hatálya alá tartozó, a rendvédelmi szervvel fennálló
tisztjelölti szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos fegyelmi eljárásba a rendvé delmi szerven
kívüli szereplő – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja, illetve a Nemzeti Közszolgálati
Egyetem Rendvédelmi Tagozata – is részt vehet. Ennek érdekében a Hszt. -t szükséges
kiegészíteni azzal a mondattal, amely alapján a miniszter rendeletb en jogosult meghatározni a
fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét. A felhatalmazó rendelkezések között a Hszt. 341. §
(1) bekezdés 23. pont a) alpontja már tartalmazza az ehhez szükséges felhatalmazást.

a 23. §-hoz
A Hszt. felhatalmazó rendelkezései kie gészítésre kerülnek a z egészségkárosodási ellátás
tekintetében. Egységesen a rendészetért felelős miniszter kap felhatalmazást miniszteri
rendelet kiadására valamennyi, a Hszt. hatálya alá tartozó szerv esteében. Ennek oka, hogy a
Miniszterelnökség irányítása alatt álló Információs Hivatal, valamint az Országgyűlési Őrség
hivatásos állománya esetében is a FÜV Bizottság jár el; a FÜV Bizottság alkalmatlanságot

42

kimondó határozata pedig a z egészségkárosodási ellátásra vonatkozó teljes szabályozás
kiindulópontja.

a 24-25. §-hoz
Meghatározásra kerül a 2017. január 1 -jétől december 31 -éig tartó időszakra a hivatásos
állomány tagjának járó illetmény.

A 2017. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakra az alábbi átmeneti szabályok
szerint kell az illetményt folyósítani.

A 2017. évi alapilletmény-emelés:
– 2017. évben a hivatásos állomány tagja a részére 2017. január 1 -jére vonatkozó összegek
alapján megállapított alapilletményre lesz jogosult, a teljes évben, ez alól kivételt képez
az az eset, ha a hivatásos állomány tagjának beosztása év közben változik,
– az illetményt minden esetben az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedés e
állapítja meg,
– azok esetében, akik részére jelenleg folyósított illetmény meghaladja a besorolás szerinti
illetményt, továbbra is a most folyósított összeggel kell az illetményt megállapítani, és az
ehhez szükséges mértékű korrekciós díjra jogosultak,
– azok, akik vonatkozásában a besorolás szerinti illetmény alapján további
illetményemelkedést lehet biztosítani, illetmény emelésre jogosultak azzal, hogy az
illetményük nem lehet magasabb, mint a besorolás szerinti illetmény összege, és az
emelkedés legfeljebb a 2015. június 30-ára vonatkozóan megállapított korábbi rendszeres
díjazás 40 %-áig terjedhet.

a 26. §-hoz
A javaslat a tűzszerész szolgálati beosztást betöltők esetében meghatározza, hogy az illetmény
megállapításakor figyelembe kell venni a Hszt. hatálybalépése előtti időszakból a 2015. első
hat hónapjában teljesített tűzszerészpótlékra jogosító tevékenység alapján ré szére
megállapított tűzszerészpótlék egy hónapra kiszámított átlagát is.

a 27. §-hoz
Átmeneti rendelkezés, amely egyértelműen rögzíti, hogy az egészségkárosodási ellátásra
jogosultság azok esetében állapítható meg, akik esetében már a jelenlegi szabályoz ás
hatálybalépést követően került megállapításra maga az egészségi alkalmatlanság is. Átmeneti
rendelkezésként rögzíti továbbá, hogy azok esetében, akik részére még 2019. január 1 -jét
megelőzően kerül megállapításra az egészségkárosodási ellátás, annak mér tékét a hivatásos
állomány általános illetményfejlesztésével összhangban emelni kell.

a 28. §-hoz
A Hszt. 30. § -a és az ahhoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezés jelenleg a „készpénzt
helyettesítő eszköz” kifejezést tartalmazza. Indokolt pontosítani ezen kifejezést és
egyértelművé tenni, hogy a rendelkezést a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalakozásokról
szóló törvény szerinti „készpénz-helyettesítő fizetési eszköz” vonatkozásában kell alkalmazni.
[a) és f) pont]

A javaslat a hivatásos állományba vis szavétel szabályát is módosítja. Jelenleg visszavételre a
hivatásos szolgálat felső korhatárát megelőző tíz évig van lehetőség. A z egészségkárosodási
ellátásra jogosultak esetében ez a korlát a módosítás következtében kikerül, vagyis egészen a
hivatásos sz olgálat felső korhatáráig lehetőség van a visszavételükre. Ezen módosítással a

43

megalkotásra kerülő új 82/J. § (1) bekezdés e) pontja szerinti felajánlásra szélesebb körben
lesz lehetőség, ezen módosítással is növelve az érintett körnek a visszatérési lehet őségét. [b)
pont]

A javaslat a Hszt. 82. § -a vonatkozásában technikai módosítást tartalmaz a z
egészségkárosodási ellátás bevezetésével összefüggésben, figyelemmel arra, hogy a törvény
erejénél fogva megszűnés esetköreit tartalmazó felsorolás kiegészítésre kerül. [c) pont]

A rendfokozati vizsga alóli mentességi lehetőségre tekintettel szükséges a Hszt. 125. § (3)
bekezdésének módosítása is, valamint a rendfokozati vizsgával kapcsolatos felhatalmazó
rendelkezés kiegészítése. [d) és g) pont]

Az egészségkárosodási ellátással kapcsolatosan az országos parancsnok által hozott döntések
esetén meg kell határozni, hogy az ellen nem az általános elévülési időn belül, hanem 15
napon belül lehet benyújtani, ennek érdekében szükséges a Hszt. 267. § (3) bekezdésének
módosítása. [e) pont]

A Hszt. kiegészül az új 353/B. és 353/C. § -okkal, ennek megfelelően a Hszt. 352. § -ában
meghatározott értelmező rendelkezések alkalmazási körét szükséges kiterjeszteni, a javaslat
az ehhez szükséges szövegcserés módosítást is tartalmazza. [h) pont]

A 2017. évi illetményemelésre tekintettel szükséges a Hszt. 355. § (2) bekezdésében szereplő
átmeneti rendelkezésben is megemelni a 35 %-os korlátot 40 %-ra. [i) pont]

a 29. §-hoz
A javaslat a Hszt. 82. § -a vonatkozásában technikai módosítást tartalmaz a z
egészségkárosodási ellátás bevezetésével összefüggésben, figyelemmel arra, hogy a törvény
erejénél fogva megszűnés esetköreit tartalmazó felsorolás kiegészítésre kerül [a) pont].

A Hszt. 340. § 7. pontja felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a diplomáciai szolgálat miatt
külszolgálaton tartózkodok juttatásaira vonatkozó szabályokat rendeletben szabályozza. A
külképviseletről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény megalkotásával
összefüggésben is felülvizsgálatra került a tárgykör. Valójában a rendvédelmi szerv hivatásos
állománya diplomáciai szolgálatot csak úgy lát el, ha előbb a Hszt. 62. vagy 65. § -a szerinti
vezénylés útján a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai ügyek ko ordinációjáért
felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz, és onnan a kormánytisztviselőkre vonatkozó
szabályozás szerint kerül sor a tartós külszolgálatukra. A diplomáciai szolgálatot tehát nem a
Hszt. külföldre vezénylésre vonatkozó szabályai szeri nt látják el az érintettek, éppen ezért a
felhatalmazó rendelkezés ezen része okafogyottá vált. A javaslat ezért az érintett szövegrész
hatályon kívül helyezéséről rendelkezik [b) pont].

a 30. §-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban : Kttv.) az
egyéb juttatások cím alatt szabályozza a célfeladatra vonatkozó rendelkezéseket. Célfeladatot
a hivatali szervezet vezetője határozhat meg; ez csak olyan feladat lehet, amely rend kívüli,
teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja.
Eredményes teljesítés esetén céljuttatás jár érte. A Kttv. lehetővé teszi továbbá azt is, hogy
több szerv együttműködése esetén a hivatali szervezet vezetője más államigazgatási szervnél
foglalkoztatott kormánytisztviselő részére is megállapítson célfeladatot. Ennek a gyakorlatban

44

leginkább az uniós projektek esetében van jelentősége, amikor több államigazgatási szerv
vesz részt a projekt megvalósításában. [Kttv. 154. § (2)-(3) bek.]

A Kttv. szabályait re ndeli alkalmazni a Hszt. 72. § -a a rendvédelmi szerv hivatásos
állományának tagja esetében. Eszerint a Kttv. szerinti célfeladat végrehajtásában a Kttv .-ben
és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekk el és korlátozásokkal a rendvédelmi
szerv hivatásos állományának tagja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos
feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

A javaslat megnyitja a célfeladat biztosításának lehetőségét a közalkalmazottak számára is.
Ezzel a különböző szervek együttműködésével megvalósításra kerülő uniós projektek
végrehajtása során a főbb foglalkoztatási jogállás alá tartozók azonos feltételekkel kaphatnak
célfeladatot és céljuttatást. A közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII. törvény
módosítás a Hszt .-hez hasonló módon, a Kttv. szabályrendszerét rendeli alkalmazni.
Figyelemmel arra, hogy a Kttv. szabályozása a más államigazgatási szervnél foglalkoztatott
részére történő feladat -meghatározást rendezi, a javaslatban foglaltakkal a Kttv. szerinti
államigazgatási szervnél foglalkoztatott közalkalmazott részére nyílik meg a lehetőség. A
Kttv. 1. § -ának megfelelően így a rendőrség, a büntetés -végrehajtás és a hivatásos
katasztrófavédelemi sze rv központi, területi és helyi szerveinél foglalkoztatott
közalkalmazottak esetében lesz rá lehetőség, hogy a projekt kedvezményezettjeként a
minisztérium célfeladatot határozzon meg pl. a rendőrségnél dolgozó közalkalmazott részére.

a 31. §-hoz
A javaslat tartalmazza, hogy az egészségkárosodási ellátás folyósításának időtartama a
nyugdíj szempontjából szolgálati időnek minősül, és annak összege ellátási alapot képez,
vagyis az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál azt figyelembe
kell venni.

a 32. §-hoz
A rendelkezés tájékoztatási kötelezettséget ír elő a baleseti ellátást folyósító szervek részére.
Ezen tájékoztatás alapján az egészségkárosodási ellátást folyósító rendvédelmi feladatokat
ellátó szerv tudomást szerez minden esetben arról, ha az ellátás mértékét a pénz beli baleseti
ellátással összefüggésben módosítani szükséges. A baleseti ellátást folyósító szervek a
rendvédelmi feladatokat ellátó szerv tájékoztatása alapján szereznek tudomást arról, hogy
kinek a részére állapítottak meg egészségkárosodási ellátást, am ely tájékoztatási
kötelezettséget pedig a Hszt. határozza meg.

a 33. §-hoz
A rendelkezés tájékoztatási kötelezettséget ír elő a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásait folyósító szerv részére. Ezen tájékoztatása alapján az egészségkárosodási ellá tást
folyósító rendvédelmi feladatokat ellátó szerv tudomást szerez minden esetben arról, ha az
ellátás mértékét a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátással összefüggésben módosítani
szükséges. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósít ó szerv a
rendvédelmi feladatokat ellátó szerv tájékoztatása alapján szerez tudomást arról, hogy kinek a
részére állapítottak meg egészségkárosodási ellátást, amely tájékoztatási kötelezettséget pedig
a Hszt. határozza meg.

45

a 34. §-hoz
A Hszt.-hez hasonló módon a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. CXCIX. törvényben is
szükséges az adójogszabályok változása miatt indokolt módosításokat elvégezni.

a 35.§-hoz
A javaslat adatkezelési rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy a honvédelmi
egészségkárosodási ellátásra jogosultságot és az ellátással kapcsolatos döntéseket az arra
jogosult honvédségi szervezet vagy személy meg tudja hozni, valamint az ellátás
megállapítása esetén a honvédségi szervezetnek tájékoztatási kötelezettséget ír elő a baleseti
ellátást folyósító szerv, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait
folyósító szerv, és a nyugdíj igazgatási szervek irányába.

a 36. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.