A dokumentum tartalma
1
Összefoglaló a GINOP-5.3.5-18-2018-00058-as
projekt III. tanulmányához
2022.
2
Tartalom
Bevezetés ……………………………………………………………………………………………………………………………… 3
A III. tanulmányról ………………………………………………………………………………………………………………. 4
Bevezetés ……………………………………………………………………………………………………………………………… 4
Közvetett foglalkoztatáspolitika, avagy miért lehet jó megoldás a hivatásos szolgálati jogviszony a
munkanélküliség kérdésére …………………………………………………………………………………………………… 4
Foglalkoztatáspolitikai alapvetés …………………………………………………………………………………………… 5
Pótlékok, mint szociális jogi jogintézmények a hivatásos szolgálati jogviszonyban …………………… 5
A juttatási árnyzóna foglalkoztatáspolitikai jelentősége a hivatásos szolgálati jogviszonyban –
avagy az egyéb támogatások, juttatások szociális jogi jellegének bemutatása ………………………….. 5
A nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyt, mint egy atipikus hivatásos szolgálati jogviszonyt
jellemző speciális rendelkezések és azok empirikus anomáliái ………………………………………………… 6
A munkajogviszony létesítésének alapvető szabályai ………………………………………………………………. 7
A 2020. évi CXXX. törvény a Nemzeti Adó – és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról
hatálya alatt foglalkoztatott tisztviselőkre vonatkozó kinevezési szabályok ……………………………… 7
Összegzés ……………………………………………………………………………………………………………………………… 8
3
Bevezetés
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) sikeresen pályázott konzorciumban
a Független Büntetés -végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségével (FBVSZOSZ) a
GINOP-5.3.5-18 – Munkerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projektek
című pályázati felhívásra, ennek keretében a „Munkaerőpiaci előrejelzések a közigazgatás,
védelem ágazatban” GINOP-5.3.5-18-2018-00058 című projekt megvalósításához 49 996 470
Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el.
A projekt kiemelt célja, h ogy előrejelzést mutasson a közigazgatás, védelem; kötelező
társadalombiztosítás ágazatban munkaerő -igények és készségek vonatkozásában. Ezen cél
megvalósítása érdekében a konzorciumi tagok a következő tevékenységeket vállalták:
– az előrejelzésekre vonatkozó tanulmány elkészítése, ennek témái között felmerül például:
o Kérdőíves kutatás eredményei
o Munkaerőpiac hatása a közigazgatásra
o Munkaerő-piaci előrejelzések különös figyelemmel a fiatal munkaerőre
o Közvetett foglalkoztatáspolitika, avagy miért le het jó megoldás a hivatásos
szolgálati jogviszony a munkanélküliség kérdésére
o A szervezetfejlesztés lehetőségei
o Jogviszony megszűnés, megszüntetés a közszolgálatban, különös tekintettel
annak munkaerőpiacra gyakorolt hatásaira
– a tanulmány alapján online szakmai tanácsadás biztosítása az érdeklődők számára
– az ágazat érintettjei számára tájékoztató rendezvények szervezése
– együttműködés kialakítása különböző megvalósítást elősegítő szervezetekkel,
intézményekkel
A projekt hosszútávú célja az együttműködési platformok kialakítása, illetve az ágazat
szervezetfejlesztési tevékenységeinek elősegítése.
4
A III. tanulmányról
A projekt során elkészült négy tanulmány, mely rávilágít a közigazgatás, védelem ágazat
jelenlegi kérdéseire és kihívásaira. A III. tanulmány címe „ A közigazgatás jogintézményei a
munkaerőpiaci összefüggés tükrében, munkajogi és szociális jogi megfontoláso k a
foglalkoztatás hatékonysága és egyenlősége érdekében ”, mely az ágazat jogi intézkedéseit
vizsgálja meg a munkaerőpiaci események vonatkozásában . A tanulmányt Dr. Kiss Gergely
Árpád, Dr. Sipos Marcell , Dr. Takács Dóra , Dr. Varga Dóra , és Dr. Zaccaria Má rton Leó
készítette.
Bevezetés
A közszféra – csakúgy, mint az abban ellátott feladatok palettája – rendkívül sokszínű, így
ugyancsak nehéz dologgal kell szembenéznie annak, aki egy átfogó kutatáson belül szeretné
bemutatni annak jellemzőit. Ezzel összefüggésben talán nem tekinthető túlzásnak a tanulmány
azon kijelentés e, hogy a jelen kutatásban felvázolt kérdések, esetkörök mindenre kiterjedő
elemzése – terjedelmileg – nem ismerne határokat. Így ezen tanulmány, amely egy nagyszabású
kutatási projekt egyik központi részét képezi, közigazgatási szervezetrendszer sajátos, speciális
elemeiként említhető rendvédelmi szervekkel kapcsolatban igyekszik kielégítő információkkal
szolgálni, főként az elemzés alá vont csoportokra érintő munkaerőpiaci folyamatok, jelenségek
témakörében.
Közvetett foglalkoztatáspolitika, avagy miért lehet jó megoldás a hivatásos szolgálati
jogviszony a munkanélküliség kérdésére
A munka és szociális jog, foglalkoztatáspolitika kapcsolatának kérdését a gazdasági
foglalkoztatási jogviszonyok irányából többféleképpen lehet megközelíteni. Ez a megközelítés
ugyanúgy fennáll a közszolgálati jog – munkajog – szociális jog hármasában. A közigazgatási
foglalkoztatottak – különösen a fegyveres szerveknél, hivatásos szolgálati jogviszonyban állók
esetén – azon túl, hogy a diszpozitív, felek számára jogviszony alakító feltételeket engedő
rendelkezések viszonylag minimális szinten találhatóak az egyes szolgálati jogviszonyban állók
jogállását szabályozó normákban, elég szép számban fellelhetőek az egyes, munkaerő
megtartását célzó instrumentumok , mint például a cafetéria juttatások, államilag támogatott
hitelek, szociális támogatások, kegyeleti ellátások. Tehát tetten érhető a munkaerő megtartás a
munkáltató részéről.
5
Foglalkoztatáspolitikai alapvetés
A szociális jog ezen területének alapvető célja a munkanélküliség csökkentésében ragadható
meg. A munkanélküliség csökkentése több úton lehetséges. Egyrészt lehet közvetlen módon,
kifejezett ilyen irányú normák megalkotásával, támogatások, segély ek képzési rendszerek
felépítésével vagy akár közfoglalkoztatással. Másrészt közvetett módon az adott jogviszonyon
belüli alternatívák felvázolásával, amelyek célja, hogy az álláskereső szempontjából
szimpatikus munkahelyek teremtése, ugyanakkor a már fogl alkoztatott személyek
megtartásának elősegítse, ezáltal csökkentve a munkaerőpiacról kikerült személyek számát.
Pótlékok, mint szociális jogi jogintézmények a hivatásos szolgálati jogviszonyban
A jogalkotói indok elsődleges célja az volt, hogy a fegyveres rendvédelmi szolgálati
jogviszonyt választók hivatástudatát és a pálya iránti elkötelezettségét a jogviszonyban eltöltött
idővel arányosan minél jobban honorálja. Ezen életpályamodell részeként átalakításra került a
rendészeti képzési rendszer, így az ily en irányú pálya után érdeklődők már a középiskolai
tanulmányaiktól kezdve részesei lehetnek a köz szolgálatának. A tudatos nevelési, képzési
mechanizmus mellett a jogviszonyon belül, a mozgó bérelemek, állami támogatások,
kedvezmények széles körű rendszerének kiépítése ugyanezen jogpolitikai célokat szolgálja.
A rendészeti szolgálati jogviszonyt szabályozó norma tudás alapú pótlékként
tartalmazza az idegennyelv-tudási pótlékot, ám csak bizonyos munkakörök esetén. A szolgálati
jogviszonyon belül, hogy abba n az esetben, ha a rendvédelmi hivatásos állomány tagja nem
rendelkezik a pótlék megállapításához szükséges nyelvismerettel, akkor a foglalkoztató
tanulmányi szerződés keretei között pénzügyi támogatást nyújthat a nyelvvizsga
megszerzéséhez. Az elmúlt évek, évtizedek nemzetközi eseményei rávilágítanak arra, hogy a
rendészeti szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak esetén, azok körében, akik fegyveres,
hivatásos szolgálatot látnak el, egyre inkább megkövetelhető lenne a széleskörű nyelvismer et,
így ezáltal a pótlékra való jogosultság személyi hatálya is kiterjesztésre kerülne.
A juttatási árnyzóna foglalkoztatáspolitikai jelentősége a hivatásos szolgálati
jogviszonyban – avagy az egyéb támogatások, juttatások szociális jogi jellegének
bemutatása
Speciális támogatásként értékelendő, hogy az előbbiek szerinti pénzbeli juttatásokon kívül
mindkét vizsgált jogszabály lehetőséget biztosít további képzettség megszerzéséhez szükséges
tanulmányok folytatásának támogatására, ösztöndíj fizetésére. Ezen utóbbi kitétel azért
kiemelkedően fontos, mivel az Európai Unió Szociális Pillérében megfogalmazott alapelvek
6
szerinti egész életen át tanulás lehetőségét biztosítja (Szociális Jogok Európai Pillére) a
közszolgálati életpályát választók sz ámára. Ezáltal elősegíti az egyes rendfokozatok
megszerzését, illetve olyan munkaerőpiaci szolgáltatásként értékelhető, mint amilyen az állami
foglalkoztatási szerv által nyújtott képzési támogatás . A bírói gyakorlat során leginkább
felmerülő, problematiku s kérdés, hogy az ezen a jogcímeken, a fentiek szerinti jogszabályi
helyekre hivatkozva nyújtott támogatások mire tekintettel kerülnek nyújtásra hivatásos
állomány tagjának. Az alapvető kérdés, hogy munkavégzéstől függetlenül megilleti -e ezen
juttatás a fo glalkoztatottat? A versenyszféra munkajogában már jól ismert rendszer
közszolgálati átültetése hasonló pozitív szociális jogi szemlélettel rendelkezik, mint az
előzőekben részletezett jogintézmények. Az egyes többletjuttatások mindig olyan motivációs
hatást fejtenek ki, amely munkaerőpiaci szempontból jelentős, ha a munkanélküliség
csökkentéséről beszélünk.
A nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyt, mint egy atipikus hivatásos szolgálati
jogviszonyt jellemző speciális rendelkezések és azok empirikus anomáliái
„A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya határozatlan
időtartamra létesített különleges szolgálati jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben,
fokozott veszélyeztetettsé gben történik” (Nbtv. 21.§ (1) bekezdés) . Magukból a fogalmi
alapokból látszik, hogy egy igencsak speciális alanyi körnek a jogállását szabályozó
kormányzati szolgálati jogviszonyról beszélünk. A szolgálati jogviszony kizárólag olyan
személlyel létesíthető, tartható fenn, aki mind a létesítést, mind pedig a fenntartás érdekében
hozzájárul ahhoz, hogy nemzetbiztonsági szempontból átvilágítsák.
Maga az ellenőrzés az, amely ezen közszolgálati életpálya úgynevezett méregfogát
jelenti. Abban az esetben ugyanis, ha ehhez a kormánytisztviselő nem járul hozzá, vagy
hozzájárul, de kockázati tényező kerül feltárásra , akkor kizárólag a miniszteri mérlegelési
jogkörben ad lehetőséget arra, hogy felülbírálható legyen a jogviszony létesítésének elutasítása
vagy a már fennálló jogviszony megszüntetése.
A jogellenes munkaviszony megszüntetés megállapíthatósága szempontjából további
releváns pont lehet az a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására lefektetett eljárási
szabályok, határidők megsértése, illetve a kormánytisz tviselő nem megfelelő, vagy nem kellő
időben történő tájékoztatása az ellenőrzésről.
7
A munkajogviszony létesítésének alapvető szabályai
Alapszabály, hogy munkajogviszony csak munkaszerződéssel létesíthető, így ebben az
értelemben kizárólag a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (továbbiakban: Munka
törvénykönyve) vonatkozó rendelkezéseinek betartásával létesített jogviszony keletkeztethet
munkaviszonyt a felek között. A munkaszerződést írásba kell foglalni, de mivel a Munka
törvénykönyve szabályozási logikája értelmében a munkaviszony és a munkaszerződés elválhat
egymástól, ezért a szóbeli megállapodással létesített, a felek tényleges teljesítésén alapuló, de
írásba foglalt munkaszerződés nélküli munkajogviszony létesítése sem kizárt.
Bár a munkaszerződésben nem szükséges megállapodni a munkavi szony valamennyi
lényeges tartalmi elemében, összességében a felek érdekeit mégis így lehet a leghatékonyabban
megjeleníteni a jogviszonyban.
A Munka törvénykönyve hatálya alatt – ellentétben a közszolgálati típusú foglalkozási
formákat szabályozó jogállási törvényekkel – a munkaszerződéshez a felek teljes és egyértelmű
konszenzusa szükségeltetik, ami a Munka törvénykönyve II. fejezetének 8. pontja alatt a 14. §-
ában rögzített, megállapodást definiáló meghatározásával, illetve a kötelező tartalmi elemek
kapcsán használt „meg kell állapodni” szóhasználat tal is alátámasztható. Ennek tehát az a
valódi jelentősége foglalkoztatáspolitikai szempontból, hogy – ellentétben a közszolgálattal –
bár valóban „csupán” a felek konszenzusos megállapodása szükséges a jogviszony érvényes
létrehozásához, annak tartalmára nézve csak részletekben ad eligazítást a törvény, azaz ez adott
esetben nehézséget jelenthet a felek számára (lásd pl. a sablon munkaszerződések okozta
gyakorlati problémákat).
A 2020. évi CXXX. törvény a Nemzeti Adó – és Vámhivatal személyi állományának
jogállásáról hatálya alatt foglalkoztatott tisztviselőkre vonatkozó kinevezési szabályok
Kiemelendő a speciális rendelkezések körében a 2020. évi CXXX. törvény a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal személyi állományának jogállásáról (továbbiakban: NAV tv.) V. fejezetének 28. §-
a is, amely a NAV keretei között folytatott munkatevékenység és közhatalomgyakorlás
speciális ismérveire reflektálva a szolgálati jogviszony jellegére nézve külön előírásokat
tartalmaz a kinevezéssel összefüggésben a következők szerint:
(1) Szolgálati jogviszony a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges
jogviszony, amely alapján a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és
jogosultságokon túlmenően mindkét felet – az ellátott feladat sajátos körülményeihez igazodó –
többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
8
(2) A pénzügyőr a szolgálati jogviszonyból fakadó kötelmeit – a NAV rendeltetés
szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, akár
életének és testi épségének kockáztatásával teljesíti.
A kinevezési okmány tartalmáról a NAV tv. V. fejezétének 41. §-a szól, abban pedig –
együtt a kinevezés főszabály szerinti határozatlan időtartamával és teljes munkaidős jellegével
– néhány eltérést leszámítva (többlet pl. a NAV tv.-ben a szolgálati státusz és a heti munkaidő)
– a 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.) törvényben és a 2018. évi
CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról (Kit) törvényben megismerteket látjuk kötelező
tartalmi elemekként.
Összességében megállapítható, hogy a NAV tv. hatálya alatt munkát végzőkre is a
közszolgálati típusú munkajogviszonyok szabályozásánál általánosság ban irányadó
megszorítások és kógens normák dominálnak. Ugyanakkor a NAV személyi állományát
illetően – gondolva elsősorban a pénzügyőri státuszra – jelentős munkaerőpiaci szempontú
korlátozásokat találunk, amelyek hátterében elsődlegesen az államigazgatás on belül is
speciálisnak számító munkatevékenység és felelősségi kör áll.
Összegzés
A tanulmány a fent említett témákat jóval részletesebben tárgyalja a témában. Az eredmények
aktuális kérdésekre, problémákra mutat rá.
Bővebb információ a tanulmányról:
www.htfsz.hu és www.fbvszosz.hu